Magyarország | Bács-Kiskun vármegye | Akasztó |

Szikes tavak vidéke, túzokok otthona - ahol a volt mocsáron ma gyümölcsfák nőnek!

Akasztó területén található a Felső-Kiskunsági puszta, mely a Kiskunsági Nemzeti Park részét képezi. A táj felszínét tágas rétek, legelők uralják - és a Felső-Kiskunsági tavak - vagyis Magyarország legnagyobb kiterjedésű szikes tórendszere. Növényvilágot nagyrészt sótűrő fajok alkotják. A pusztát sokféle virág színezi, mint például a pozsgás zsázsa, sziki őszirózsa, magyar sóvirág, kikerics és az orvosi székfű másnéven piripara. Állatvilágában vadvízi madárvilág (gémek, bölömbika, bíbic, szárcsa) volt a jellemző. A puszta helyet ad a madárvonulásoknak. A pusztákon költő madárfajok közül a túzok fokozottan védett.

Akasztó község  löszhalmokra települt. Először a tatár dúlja, de újra benépesül. Oklevélben először 1278-ban említik Századokon át királyi birtok de a török hódoltság alatt újra kihal - és csak az 1719-es években költöztetnek ide lakókat - szlovákokat.  A község területét hosszú időn át több kis- és nagybirtokos uralta, Bosnyák-család, Blaskovich Ilona (Turnovszky Gyuláné), báró Kaas Ivor, Bence Gábor, Dunavecse község Schnaitigel Péter és a kalocsai káptalan. 1723-tól vezetnek esküvői és halotti, 1727-től születési anyakönyvet. 1744-ben épül fel a katolikus templom a régi romjain - ekkortól tartja a falu szeptember 8-án, Kisasszony napján a búcsút. Az évek során szépen gyarapszik a falu, de természeti csapás is éri. Az 1838-as nagy árvíz, amely Pestet is elöntötte, 146 házat döntött romba az akkor már közel kétezer főt számláló faluban. 1890-es évek elején megindul a postai szolgáltatás, megérkezik az első orvos,  1932-től épül a Dunavölgyi Főcsatorna, 1947-ben óvoda, 1950-ben népkönyvtár, 1955-ben bölcsőde nyílik a faluban.

Akasztó egész környékét eredetileg mocsári növényzet borította - az itt lakók ekkor még halásztak és vadásztak. A  a mocsár lecsapolásával, a talaj feltörésével a nyertek teret a haszonnövények. A falu ma mezőgazdaságból él. Természeti adottságait tekintve a termőföldet a homok és a szikes talajok váltakozása jellemzi. A megszelídített homokon virágzó szőlőtermesztés alakult ki. 90-es évektől létrejött borászati vállalkozások megélhetési lehetőséget biztosítanak számos itt élő embernek. Az állattartást jellemzően a juhtenyésztés képviseli, de az utóbbi években újra előtérbe került az ősi hagyományos és rideg tartású szarvasmarha fajták tenyésztése is. Gyümölcsfában gazdag vidék ez: vannak helyi alma, körte, cseresznye és meggyfajták. A gyümölcsökből pálinka, lekvár és befőtt készül a mai napig - és a helyi népdalokban is felbukkannak a gyümölcsök nevei. 

Akasztón a népművészeti hagyományokat a Fürge Ujjak Kézimunkakör őrzi.  A tagok szívesen és nagy szakértelemmel horgolnak, gobelineznek, hímeznek. Nyitottak minden új technikára (pl. patchwork) is. Céljuk a helyi értékek megőrzésé mellett a különféle kézimunkázási stílusok, technikák megismertetése és elsajátítása. Szeretnék átadni a kézimunkázás szeretetét az idősebb és a fiatalabb korosztálynak egyaránt. A falu minden nagyobb rendezvényén részt vesznek, mint kézművestábor, játszóházak, falunapok és az Adventi jótékonysági vásárok. A kör tagjai 2018 szeptembere óta a Piripara Alkotóházban tevékenykednek, életet visznek az alkotóház falai közé. Elmúlt években számos kiállítást szerveztek, mint például a Mesélő falvédők, Nagyanyáink öröksége – helyi értéket bemutató kiállítás. Gyerekeknek több alkalommal ÖLTÖGETŐ címmel nyári tábort szerveznek. Rendszeresen tartanak foglalkozásokat gyerekeknek ünnepkörökhöz kapcsolódva.

És : hamarosan már Petőfi körtefája alatt is tathatnak majd foglalkozásokat!

forrás:  Fürge Ujjak Kézimunkakör jelentkezési anyaga

premium bootstrap themes