Kalotaszeg 2025. január 7, Szatmár 2025. január 14, Bonchida 2025. január 21, Gyimes 2025. január 28, Viharsarok (premier) 2025. február 4. A kihívás: aki 5 előadásból hármat megnéz és elküldi a Nemzeti Táncszínháznak befotózott jegyét, nyereményekkel gazdagodik!

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes Élő Táncarchívum-sorozatával januárban bejárhatjuk a Kárpát-medencei néptánc-hagyomány legkülönlegesebb vidékeit - a színházteremben ülve! A Zsuráfszky Zoltán által megáldmodott sorozat a magyar színpadi néptáncművészet érdekes vállalkozása. A sorozat részei – Kalotaszeg, Szatmár, Bonchida háromszor és Gyimes - bemutatják a címadó vidék legmélyebben, legaprólékosabban megismert és elsajátított autentikus táncfolyamatait, kiemelkedő táncos egyéniségeit. Ezt a szellemiséget folytatja a sorozat következő előadása Viharsarok címmel. Ezúttal Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője rendezi majd az előadást. 

Kalotaszeg - január 7.

Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas koreográfus, Dr. Martin György eredeti táncgyűjtéseinek ihletésére, a nagyszerű tudós munkássága előtt tisztelegve indította el néhány évvel ezelőtt Élő Martin Archívum sorozatát. A sorozat forradalmasította a magyar színpadi néptáncművészetet, és példát mutatott arra, hogyan lehet az autentikus néptáncot tökéletesen elsajátítva, a „tiszta forrást” megtartva, magas művészi értékű előadásokat létrehozni. Ezek a műsorok, amellett, hogy bemutatják egy-egy vidék legmélyebben, legaprólékosabban megismert és elsajátított autentikus táncfolyamatait, kiemelkedő táncos egyéniségeit, lehetőséget adnak arra, hogy a nézők rácsodálkozzanak saját tánc és zenei kultúrájuk gazdagságára és szépségére. Az előadások mély és őszinte pillanatainak mindegyike egy-egy vallomás az alkotó elkötelezett szeretetéről a népi kultúra iránt.

Szatmár - január 14.

Martin György, a legendás tánckutató és munkatársai Szatmárban a 70-es évekig a legnagyobb részletességgel gyűjtötték fel és archiválták az apróbb falvak tánckultúráját (több mint 290 faluból készültek táncfilmek).  Az Ecsedi-láp vidékéről a két legtáncosabb falu (Tyukod és Nagyecsed) tánckultúrája mellett a szatmári pásztorok és a cigányság tánckultúráját foglaltuk össze Élő Táncarchívumunkban.

Bonchida háromszor - január 21.

Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas koreográfus, Dr. Martin György eredeti táncgyűjtéseinek ihletésére, a nagyszerű tudós munkássága előtt tisztelegve indította el néhány évvel ezelőtt Élő Martin Archívum sorozatát. A sorozat forradalmasította a magyar színpadi néptáncművészetet és példát mutatott arra, hogyan lehet az autentikus néptáncot tökéletesen elsajátítva, a „tiszta forrást” megtartva, magas művészi értékű előadásokat létrehozni. Ezek a műsorok amellett, hogy bemutatják egy-egy vidék legmélyebben, legaprólékosabban megismert és elsajátított autentikus táncfolyamatait, kiemelkedő táncos egyéniségeit, lehetőséget adnak arra, hogy a nézők rácsodálkozzanak saját tánc és zenei kultúrájuk gazdagságára és szépségére. Az előadások mély és őszinte pillanatainak mindegyike egy- egy vallomás az alkotó elkötelezett szeretetéről a népi kultúra iránt.

Gyimes - január 28.

Zsuráfszky Zoltán a 70-es évek közepétől gyakran járt Gyimesben, amely akkor még mind néprajzilag, mind a táncgyűjtések szempontjából igazi fehér foltnak számított. A vidék szépsége és a tánc ősi, archaikus jellege lenyűgözte és örök rajongójává tette a fiatal táncművészt és táncgyűjtőt, aki így a legelsők között tanulhatta meg és leshette el az ott élő magyarság tánckultúráját. Martin György a kezdetektől atyai figyelemmel kísérte az akkori fiatalok néprajzi gyűjtéseit, irányította szakmai munkájukat. 1980-ban felhívta Zsuráfszky Zoltán (Zsura) figyelmét arra, hogy egy hiánypótló munkára van szükség a táncgyűjtések terén; az első gyimesi hangosfilm elkészítésére. Hosszas előkészületek után, az akkori politikai helyzet nehézségeit leküzdve, a felvételre 1980 augusztusában került sor egy jeles gyimesi adatközlő, „Kicsi Kóta” (Blága) Károly pajtájában.

Viharsarok - február 4.

 Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozatunk következő állomása Viharsarok címmel, ezúttal Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője rendezésében kerül bemutatásra. A déli Tisza-vidék nemzetiségeinek tánckultúrája, a Viharsarok magyar-román-cigány lakta falvainak kiemelkedő táncos alakjai és az ott fellelhető eredeti táncanyag különleges világa elevenedik meg Élő Táncarchívumunk következő műsorában. Az előadásban, a vidék sokszínű kulturális hagyományainak hiteles megjelenítése mellett, eddig soha nem látott táncokat és ritkán hallott zenei anyagot is láthat a közönség az autentikus tánc- és zenei válogatás színpadi megfogalmazása során.

A békési „nyugtalanság” hangja, a cigányság ösztöne, a románság tüze mind olyan kincsei a vidéknek, amelyek reményeink szerint méltó helyet kapnak az Élő Táncarchívum sorozatban.

Féja Géza író szavai a Viharsarok vidékéről és lakosairól:

„A tájaknak is megvan a maguk végzete… Az óriási és bontatlan alföldi ég alatt és a síkság végtelenségében minden különösképpen megszépül… A táj és az ember bőséges életű, akár az áldott termőfa, bármennyire is szűk hozzá sors. A déli Tiszavidék, a híres történelmi Viharsarok, megszülte a végtelen szelídséget is… Keleti arcok ezek, s az olajbarna, hideg maszk mögött rejtett forróságok lobognak… van bennük valami egészséges törzsi vadság, fejlett esztétikai hajlandóság, belülről folyton mosolyra csiklandozó életkedv és misztikus hajlam.”