Milyen egy vasárnapi kaláka Kiscsőszön? Egyrészről kényszer: kicsi a falu, kevés lakos, kevés a gyerek - nem kecsegtet sikerrel egy játszótér-pályázat. Másrészt öröm: együtt dolgoznak az emberek valami közös jó célért vasárnap délelőtt.
A kiscsőszi férfiak földmunkákat végeztek, az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület- Hunyor Népfőiskola alapítója, Kovács Norbert — ahogy a néptáncos körökben ismerik, Cimbi — is lapátot ragadott, a nők pedig főztek az épülő kiscsőszi játszótéren vasárnap. A gyerekek is kivették a részüket a munkából — végülis jogos, a játszótér nekik készül. Nyár óta gyűjtöttek is rá.
„Festegettek majd kiálltak a munkákkal a csőszi piacra, dalokat énekelni. Nem pénzért énekeltek, hanem eladták a festményeket közben — és abból jött összepénzecskék, amelyekből játékokat vettünk a játszótérre. "
Az építéskor a gyerekek is kijöttek lapátolni, gereblyézni — segített, ki miben tudott.
„Nem csak művelődési házak kellenek egy falunak, hanem aktív terek, ahol a természet közelségében is lehet jól érezni magunkat. Egy játszótér egy ilyen helyszín. És attól, hogy itt voltak, segítettek, inkább a magukénak érzik majd, mint egy csodás csilli-villi helyet, ahová belépőért megy be az ember."
De persze ilyen helyszín a kiscsőszi pajta is — ahová a Cimbiék rengeteg eseménnyel, programmal csábítják évek óta közelről és távolabbról a kisgyerekeseket, fiatalokat és persze az idősebbeket is.
„Fontos számunkra, hogy a falu és a kistérség fiataljait, gyerekeit, családjait bevonjuk a tevékenységekbe, amelyek körülöttünk zajlanak — és ez nem csak népművészet, hanem általában hagyományőrzés. A vidékies gondolkodás, a vidéki életmód és az ilyen típusú jövőépítés mind-mind hozzá tartozik."
„Ha az ember végigsétál egy nagyvárosi utcán, ismeretlenek jönnek szembe, akik számára ő maga is ismeretlen. Tehát egy olyan világba csöppensz bele, ami az emberi érzelmeket mellőzi. A találkozások örömét, az összepillantást, a közös gondolatot. Keresned kell az ilyen lehetőségeket."
„A falusi ember nem volt egyedül. Itt minden pillanatban adódnak ilyen lehetőségek. Szomszédok, családtagok, faluvezetők, különböző szakmák képviselői mind-mind azon voltak, hogy a másik segítségével a maguk életét hogy tudják könnyebbé tenni - és fordítva, hogy ők miben tudnak a másiknak segíteni azzal, hogy fognak egy szerszámot, bármit egy építkezésen. A falu lényege a kaláka volt tulajdonképpen."
Sokan költöznek ma már a nagyvárosokból újra vidékre. Cimbi szerint ezt a legkönnybben úgy lehet meglépni, ha készen állsz arra: adni kell magadból sokat. És akkor a falutól kapsz majd vissza.
„Azt gondolom, ha így látjuk, így közelítjük meg a világot, akkor egy sokkal élhetőbb, barátságosabb lelki környezetet tudunk magunknak keríteni — és falun ez alapvető. Mi ezért szeretünk falun lenni. "
A Csoóri Sándor Program 2017 óta folyamatosan segíti a magyar népművészeti örökséget élő hagyományként művelő hazai és határon túli közösségeket. Csoóri-sorozatot követve a Kultúra.hu Youtube-csatornáján különleges zenész- és táncos közösségeket ismerhetünk meg Kárpát-medence szerte. Aki feliratkozik a csatornára, minden szerdán elsők közt tekintheti meg a legújabb epizódot!
