Patakok országa: Setétpatak, Kápolnapatak, Borospatak, Görbepatak, Áldomáspatak. A hely, ahol nem utcanevek szerint lehet a postacímet megadni, hanem a patakok szerint. A Gyimes 50 km hosszú völgyvonulatában szinte megállt az idő. A Csoóri-sorozat új filmjében ebbe a zárt világba kalauzol el — és az is kiderül. hogy élhetők túl „ survivor üzemmódban" még a legkomiszabb idők is.

„Fenyőerdők, hegyvidék, gyönyörű látvány — három hónap ami nagyon szép. Ekkor barátságos az idő, ekkor jönnek általában a turisták is — kezdi Varga Zsuzsanna a  gyimesbükki Csalóka és a Magok Táncegyüttesek néptáncoktatója — a többi meg survivor üzemmódról szól. Mert nagyon nagy a hideg, komisz az éghajlat. Ám ez a túléésért való harc hoz egyfajta tartást. "

Zsuzsa Gyimesközéplokon és Gyimesbükkben is tanít táncot. 98-ban kezdte 22 gyerekkel és lassan az egész völgy bekapcsolódott a tánctanulásba. Mára már három faluban az iskolai oktatás része a tánctanulás, amelyet a Csoóri Sándor program forrásaiból finanszíroznak. Másképp nem lehetne intézményesített hagyományőrzés a Gyimes völgyében.

„Előbb itt minden hagyományozódott. Szájról-szájra tanultak mindent a gyerekek, nem voltak pl. tánctanárok, meg zenetanárok, mint mi most — meséli Zsuzsanna — elzárt, konzerválódott világ volt a Gyimes völgye. Itt sok mindent megtartottak, sokkal tovább, mint más területeken."

Zsuzsa néhai férje Sára Ferenc révén került ide a Patakok országába. Sára már a Ceausescu-érában járt a völgyet, népdalokat gyűjtött és táncokat jegyzett fel. A helyiek pedig vállalták a kockázatot és befogadták az akkor még magyarországi gyűjtőt — nem törődve azzal, hogy akkoriban börtön járt érte, ha kiderült. 

Sára Ferenc nagy vágya volt, hogy megmutassa a világnak ezt a különleges kultúrát, így Zsuzsannával egy percig sem haboztak, mikor felajánlották Sárának a Hargita Székely Népi Együttes felajánlotta a művészeti vezetői posztot. Jöttek.

Sára Ferenc, Erdély szerelmese, a Hargita Nemzeti Székely Népi együttes néhai művészeti vezetője  1961-ben született Budapesten. Gyermekkorát Turán töltötte. Először zenésznek tanult, majd 1978-tól a Bartók Táncegyüttesben táncolt, 1981-től aktív néptáncművészként, néptáncpedagógusként és koreográfusként dolgozott. 1981-től kezdve gyűjtötte a moldvai csángó népzenét, és az 1980-as évek végétől hozzá köthető a moldvai csángó népzene és néptánc Magyarországon való megismertetése, ekkor szervezte meg az első csángó bálokat és táborokat. Évtizedeken át népszerűsítette és oktatta a gyimesi és moldvai csángó zenét és táncokat Magyarországon és a világ számos pontján.

1984-ben lett a Népművészet Ifjú Mestere, 1992-ben UNITER-különdíjat, 2005-ben a Mediawave Párhuzamos Kultúrákért-díjat, 2014-ben Magyar Arany Érdemkeresztet vehetett át. 2021-ben Martin György-díjban, majd 2023-ban az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Kallós Zoltán-díjában részesült feleségével, Varga Zsuzsannával közösen. 2023 augusztus 20. alkalmából megkapta a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét is, melyet azonban betegsége miatt már nem tudott átvenni.

Sára Ferenc gyors lefolyású, súlyos betegség után 2023. október 2-án Budapesten hunyt el.  Választott otthonában, Gyimesközéplokon nyugszik.

A Csoóri-sorozat legújabb filmjéből Zsuzsanna kalauzolásával ismerhetjük meg  Setétpatak sokáig zárt világát és Sára Ferenc munkásságát. Az özvegy néha könnyek közt mesél férje szenvedélyéről, amely a vidék kultúrájához kötötte - és amely révén ő is Gyimes lakója és szenvedélyes tánc-oktatója lett. A filmből az is kiderül, hogy a gyerekek az internet korában miért szeretnek itt tánc-alkalmakon összegyűlni és együtt mulatni.

„Nyilván nekik is van moblijuk, ők is hallgatnak, technót, rap-et — de ez is szívügyük — mondja Zsuzsanna — és saját népzenéjükre is szeretnek és tudnak táncolni. És szerintem ezzel már célt értünk el."

Zsuzsanna azt mondja, itt az erő a közösségben van. A nehéz körülmények hozta tartásban- amely a  komisz időkben is segít. Egyénnek, és közösségnek is.

„A megtartó erő abban van, hogy összefogunk. És erre majd akkor jön rá a világ, mikor teljesen összeomlik. Mert a nehézségekből való kilábalás útja az, ha minden közösség összetart és egymást segítik tagjai."

A Csoóri Sándor Program 2017 óta folyamatosan segíti a magyar népművészeti örökséget élő hagyományként művelő hazai és határon túli közösségeket. Csoóri-sorozatot követve a Kultúra.hu Youtube-csatornáján különleges zenész- és táncos közösségeket ismerhetünk meg Kárpát-medence szerte. Aki feliratkozik a csatornára, minden szerdán elsők közt tekintheti meg a legújabb epizódot!