Hírek

A polgár az emigrációban

Hogyan élt Márai és Lola az emigráció éveiben? Miért tiltotta meg az író művei kiadását itthon? Olaszország, a Szabad Európánál töltött évek és Amerika, Lola, Jánoska, regények és naplók cikkünk második részében a Márai-emlékév zárásakor.

Egy polgár élete

Lázadó gimnazista, forradalmár, férj és szerető, író, újságíró, hazafi és emigráns. 1900. április 11-én született Márai Sándor. Az Arcképcsarnok első részében gyermekkorától az emigrációig kísérjük végig különleges életútját művein keresztül. Maronics Anna írása.

Locsolás és korbácsolás

A locsolást mindenki ismeri -legalábbis mifelénk. Magyar, lengyel és cseh szokás húsvét hétfőn meglocsolni a lányokat. De a korbácsolás? Igen, Nyugat-Magyarországon egykor ilyen is volt.

Böjti szelek hozzák - és van, hogy itt is marad

Tavasz-hírnök madár, böjt végén érkezik és 500-700 pár nálunk is költ. Tóth János írása

A harangok Rómába mentek

A Kárpát-medence magyar néprajzi és katolikus hagyományában a nagyhét – a húsvét előtti időszak – a keresztény liturgia és a népi vallásosság szorosan összefonódó pillére.  Nagycsütörtök az Oltáriszentség alapításának ünnepe, Jézus szenvedésének kezdete, míg Nagypéntek a kereszthalál emléknapja. Mindkettő szorosan kapcsolódik a nagyböjthöz, a gyászhoz és az önmegtartóztatáshoz.

Tündérkertek ünnepe a Nemzeti Színházban

Tóth János jegyzete az 5. Tündérkertek Ünnepe után.

Hogyan védjük növényeinket a tavaszi fagyok ellen?

A híres böjti szelek hideget hoztak 2026-ban és áprilisban végig előfordulhat fagy éjszaka - egészen fagyosszentekig. Mit tettek dédapáink és mit tehetünk ma mi növényeink védelmében?

Furulya függőnyrúdból, amin mindenki megtanulhat játszani

Béres János Furulyaiskolája zeneoktatási alapmű - zenészgenerációk tanultak belőle furulyázni az elmúlt 60 évben. Ez a kotta és a mester saját tervezésű rézfurulyája nyitotta meg a hangszeres zene bonyolultnak és elérhetetlennek tűnő világát rengeteg gyerek előtt - mert ezen könnyű volt megtanulni olyan szinten, hogy a növendék hamar megérezhesse a muzsikálás élményét. Az Óbudai Zeneiskolát is neki köszönhetjük. Ma lenne 96 esztendős.

Háromszéktől a Himalájáig

Poliglott, aki háromnál több nyelvet tud. Kőrösi Csoma Sándor 13 nyelven írt, olvasott és beszélt tökéletesen — de ezeken túl 17 másikon értett, olvasott kommunikált különböző szinteken. Székelyföldről indulva bejárta Ázsiát, összeállította a világ első tibeti szótárát és megalapította a tibetológia tudományát.  Kőrösi Csoma Sándor március végén/április elején született és április elején is hunyt el ötvenes évei közepén — de pontosan még születése évét sem ismerjük. Munkássága viszont pontosan követhető úti jelentéseiből és az általa összeállított könyvek nyomdokain haladva. Az őshazát kereső és közben egészen másra találó tudós-kutató különleges élete Tóth János és Maronics Anna írásában, amelyből az is kiderül, hogyan ápolják ma is Csoma emlékét és segítik a tibetiek mindennapjait elhivatott magyarok Tibetben.

Kallós Zoltán 100.

Kallós Zoltán nem csupán megfigyelője, hanem aktív dokumentálója és közvetítője is volt a paraszti kultúra 20.századi gyors átalakulásnak. Gyűjtései révén olyan kulturális értékeket mentett meg, amelyek a 20. század második felére nagyrészt eltűntek volna. Ma 100 éve született. Tóth János jubileumi írása.

Érted a csíziót?

A régieknek a csízió segített emlékezni és számolni. Ma úgy mondanánk: mnemotechnikai segédeszköz. Rövid, verses naptár - scrabble és matematika. Gyümölcsoltó Boldogasszony napjának első írásos említése egy csízióból maradt ránk.

Tülökverseny, kanászkoncert és felgyújtott trafik a népzenegyűjtés hajnalán

Hogyan lett Bartók egy véletlenül meghallott éneklő cselédlány dalának lejegyzőjéből a 20. század egyik legnagyobb népdalgyűjtője és népzene-szakértője? Milyen volt fonográffal dolgozni, kanászkoncerteken, tülkösversenyeken gyűjteni és mi kellett ahhoz, hogy rájöjjön arra: a dallamok a népek közt oda-vissza vándorolva új és új életre kelnek? Bartók Béla 145 éve született. A népi.kultura.hu születésnapi cikkében a hatalmas életmű népzenei, zenegyűjtési oldalát mutatja meg Tóth János a néprajztudomány nézőpontjából.

Tavasz a gyümölcsösben

Hogyan ápoljuk gyümölcsfáinkat tavasszal? Kell-e metszeni – és ha igen, hogyan? Miért meszeljünk? És hogyan oltsunk?

Népművészeti Jelentés 2026.

A Hagyományok Háza március 19-én tartotta szakmai nyílt napját. Fórumot teremt ezzel három éve a népművészeti szakma tágabb közönségének azért, hogy a eredményeit bemutassa és ismertesse az előttünk álló időszak kihívásait, eseményeit - főleg azokat, amelyek szorosabban véve a Hagyományok Háza működési körébe tartoznak. Második alkalommal mutatták be a folyamatos adatfeldolgozáson alapuló, a népművészeti szakma állapotáról szóló Népművészeti Jelentést. Tóth János írása.

Megnyílt a Csoóri Emlékház Zámolyon

Állandó kiállítással nyitott meg a Csoóri Sándor Emlékház a költő szülőházában, Zámolyon március 18-án. A tárlat személyes tárgyakon és fotókon át mutatja be az életművet és a költő eszmeiségét. G. Tóth Franciskával, a kiállítás kurátorával Tóth János készített interjút.

Csoóri Sándor Emlékház-avatás Zámolyon

Navratil Andrea, Pál István Szalonna, Berecz István, Vecsei H. Miklós, Rátóti Zoltán - csak néhány a fellépő művészek közül. Zámolyon egy hét éve érlelt és lépésről lépésre véghezvitt terv megvalósulásának lehetnek tanúi - és egy programokban gazdag ünnepségnek lehetnek részesei, akik március 18-án Zámolyra utaznak.

Félévezredes diadalmenet

A könnyűlovas fegyvernem, amelyet a magyarok mintájára alakítottak ki Európa hadseregei. Hadik megsarcolta Bécset, De kik voltak eredetileg a huszárok?

Az összehasonlító módszer úttörője

Négy nyelven beszélt, kutatott Afrikában, Ázsiában, Franciaországban, Angliában - és persze szinte mindenütt a Kárpát-medencében. A Néprajzi Múzeum gyűjteményének egyik megalapozója és az összehasonlító módszer egyik első hazai alkalmazója. Mindössze 34 évet élt, mégis a magyar néprajztudomány egyik meghatározó alakjaként tartjuk számon. Tóth János írása.

Akik hangjukkal hívják a tavaszt

56 faja és 14 alfaja létezik, a Kárpát-medencében 7 faja költ. Hangjuk nélkül talán el sem jönne a tavasz. Tóth János írása.

Konyhakert a balkonon

A városi életben egyre többen fedezik fel a balkonok potenciálját, ahol akár egy kis konyhakertet is kialakíthatunk. Ez nem csak friss termést hoz az asztalra, de relaxáló hobbi is. A kulcs a gondos tervezésben rejlik, figyelembe véve a rendelkezésre álló teret, a fényviszonyokat és a növények igényeit. Lássuk, hogyan kezdjünk hozzá lépésről lépésre.

Böjtmás, kikelet, tavaszelő

Ha böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves - vagyis: ha márciusban nem esik, áprilisban majd fog. És amit mindenki ismer: Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget! Mit vártak a régiek az első tavaszi hónaptól?

A palántanevelés

Márciusban megkezdőik a kerti munkák szezonja. Sőt, a szobában is kertészkedhetünk. Kertművel ő sorozatunk első részében megmutatjuk, hogyan nevelhetünk magról paradicsom- és paprikapalántákat. Az ideális vetési idő a kiültetés előtt 8 héttel van - vagyis február vége-március eleje igazán alkalmas a magok elvetésére a meleg szobában.

JELEN/LÉT

Idén március 14. és március 22. között rendezik meg a Magyarországi Nemzetiségi Színházak JELEN/LÉT fesztiválját a Nemzeti Színházban. A Magyarországi Nemzetiségi Színházi Szövetség és a Magyar Teátrumi Társaság szakmai támogatásával megvalósuló fesztiválon a nézők évről évre szerb, bolgár, horvát, cigány, görög, örmény, szlovák és német előadásokat láthatnak, nagyrészt anyanyelven, magyar felirattal és immár második éve versenyprogrammal is emelve a színvonalat.

Duna balladái – Táncok és imák a Duna mentén

A Duna-menti népek táncait a Nemzeti Színház színpadán mutatja be a Duna Művészegyüttes március 14-én. A Duna Művészegyüttes a Magyarországi Szerb Színház szervezésében március 14. és március 22. között megvalósuló JELEN/LÉT fesztivál megnyitója alkalmából viszi színpadra a Duna-menti népek táncait, énekeit bemutató nagyszabású produkciót. A Duna balladái – Táncok és imák a Duna mentén című előadásban a StEfrem férfikar is közreműködik.

A csonttollú

Ugyan már néhány napja bekopogtatott a tavasz, de pár nappal ezelőtt még igen keményen visszaköszönt a téli idő. Vannak olyan madárfajok  a Kárpát-medencében, amelyeknek ez a kemény -20 C0 -os hideg, ami idén is volt, az otthon „mindennapi melegét" jelenti. Hozzánk akkor jönnek, ha otthon -20 alá hűl az idő.  Ilyen az itt telelő, bár nem túl gyakori téli vendégünk, a csonttollú (Bombycilla garrulus) is. Tóth János írása.

A tamburás öregúr

A költő, aki soha nem írt önéletrajzot, életművében mégis hagyott egy zenei életrajzot: saját kezű népdalgyűjteményét. Ebben a kéziratos daloskönyvben őrződtek meg azok a dallamok, amelyeket gyermek- és ifjúkorából emlékezetében hordozott, s amelyeket élete végén, az 1870-es években jegyzett le kottába. Arany János nem volt hivatásos népdalgyűjtő, hanem azt rögzítette, ami mélyen benne élt – így vált gyűjteménye életrajzi dokumentummá.

A jégtörő, a tojások és a halak

Töri, ha talál - ha nem talál: csinál. Mátyás napja (február 24.) fordulópont volt az időjárásban a régiek megfigyelései szerint. Ha fagy volt ezen a napon, enyhülés érkezett - ha viszont enyhülést talált Mátyás, fagyot hozott. Innen a nap népies neve is: Jégtörő Mátyás.

Tíz nyelven beszélő multiinstrumentalista volt a Tenkes kapitánya zeneszerzője

Mi a közös a Tenkes kaptányában és az idén 51 éves s Vujcsics zenekarban? Vujcsics Tihamér. A népzenekutató és zeneszerző ma lenne 97 esztendős. Multiinstrumentalista és nyelvzseni volt; hihetetlen sokszínű életet élt - és fiatalon (45 évesen) hunyt el repülőbalesetben.

VIII. Udvarhelyszéki Népdalfesztivál

7-18 éves közti gyerekek jelentkezését várják, akik egyéni vagy kiscsoportos formációkban mutatják be egy településük vagy tájegységük népdalát. Határidő: április 3.

Zsuzsanna, a pacsirtadal és a vének

A pacsirtadal Zsuzsanna napján - vagy a csorgó eresz hangja- a közelgő tavasz hírnöke. Zsuzsanna-napi cikkünkből az is kiderül, hogyan mentették fel a bibliai Zsuzsannát Dániel prófétának köszönhetően a hűtlenség hamis vádja alól.

Hamvazószerda és cibereleves

A nagy farsangi mulatozást követően a befelé fordulás, a testi-lelki megtisztulás kezdete volt évszázadokon át hamvazószerda. A nap étele a cibere - az erjesztett korpa-alapú üres, vagy zöldséges leves. De van, ahol a böjti édes gyümölcslevest hívták így. Mindkét recept a cikkben!

Húshagyókedd, téltemetés

A húshagyókedd a keresztény hagyományban a nagyböjt előtti utolsó nap, amikor még szabad a lakoma, a vigasság és a húsfogyasztás. Nevét a latin "carnisprivium" vagy "carne levare" kifejezésből kapta, ami szó szerint "hús elhagyását" jelenti – egyfajta búcsút a testi örömöktől, mielőtt a lelki megtisztulás időszaka, a nagyböjt beköszönt. Ekkor készítették a legfinomabb farsangi fánkokat. Recept a cikkben!

A zselétől a békáig

A kocsonya már több, mint 600 éve az európai gasztronómia része. Hogyan találták fel és mire használták? Miből főzték az elsőket a Kárpát-medencében a 17-században - és hányféleképpen készíthetjük el most? Gasztrotörténelem és három recept: Székelyföldről, Felvidékről és a Dunántúlról a farsang utolsó napjaira.

A zuglói „Subás” Szekszárdról

Hogyan lett építészből a Táncház-mozgalom elindítója és motorja? 2026. február 10-én ünnepli hetvenkilencedik születésnapját Sebő Ferenc Kossuth-díjas előadóművész, zeneszerző, zenetudós, a táncházmozgalom egyik elindítója, a nemzet művésze. Tóth János írása.

Etno TikTak - pályázat!

Hetedik osztálytól középiskoláig az egész Kárpát-medencéből várják a munkákat! Regisztrálni február 15-éig kell, a filmeket május 31-éig lehet feltölteni.

Vándolegény - lehet pályázni!

10-35 éves gyerekek és fiatalok pályázhatnak természetes anyagokból, hagyományos technikával készített gyeremekjátékokkal, használati- és szakrális tárgyakkal. Egyéni alkotók maximum 5, szakkörök maximum 15 munkával indulhatnak. Jelentkezési határidő: április 20.

Bakkuszjárás, rabvágás, dőre

A farsangi időszak rengeteg vidám népszokásából elevenítünk fel néhányat - hiszen ki tudja ma már, mi az a bakkuszjárás, rabvágás vagy épp a dőre. Vidám farsangot mindenkinek!