Hírek

A díva és a szakácsnő

Laborfalvi Róza, a díva, a femme fatale. Jókainé Laborfalvi Róza, a gazdasszony aki kappant kopaszt, disznót etet, tehenet fej — és olyan kávét főz, mint Budán senki. Hogyan lett bántalmazott gyerekből ünnepelt díva - majd mesterszakács és gazdasszony Jókai felesége, Laborfalvi Róza? Mivel füstölte tele a füredi konyhát, miért száműzte a fagylaltot konyhájából, és hogy főzött egyszerre bent és kint is szüretkor? Legendás alakját és legendás főztjét április 8-án, 208. születésnapján idézzük fel. Maronics Anna írása.

Háromszéktől a Himalájáig

Poliglott, aki háromnál több nyelvet tud. Kőrösi Csoma Sándor 13 nyelven írt, olvasott és beszélt tökéletesen — de ezeken túl 17 másikon értett, olvasott kommunikált különböző szinteken. Székelyföldről indulva bejárta Ázsiát, összeállította a világ első tibeti szótárát és megalapította a tibetológia tudományát.  Kőrösi Csoma Sándor március végén/április elején született és április elején is hunyt el ötvenes évei közepén — de pontosan még születése évét sem ismerjük. Munkássága viszont pontosan követhető úti jelentéseiből és az általa összeállított könyvek nyomdokain haladva. Az őshazát kereső és közben egészen másra találó tudós-kutató különleges élete Tóth János és Maronics Anna írásában, amelyből az is kiderül, hogyan ápolják ma is Csoma emlékét és segítik a tibetiek mindennapjait elhivatott magyarok Tibetben.

Fonográffal úttalan utakon

Vikár Béla volt az első európai etnográfus, aki fonográfot használt gyűjtőútjai során. Az eszköz ekkor még nagy, nehéz és rendkívül sérülékeny volt — mégis megérte vigyázva körbevinni a Kárpát-medencén Székelyföldtől Somogyig. Vikár és kísérő napszámosa képe, hátukon a fonográffal a magyar vidék részévé vált a 19-20. század fordulóján. Vikár alapozta meg a népzenegyűjtés technikai metodológiáját - amelyet később Kodály és Bartók is követett. 2025. április elsején lenne 166 éves. Maronics Anna írása.

Kert-emberek találkozója a Tündérkerti pomológia könyvbemutatón

Aki egy fát beolt, kicsit más ember lesz. A nagy egységes egészben benne lenni: ez a kertemberség sajátja. Aki kertet művel, a nagy egész része — nem ura, nem teremtője, hanem gondozója. Minden fához történet fűződik — de ezt csak akkor tudja értékelni az ember, ha ismeri. Ambrus Lajos és Kovács Gyula Tündérkerti pomológia c. kötetének bemutatóján jártunk a Tündérkertek Napján. Videónkból az is kiderül, mi lesz abból, ha a hasznos tudás és a szépirodalom összeadódik.

Egy polgár élete

Lázadó gimnazista, forradalmár, férj és szerető, író, újságíró, hazafi és emigráns. 125 éve április 11-én született Márai Sándor. Az Arcképcsarnok első részében gyermekkorától az emigrációig kísérjük végig különleges életútját művein keresztül. Maronics Anna írása.

Tülökverseny, kanászkoncert és felgyújtott trafik a népzenegyűjtés hajnalán

Hogyan lett Bartók egy véletlenül meghallott éneklő cselédlány dalának lejegyzőjéből a 20. század egyik legnagyobb népdalgyűjtője és népzene-szakértője? Milyen volt fonográffal dolgozni, kanászkoncerteken, tülkösversenyeken gyűjteni és mi kellett ahhoz, hogy rájöjjön arra: a dallamok a népek közt oda-vissza vándorolva új és új életre kelnek? Bartók Béla ma lenne 144 éves. A népi.kultura.hu születésnapi cikkében a hatalmas életmű népzenei, zenegyűjtési oldalát mutatja meg Tóth János a néprajztudomány nézőpontjából.

Tömény, mint a pálinka és minden ízében kimunkált

A kötet, ami olyan mint a pálinka: kortyonként, apránként kell ízlelgetni, mert aki egy ülésben akar végezni az egésszel, szinte másnapos lesz a tömény tudásanyagtól. Ez volt a Tündérkerti pomológia egyk első olvasója, Demeter Szilárd, a társkiadó PKÜ vezetője meglátása a könyvbemutató beszélgetésen. A kiadó szerint olyan tudásanyag van felhalmozva a kötetben, melyet minden részletében, lassan érdemes befogadni, átgondolva az olvasottakat és időt hagyva magunknak a rácsodálkozásra és a gyönyörködésre a kötet illusztrációit nézegetve. Vasárnap, a Tündérkertek Napján a két szerző, Ambrus Lajos és Kovács Gyula történeteiből bontakozott ki a munka megírásának 30 éves története.

Minden régi magyar gyümölcs története regénybe illő

Vasárnap a Nemzeti Színházban mutatja be Ambrus Lajos és Kovács Gyula Demeter Szilárd moderálásával Tündérkerti pomológia c. új kötetét. A nagyszabású, magyar gyümölcsfajtákat bemutató ötszáz oldalas, gazdagon illusztrált könyvről, pomológiáról és kert-emberségről Pál-Lukács Zsófia készített interjút Ambrus Lajossal a kultúra.hu-n.

Tündérkerti pomológia

Március 23-án, a Tündérkert Napon mutatja be Ambrus Lajos és Kovács Gyula Tündérkerti pomológia c. új kötetét Demeter Szilárd moderálásával a Nemzeti Színházban. Szerzőnk, Tóth János etnográfus már olvasta a könyvet. Szubjektív esszé és könyvismertető következik - kedvcsináló a nagyszabású pomológiai kötethez a néprajztudós szemén át.

Sándor, József, Benedek

A héten három jeles időjósló nap van. Vajon mire számíthatunk Sándor, József és Benedek jóvoltából 2025-ben? És mire számítottak a régiek?

Az ambivalens professzor és miniszter

Helyezkedőművész vagy opportunista? Károkat okozott vagy értéket teremtett? Ortutay Gyula mai napig megosztó személyiség. A titkos kommunista aki bejáratos a Horthy-rendszer legfelsőbb köreibe és nyíltszínen kisgazda. Az egykori piarista diák, aki államosította az egyházi iskolákat, mint miniszter. Vagy épp a kutató, aki feloszlatta a kutatóintézetet — és még sorolhatnánk. Soroljuk is. Ortutay Gyula különös karrierje és néprajzkutatói munkássága Tóth János és Maronics Anna írásában.

Aki oltókéssel menti az örökséget

Emlékeim közt sokszor felbukkan egy almafa a nagyapám kertjéből. Nagyjából tíz éves lehettem akkor, amikor ráeszméltem, hogy gyümölcséréskor háromféle almát termett. Mindaddig nem volt rá figyelmem, csak élveztük, amit adott az a fa és almáit jóízűen majszoltuk az ólak és a kert között szaladgálva. De akkor megkérdeztem nagyapámat, hogy ez meg hogy lehet. A háromféle termés. Ekkor került először a kezembe oltókés. És akkor megtanultam, bár utána sokáig nem használtam ezt a tudományomat. Ki gondolta volna, hogy néhány évtizeddel ezután találkozom majd valakivel, aki az oltókésével menti hagyományainkat? Tóth János írása.

Kokárda nélkül belépni tilos!

A kokárda eredetileg arisztokrata ruhadísz volt - később katonákat megkülönböztető jelvény a harctereken, majd forradalmi szalagcsokor a Bastille ostroma után. Később a márciusi ifjak jelvénye Pest-Budán, az amerikai polgárháború katonáinak rangját jelző kitűző, majd Dél-Amerikában szabadságért és függetlenségért harcolók megkülönböztető ruhadísze Uruquaytól Argentínáig. Kis- kokárda-.történet a világ körül.

Az iskolások majdnem elfeledett ünnepe

Március 12-én, Szent Gergely napján egykor gyerekek járták a falvakat, hogy dramatikus játékokkal és tréfás énekekkel verbuváljanak tanulókat az iskolákba. Fennmaradt egy igazán régi dalszöveg a Gergely-járásról - ami azóta is generációknak okoz fejtörést. Hogy miért?

Negyven szentek napja

Március 10-én a keresztény világ a negyven vértanúra emlékezik – azokra a római katonákra, akik hitükhöz való hűségük miatt szenvedtek mártírhalált a 4. században.A negyven vértanú története az évszázadok során a hit, az állhatatosság és az önfeláldozás jelképévé vált – mind az egyházi hagyományban, mind pedig a népi emlékezetben.

Nagyböjt

A nagyböjt a keresztény egyházi év egyik legfontosabb időszaka, amely Jézus Krisztus szenvedésére és feltámadására készíti fel a híveket. Ez a negyvennapos böjti időszak hamvazószerdától egészen a húsvét vasárnapot megelőző nagycsütörtökig tart. 2025-ben a nagyböjt március 5-én  kezdődik és április 17-én ér véget.

Hamvazószerda

A farsang utáni első nappal megkezdődik a böjt időszaka. De miért hívják hamvazószerdát hamvazószerdának?

A népdal ritka tulajdonsága, hogy nem lehet hamisítani

Február 28-án megnyílt a Szentendrei Régi Művésztelep Száll az ének című páros kiállítása: Kósa Klára kerámiaképei és a nála 69 évvel fiatalabb Klinkó Zita filctoll- és ceruzarajzai, mind népdalok által ihletett alkotások. Kiss Péter beszámolója a kultura.hu.n!

Az indián táncos és néprajztudós

Tánctudományi körökben talán Bartókhoz és Kodályhoz mérhető a munkássága. Az iskola, amit ő elindított, a néptánc anyanyelvi szinten való megtanulása egyre inkább teret kezdett hódítani. Túllépte Magyarország határait is, Európa határait is. Ma már Japánban meg Amerikában is, tulajdonképpen mindenhol így tanítják a néptáncot. Mert szorosan kapcsolódik a zenei anyanyelvhez a mozgáskultúra - írta Martin Györgyről Kallós Zoltán. Hogy miért érdemelt ilyen hatalmas dicséretet egy különleges kortárstól? Tóth János írásából kiderül!

Cibere és cibereleves

Cibere, cibre, kiszi, keszőce. A sok név ételt (italt) takar: erjesztett (fermentált) gabonalevet - másutt különleges, aszalt gyümölcsből ksézített gyümölcslevest.

Cibere vajda és Konc király

Cibere vajda és Konc király évente kétszer küzdött meg egymással. Vízkeresztkor Konc király győzött - és kezdődött a farsang. Húshagyó kedden pedig Cibere vajda - vagyis kezdődött a böjt.

A falu, mint a kultúra őrzője

Kodály szerint a nehéz időkben mindig a falvak „bújtatták el", őrizték meg a magyar kultúra alapjait - amelyekre aztán minden háború után fel lehetett húzni a kultúra teljes épületét. Ezért kellett a zeneszerzőknek népdalért visszatérni a falvakba, a forráshoz, abból meríteni. A módszert ma is sokan követik. Február 28-án este nyílik a kodályi gondolat jegyében fogant kiállítás - Kósa Klára keramikusművész és Klinkó Zita közös tárlata a Szentendrei Régi Művésztelepen.

Itt a busók ideje!

Ma kezdődik a tradicionális Mohácsi Busójárás! Egy héten át vár a karnevál minden érdeklődőt!

Nincs fagy - lesz tavasz?

Ha Mátyás jeget talál, töri — ha nem talál, akkor csinál. Lehet ma hóban vetni, és legyen nálunk egy piros write-4-all. Mátyás-napi népi jóslatok és hiedelmek.

Karácsony Sándor

Tanárként, kutatóként, filozófiai gondolkodóként Karácsony Sándor: alap. Miért is az? Mert mindennek, amihez nyúlt, figyelte a társaslélektani hátterét. A magyar pedagógia, tanítás a magyar lét alapja kellene legyen. Hogy amit felépítünk, ne idegen mintákat kövessen, hanem szervesen épüljön fel abból, ami a mi rendkívül gazdag kulturális örökségünk. Ezt ismeri fel Karácsony Sándor a 20. század első felében. Tóth János írása.

A hamisítatlan hajdúsági töltött káposzta

Mit egyen az ember farsangkor? Mulatságok után nincs is jobb, mint egy igazi töltött káposzta! Az első írásos recept 1695-ből maradt ránk - a legutóbbit pedig Tóth János szerezte be a legautentikusabb forrásból, a Hajdúságból, a nemrégiben hungarikummá minősített hadházi lapos káposzta hazájából!

Együtt a sikeres pályázatokért!- konferencia

Helyszín: Ensana Sovata Health Spa Hotel, Szováta. dőpont: 2025. április 12

Digitalizáció és tradíció

Megvan az időpont: 2025-ben június 20-21 között várja az érdeklődőket a Szabadegyetem - új helyszínen!

Száll az ének — Kósa Klára és Klinkó Zita kiállítása

Tavaszvárás, rügyfakadás, a természet újjáéledése, népdalok és kerámiák adta összművészeti élmény az általános iskolás kislány és az érett keramikusművész közös tárlatán a Szentendrei Régi Művésztelepen!

Kert a Svábhegyen

Jókai svábhegyi kertje ma is látogatható. A Jókai bicentenárium keretei között a Petőfi Irodalmi Múzeum nyáron nyitja újra megújult Jókai--kiállítását a Présházban. Videónkban Dr. Rózsafalvi Zsuzsanna irodalomtörténész, múzeológussal kalandozhaunk térben és időben a Jókai-ültette százados fák között.

90370 Jókaimór

Jókait nagyon érdekelték a természettudományok. Gyakorlott csillagász volt, éjszakánként gyakran saját távcsövével kémlelete a fényesebb csillagokat. És hogy miért viseli már több, mint 20 éve az ő nevét egy kisbolygó? Maga a felfedező meséli el videónkban!

Kakas Márton és a Jókai bableves

Kakas Márton álnéven írt gasztronómiáról, de kedvenc bablevesét Jókaiként is emlegette — méghozzá a bőség szimbólumaként. Vajon mikor jönnek már el azok az idők, mikor térdig járunk a bablevesben?

Befagyott a szája?

Február 19-én a régiek nyitott füllel jártak  — ha ezen a napon meghallották a pacsirta dalát, tudták: mindjárt itt a tavasz! Ha nem  — még soká tart a tél. De vajon hány pacsirta él ma még a Kárpát-medencében? Ha esetleg egy sem jönne ma szembe, cikkünkkel csalhat kicsit: meghallgathatja a pacsirtát felvételről Zsuzsanna napon!

To­jás­fes­tő tan­fo­lyam a Hagyományok Házában!

A Hagyományok Háza első alkalommal hirdeti meg, 60 órára kibővített tojásfestő képzését. Céljuk a tojásdíszítés alapjainak bemutatása mellett a különböző technikákat, táji sajátosságokat és az ezekhez kapcsolódó folklór hagyományokat is bemutatni a résztvevőknek. Fontos: a tanfolyam folyamatos képzés, vizsgával zárul. Alkalmi részvételre nincs lehetőség!

Jókai, az ethnográfus

A ma 200 éve született Jókai Mórra tiszteletbeli néprajzosként tekint az etnográfus-szakma, és avatott kert-szakértőként tartják számon a gyümölcsészek. Hogy miért? Tóth János etnográfus esszéjéből kiderül!

Jókai, a kert-ember

Jókai Mór, az ünnepelt író tiszteletbeli etnográfus és kerthez értő ember volt. Kevésbé ismert munkája a Kertészgazdászati jegyzetek elején így vezeti be az olvasót a kertművelés fortélyaiba: „Hogyan kell a földet megcsinálni: azt én a svábhegyi telkemen megmutattam. Az egy elhagyott kőbánya volt, melyben mély gödrök váltogatták egymást roppant agyaghalmokkal, szakadékos meredélyekkel, s a hol a sivány talaj nem fizette vissza a belevetett magot. És most ebben az elátkozott talajban óriási gyümölcsfák diszlenek, a mik minden évben gazdag terméssel fizetnek. " Jókai február 18-án született, 200 évvel ezelőtt. Íme Jókai, a kert-ember.

Bálint és Valentin

Mi közünk nekünk, magyaroknak a Valentin nap szerelmes hagyományaihoz? A válasz röviden: semmi. Hosszabban: elég sok. Részletek a cikkben!

Aqua Vitae-től az ágyas meggyig

A gyógyszerként használt aqua vitae-ből fokozatosan lett a ma ismert pálinka. Eleinte minden városnak, uradalomnak volt főzdéje, aztán állami monopólium lett, majd a szocializmus éveiben egészen lesilányult a minősége. A rendszerváltás után éledt újjá és vált azzá minőségi itallá, a hungarikummá, amelyet ma ismerünk. És persze megjelentek egészen új változatai is, mint az ágyas pálinkák. A Petőfi Akadémia videójában Kovács Gyula a göcseji pálinkákról mesél - cikkünkből pedig a történet és a főzés alapjai ismerhetők meg.

A lélek itala

A régiek nem vedelték a pálinkát - gyógyszernek használták. Megvolt a főzésnek és megvolt a fogyasztásnak is a külön liturgiája. A Petőfi Akadémia videójában Kovács Gyula részletesen elmesél, milyen volt - és az is kiderül, miért áztatta nagyapja 41 fokos (41%os) pálinkában a lábát...