Kárpát-medencei Népi Hálózat

Templomtornyok, padlások, magtárak rejtőzködő madara

Számos nép hiedelemvilágában rendkívül misztikus lény a bagoly. Megfoghatatlan, rejtélyes, és egyben félelmetes is. De mégis a misztikussága mögött ott rejlik egy olyan tartás, feszes figyelem, mely a bölcsességet is sugallja. Tóth János írása.

Amikor nincs belépni tilos

A Kulturális Örökség Napjain, szeptember 19–20-án az épített örökség nagyközönség előtt általában elzárt helyszínei nyitják meg kapuikat. Be lehet lépni egy régi lépcsőházba, fel lehet menni egy toronyba, körülnézni egy levéltárban, besétálni egy kúriába vagy akár egy régi üzem területére. Olyan helyekre is, amelyek egyébként nem fogadnak látogatókat.

Háry Jánoska

A digitális benszülötteknek szól az opera új előadása az Eiffel Műhelyházban. Az Opera Gyermekkarának tagjai játszanak az előadásban - két felnőtt énekessel kiegészülve - amely iskolai és digitális környezetbe helyezi a klasszikus történetet. Bemutató: szeptember 19.

Keresztek az utak mentén

335 szeptemberében Szent Ilona megtalálta Krisztus keresztjét és felmutatták a népnek az ereklyét Jeruzsálemben. Ez a felmutatás a Szent Kereszt Felmagasztalása néven vált keresztény ünneppé. De miért állítottak kereszteket a határban a régiek?

Fecskehajtó Kisasszony

Szeptember az ősz első hónapja, még akkor is így tartjuk, ha már augusztus közepe után a Kárpát-medencében általában megváltozik az időjárás jellege, és egy kicsit kiszámíthatatlanabbá válik. Gyakrabban lehet számítani záporokra, zivatarokra, szeles időre, és lehűlésre. Ez valóban így is történt az idén is, olyannyira, hogy a szarvasbőgés is megkezdődött pontosan augusztus 20-án a Bükkben. Tóth János írása.

A per tárgya: Búsuló juhász

Sárospataki deákból sebesült hadnagy, bujdosó, kőfaragólegény, majd Müncheni akadémista. Stílust teremt, de nélkülözések közepette él és betegen hal meg pár évvel a negyven után. Izsó Miklós különleges élete és az első, magyar parasztot ábrázoló márványszobor, a Búsuló juhász története - amely nem is itthon, hanem Münchenben készült és egy per révén vált országosan ismertté - alkotójával együtt. És vajon miért készült belőle rengeteg porcelán?

Erdélyi Táncháztalálkozó

Táncháztalálkozó... de mi is ez valójában? Ahol találkoznak a táncházak? Vagy az ezekben résztvevő emberek találkozója? Akkor miért nem a „Táncházasok Találkozója”? És mit keres itt a kézművesség? Ezt egyszerűen megérthetjük, ha a hetvenes évek népművészeti mozgalmának fejlődéstörténetét nézzük. Tóth János írása.

Kisasszony napja

Ma van Szűz Mária születésnapja. Miért lett kisasszony? És miért van 3 ünnepe - Nagyboldogasszony, Kisasszony, Mária nap - egy hónapon belül?

Nézd a tánc nemeit

A magyar néptánckutatásnak vannak olyan személyiségei, akik nélkül nem úgy nézne ki ez a mozgalom, mint ahogyan ma kinéz. Az, hogy az amatőr mozgalom kibontakozhatott, szükség volt előzményekre, mint a Gyöngyösbokréta – mozgalom, a népi színjátszást támogató vidéki programok, vagy a népzenegyűjtők tevékenységei, akik sokszor már nem hagyták figyelmen kívül a néptáncot sem gyűjtéseik alkalmával. Ilyen személyiségek voltak Ortutay Gyula, Kodály Zoltán, Vargyas Lajos, Muharay Elemér, Lajtha László, Tálasi István, Dégh Linda, Gönyey-Ébner Sándor, vagy Vajda László. Ennek a népművészet iránt teljes életművükkel elkötelezett társaság következő generációjának kiemelkedő tánctudós egyénisége volt Dr. Pesovár Ernő. Tóth János írása.

A távolság nem lehet akadály

Utazó múzeum, bőröndbe csomagolt múzeumpedagógiai foglalkozások és határokon átívelő örökség-roadshow – a Szabadtéri Néprajzi Múzeum a Petőfi Kulturális Program keretében több különleges programot is megvalósít idén ősszel. A cél, hogy a kulturális örökség azokhoz a közösségekhez is eljuthasson, amelyeknek nehezebb személyesen ellátogatniuk a múzeumba.

Meztelen szőlősgazdák és a túrós csusza neve napja

Az őszt a régiek számára szeptember 1-je, Egyed napja hozta. A nap erősen kötődött a mezőgazdasági munkákhoz, időjárás-jósláshoz, állattartáshoz és a szőlő védelméhez. Aki korán kelt, találkozhatott virradatkor földjét körbejáró meztelen szőlősgazdákkal - és persze ekkor van a túrós csusza neve napja is .Cikkükből kiderül, miért is.

Jövő a semmiből

Idén 100 éves Klebelsberg Kunó oktatási miniszter iskolaalapító reform-törvénye "a mezőgazdasági népesség érdekeit szolgáló népiskolák létesítéséről és fenntartásáról."

Mihez kezdjünk a természetben?

A tájban, a természetben a legérdekesebb és a legértékesebb az ember! - írja fenti művében ifj. Kós Károly. Az építész Kós fia szerint "nagyon kényelmetlen és nehéz" volt a géniusz fiaként karriert építeni - de neki mégis sikerült. 107 éve, augusztus 31-én született. Tóth János írása.

Designkiállítás, képeslapkészítés Krizboval, kurátori tárlatvezetés

Szentendre Éjjel-Nappal Nyitva Fesztivál keretein belül különleges programokkal vár minden érdeklődőt a Petőfi Kulturális Ügynökség  a Szentendrei Régi Művésztelepen.

5 tény a Mohácsi csatáról

2026 augusztus 29-én pontosan 500 éve, hogy a mohácsi síkon eldőlt a középkori Magyar Királyság sorsa. A nemzeti emlékezetben a csata és II. Lajos király halála máig a legnagyobb történelmi tragédiák egyike. Az elmúlt évtized kutatásai – különösen a Pécsi Tudományegyetem és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont „Mohács 1526–2026” programja, valamint a 2024-es Brill-kötet – több, generációkon át öröklődő állítást árnyaltak vagy cáfoltak. Öt olyan tényt gyűjtöttünk össze, amelyekre a legújabb forrásfeltárások, földrajzi rekonstrukciók és régészeti vizsgálatok világítottak rá.

Veszprém-Balaton Filmpiknik

Olasz Renátó Minden csillag című alkotásával nyit csütörtökön a megújult Veszprém-Balaton Filmpiknik. Augusztus 27–29. között Veszprémben és Balatonfüreden nyolc helyszínen mintegy hetven film – köztük két premier - várja a közönséget.

Mohács 500 - Történelmi Emlékhétvége

Hagyományőrző lovasok, imanap és rockmusical - emlékhétvége Mohácson a csata 500. évfordulóján.

A mezei pacsirta

Ha a magyar parasztságot egy madárral kellene jellemeznünk, akkor az nem lehetne más, mint a mezei pacsirta. Ez a madár a szántó-vetők, a földeken dolgozók, a kétkezi parasztság kedves madara, velük együtt éli életét mintegy szimbiózisban kint az életet adó szántóföldeken. A Kárpát-medencében így több helyen az elnevezésében is láthatjuk ezt a ragaszkodást, hiszen hol szántókának, hol szántó pityernek, de legtöbb helyen dalos pacsirtának nevezik. Tóth János írása.

Erdélyi Táncháztalálkozó

Az Erdélyi Táncháztalálkozó már nem csak egy mozgalom, ahol az erdélyi táncházas közösségek találkoznak. Nem csak egy alkalom a szórakozásra. Kapcsolatokat teremt. Kötelékeket erősít meg. 2026. szeptember 4-5-én újra a népzenétől és tánctól lesz hangos Székelyudvarhely!

Somogyi domboktól a Balatonig

Szeptember 5-én és 6-án a Somogyi Helyi Termék Egyesület 10 portája várja az érdeklődőket kóstolókkal, kézműves bemutatókkal és helyi termékekkel. A déli part mögött néhány kilométerre már Külső-Somogy dombjai, falvai, erdői és tanyái következnek. A porták kínálata ennek megfelelően változatos, felejthetetlen élményeket ígér.

Lanttal a reneszánszban Brassótól Padováig

Kevésszer adták ki műveit, mert rajta kívül nem sokan tudták őket eljátszani. 2026-ban Bakfark Bálint halálának 450. évfordulójára emlékezünk. A pontos nap azonban nem egyértelmű: a források 1576. augusztus 15-ét, 22-ét, esetenként 13-át említenek. Azt viszont biztosan tudjuk, hogy Padovában hunyt el pestisben, és a magyar zenetörténet első olyan alakja, aki európai hírnevet szerzett hangszeres művészként és zeneszerzőként.

A túzok

A túzok – népies néven: tuzi, vagy vadpóka - hazai természetvédelem emblematikus faja, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Körös-Maros Nemzeti Park címerében is ez a faj látható. A túzok heraldikai (címertani) jelkép is, amely számos település, (vár)megye és járás címerében és zászlóján megtalálható, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Magyarországon, Németországban, Moldovai Köztársaságban, Oroszországban, Portugáliában és Spanyolországban egyaránt, a középkor kezdete óta. Nagy, pulyka méretű madár, mely Európában a legnagyobb futómadarunk, mely még röpképes is egyben. Tóth János írása.

Mesterségek Ünnepe

Augusztus 20. és 23. között negyvenedik alkalommal rendezik meg a Mesterségek Ünnepét a Budai Várnegyedben. A Kárpát-medence legjelentősebb népművészeti fesztiválja idén is több mint nyolcszáz mestert vár, akik látványműhelyekben mutatják be tudásukat. A rendezvény helyszíne a Budai Várban a Polgárváros – a Tóth Árpád sétány, a Táncsics Mihály utca, a Tárnok utca, a Szentháromság tér és a Dísz tér környéke.

Sümegtől a Bakonyaljáig

Szeptember 19-én és 20-án a helyi porták kitárják kapuikat. A két nap során állatsimogatók, kézműves foglalkozások, lovas programok, workshopok, gasztronómiai élmények, élménytúrák, valamint komoly- és könnyűzenei programok közül válogathattok.

Feltaláló, showman, vállalkozó és életművész

Johann Nepomuk Mälzel (vagy Maelzel) a regensburgi származású német feltaláló, mérnök és showman 1772. augusztus 15-én született, és 1838. július 21-én hunyt el egy hajón, a venezuelai La Guaira kikötője közelében, feltehetően alkoholmérgezésben. Nevét ma is minden zenész ismeri a „M.M.” jelzésből – Mälzel metronómja –, amely a kottákon a pontos tempót jelöli.

Könyvkötés a Szent Mauríciusz monostorban

Próbáltad már a könyvkötő foglalkozást a monostor műhelyében?

Az internet, a számítógép és a televízió védőszentje

A ferences rend női ága, a Klarissza apácarend alapítója már 1252-ben távközvetítésen nézte a karácsonyi szentmisét a legenda szerint. Ezért lett a televíziózás védőszentje- és védelmét élvezik a monitorok, a számítógépek és az internet is. Hogyan jöhetett létre az 1252-es távközvetítés? Tóth János írása.

Szent Lőrinc könnyei

Kevés nyári látvány olyan varázslatos, mint amikor az augusztusi sötét égen egymás után suhannak át a hullócsillagok. A Perseidák meteorraj jelenséghez azonban nemcsak csillagászati magyarázat, hanem évszázadok alatt kialakult hiedelmek és vallási hagyományok is kapcsolódnak. Az angol nyelvterületen a Perseidákat St. Lawrence's Tears, vagyis Szent Lőrinc könnyei néven emlegetik.

A Bazaltvidék rejtett kincsei

Szeptember 19-én és 20-án a Somló, a Ság-hegy, Kissomlyó és Kispodárpuszta vidékén olyan helyek nyílnak meg, amelyek csak ritkán látogathatók. A Celldömölk és környéke térségében a termelők, borászok és méhészek várják az érdeklődőket. A program lehetőséget ad a helyi ízek kóstolására, a népi és kézműves hagyományok megismerésére, valamint felejthetetlen élmények szerzésére.

Veszprém-Balaton Filmpiknik

Régi-új név, új időpont, új művészeti vezető és programkoncepció! Visszakapcsolódva Veszprém 2020-as kezdeményezéséhez, idén új időpontban, 2026. augusztus 27–29. között a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. szervezésben, Veszprémben és Balatonfüreden megújult filmes esemény várja a lelkes nézőket és a filmeseket. A fesztivál művészeti vezetője Kolozsi László.

Urunk színeváltozása

„Urunk színeváltozása után feketedik már a tarló, fehéredik az arató”

Múzeumpedagógia alsósoknak, felsősöknek és középiskolásoknak a Néprajziban!

A testhez, szépséghez és önképhez való viszony a mai diákok mindennapjainak egyik legérzékenyebb és leginkább foglalkoztató kérdése,  különösen a közösségi média világában. A Néprajzi Múzeum kiállításához kapcsolódó múzeumpedagógiai foglalkozásokon mindent ki lehet beszélni! Lehet jelentkezni a szeptemberi alkalmakra már most!

A legendás vineta és a sokarcú zakuszka

Az erdélyi konyha egyik legkarakteresebb vonása a szezonalitás és a tartósítás mestersége. Augusztustól szeptemberig, amikor a kertek és piacok roskadoznak a padlizsántól, paprikától és paradicsomtól, elkezdődik a nagy „konzervgyártás”: készül a vineta és a zakuszka. Ezek a füstös, gazdag ízekkel teli krémek nem csupán kenyérre kenhető finomságok, hanem az erdélyi háztartások téli túlélőcsomagjai – és egyben kulturális örökség darabjai.

Várja a fiatalokat az Alba Regia Táncegyüttes

Megkezdődött a jelentkezés az Alba Regia Táncegyüttes utánpótláscsoportjaiba. A 6 és 22 év közötti fiatalok szeptember 15-ig jelentkezhetnek a 2026/2027-es évadra.

Kurta, furcsa, suta tyúk

A madár, amely egész évben költözésben van, nálunk védett, de délen vadásszák. Tóth János írása.

Miért van 2788 Petőfi utcánk?

Petőfi utca több ezer magyar településen található –  de hogyan lett a költő az egyik leggyakoribb utcanév? A segesvári csata évfordulóján - Petőfi eltűnése/feltételezett halála napján - jártunk utána a történetnek.

NKA-pályázat nyílt komolyzenei hangversenyek támogatására

Megjelent a Nemzeti Kulturális Alap Előadó-művészetek Kollégiumának új pályázati felhívása, amely a 2027-ben megvalósuló magyarországi hagyományos komolyzenei hangversenyek és koncertsorozatok támogatását célozza. A rendelkezésre álló keretösszeg 90 millió forint.

Gazdag programkínálat a KultúraPONT-on a Völgyben!

A hétfői nap az egyik legérdekesebb lesz a KultúraPONt--on. Költözz be hozzánk 27-ére!

Kendernyűvő Szent Anna

A nyár dereka után kicsivel ünnepeljük az Anna napot, mely egyben Szent Anna ünnepnapja is, és ehhez a naphoz, Szűz Mária édesanyjának a megünneplése is szorosan hozzátartozik. Mivel Jézus Krisztus vér szerinti rokonáról van szó, ezért nemcsak az egyház fűz hozzá számos hagyományt, hanem a világi életet élő népek is, nincs ez másként a Kárpát-medence magyarságának hagyományiban sem. Tóth János írása.

Az első Anna-bál, amit Krisztinának rendeztek

Füred nem a Balaton miatt lett fürdőváros. Savanyúvízben vett kádfürdőt az úri társaság, este pedig színházban és bálokon múlatták az időt. Az első Anna-bált pedig Szentgyörgyi Horváth Fülöp János rendezte - Krisztna nevű lányának.