Magyarország | Budapest | Budapest | Kiskőrös utca 1.
Az Újbudai Petőfi Sándor Általános Iskola jelentkezési anyaga.
Kerületünkben híres egyetemek és gimnáziumok találhatók. például: Műegyetem, ELTE és a Kertészeti Egyetem. A Szabadság híd budai oldalán van a híres Gellért Hotel és gyógyfürdő.
A 11. kerületben a zöldfelületek aránya a fővárosi átlag duplája: 8,4 %-a az erdő és a természetközeli területek. A kertes és mezőgazdasági területek nagysága is jelentős. Újbuda egyik legismertebb parkja a Feneketlen-tó és környéke. A tó helyén egykoron agyagbánya volt - mikor 1889-ben bezárták a téglagyárat, a talajvíz feltöltötte a gödröt. Az egykor városszéli bányató ma már a kerület központi részén található, körbetőtte a város. A kerület lakosai által kedvelt pihenő- és rekreációs helyszín.
Albertfalva németül: Sachsenfeld
Az ókorban a rómaiak elfoglalták a Dunántúlt - ekkoriban a ma már a 11. kerülethez tartozó Albertfalván volt egy római katonai tábor. A középkorban a terület a ráckevei uradalom része volt. A 18. század második felében nászajándékként került Mária Krisztina főhercegnő birtokába. Halála után férje, Albert Kázmér szász-tescheni herceg örökölte - akiről a nevét is kapta. 1950. január 1-jén Budapesthez csatolták. Ma már a 11. kerület része.
A svábok (németek)
Magyarország területén élő németeket sváboknak keresztelte a magyar. Németországból érkeztek, Bajorországból (Svábföldről) a 18. században, a 150 éves török uralom után a népesség pótlására. Jellemzően a Dunán, hajóval érkeztek Magyarországra - és legtöbben Tolna, Baranya, Komárom-Esztergom vármegyében és a főváros környékén élnek. A 19. század elején a hazánk lakosságának 10%-a németajkú volt (1,8 millió fő). A II. világháború után a svábokat kitelepítették - de nnek ellenére napjainkban Magyarország legnagyobb nemzetiség a német (185 000 fővel).
Albertfalvi gasztronómia
Az Albertfalvi Közösségi Ház gasztroklubjaszakácskönyvet adott ki, amely a Zsolti bácsi konyhája címet viseli. Merhogy Albertfalva vendéglátása mindig is híres volt. Itt működött a Wittmann János féle vendéglő ás szikvízgyár, Finster Nándor korcsmája, már megvolt a Vakvarjú étterem is.
A szőlőtermesztés
A rómaiak a Duna jobb partján, Szentendrétől Tétényig szőlőt termeltek. A középkorban a vörös szőlőt termesztették, később viszont a fehérborok jöttek divatba. A szőlő- és bortermelésben a német ajkú lakosság mellett a 17. század végén hazánkban letelepedett szerbek játszottak nagy szerepet. A szerb telepesek ismét fekete szőlő termesztésébe fogtak, és megindult újra a vörösborkészítés . A 19. század elejére a budai polgárok egy jelentős részének a bortermelés volt a legfőbb jövedelemforrása.Országszerte keresettek voltak a Sas-hegy és a Gellért-hegy borai. A kadarkából és a csókaszőlőből készült a híres budai óvörös bor. Ami Ausztriában és Lengyelországban is kedvelt volt. Hamisították is.
A budai borvidéknek négy fő körzete volt: 1. szentendrei, 2. budai, 3. promontori, 4. tétényi szőlők
1880-as évek végén a filoxéra járvány kipusztította a szőlőt. A szőlőtelepítés helyett a terület nagy részén inkább villákat építettek. A Gellért-hegyen több utca neve is őrzi a múltat - a borvidékekről elnevezett utcák képében: Villányi, Ménesi, Somlói, Badacsonyi, Tarcali és a Kemenes utca, Szüret, Vincellér, Serleg utca.
A Villányi úton lévő Kertészeti és Szőlészeti Főiskola (napjainkban: Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem) az évszázados szőlőkultúra miatt alapították.
Az egyetem rövid története.: 1853-ban Entz Ferenc Pesten megalapította a Haszonkertészeket Képző Gyakorlati Tanintézetet. Az iskola 1859-ben Budára költözött. Új nevet kapott Kertész- és Vincellériskola. (vincellér = szőlőfelügyelő) A gyakorlati oktatás a Gellért-hegy déli oldalán, majd később a Budai Arborétumban a Villányi úton folyt. Az 1960-as évekig volt egy nagyobb dűlőnyi újratelepített szőlő, amit az egyetem új épületszárnyainak építésekor számoltak fel. Az utolsó borospincék a rendszerváltás körül tűntek el.
Az egyetem 7,5 hektáros területén napjainkban 2500 féle növényfaj látható, segítve az egyetemi képzést. Az Alsó kertben egy tó is van. Az üvegházban trópusi- és szubtrópusi fajok is láthatók.
Petőfi Sándor Általános Iskola
Az iskolát 1828-ban alapították és csak 1948-ban vette fel a Petőfi Sándor nevet. A 1980-as évek elején az ország legnagyobb iskolája volt 3 épületben, 50 tanteremben 140 tanár tanított. Ekkoriban 1858 tanuló tanult itt egyszerre.
Az iskolánkban 1995 óta működik a PMS (Petőfi Musical Stúdió) Az énekkar vezetője Bősze Sándorné saját iskoladalt is írt az előző tanévben. A Petőfi Általános Iskola 2023-ban ünnepeli a fennállásának a 195. évfordulóját.
Március 15-e alkalmából a Albertfalvi Lokálpatrióta Egyesület iskolánknak adományozott egy Albertfalva zászlót, amelyet Albertfalva alapításának a 200. évfordulójára készíttetett. Alapszíne fehér, arany zsinóros oldalszegélye van, középen Albertfalva címere látható, kétoldalt egy-egy épp lépő arany oroszlán tartja. A címercsúcson a főhercegi korona látható - ez utal az alapító Albert Kázmér szász-teschenni hercegre. A címerpajzs felső harmadában álló arany méhkaptár három arany méhvel a takarékosság és szorgalom jelképe. Alatta jobbról balra haladó vörös haránt vágásban ezüst toll utal arra, hogy itt állt Dél-Buda legelső iskolaépülete. A pajzs alsó harmadában a XI. kerület, illetve a fővárost jelképező háromtornyú arany városkapu. Mögötte két zöld halom a Gellért-hegy és a Sas hegy. Alul a címertalpon a Duna kanyarodó ezüst szalagja.
A Petőfi iskola diákjai végül 2023. május 25-én a Petőfisek Majálisa napján az iskolaudvaron ültették el Petőfi körtefáját.
forrás: Az Újbudai Petőfi Sándor Általános Iskola jelentkezési anyaga. írta: Adonyi Jenő biológia - földrajz tanár
