Mi az a rókaíz? Mi a különbség az eurázsiai borszőlők és az amerikai direkt-termők közt? Miből van - és milyen - Hamvas Béla szerint - az „ördög bora" ? Hogyan érkezett - és minek köszönhetően távozott a gyökértetű a Kárpát-medence szőleiből?

A filoxéra  - vagyis gyökértetű - egyik napról a másikra érkezett a Kárpát-medencébe - akkor, amikor egész Európában komoly csapást mért a szőlészekre és borászokra. 1875-ben egy távirdai főtiszt, Gerger Ede ismerte fel egy Pancsováról érkező szőlővesszőn - és ő értesítette a Földművelésügyi Minisztériumot, amely már készült:  74-ben közleményben figyelmeztetett az Amerikából a kontinensre behurcolt fertőzésre.  De nem csak délről: a Birodalom nyugati tájairól is támadta hazánkat a filoxéra.

A szőlők rettenetes ragálya, a philoxéra már a megye hatását átlépte. Csanakon és Ménfőn ugyan még az nem constatálódott, de már a szomszéd háza ég.

(Győri Közlöny,  1886/IX)

A figyelmeztetés ellenére az ausztriai Klosterneuburg Szőlészeti Központból is bekerültek magyar területre fertőzött vesszők. 

A filoxéra (szőlőgyökértetű, Daktulosphaira vitifoliae) bonyolult életciklusú aprótetű. A rovar teljes biológiai ciklusa két éves: gyökér-lakó és levél-lakó nemzedékek követik egymást. Európában lassan ismerték fel a rovar életciklusát -  a leveleken alig jelentkeztek tünetek - mivel a szőlőtőke már az első, gyökérlakó nemzedék nedv-szívogató tevékenységétől elpusztult. A filoxéra a szőlő gyökerén gubacsszerű képződményeket hozott létre - és ez okozta a tőke pusztulását. Védekezni a fertőzött területek felégetésével vagy elárasztásával próbáltak - de kevés sikerrel. A vegyszeres védekezés - az ún. szénkénegezés (vegyszerezés szén-diszulfiddal) már több eredményt hozott - a szénkéneg árát hatóságilag kellett alacsonyan tartani, akkora volt a szükség, és felállították a védekezés összehangolásáért és az edukációért felelős országos Filoxéra Bizottságot is. Végül a magyar szőlőtermő területek  40%-án kipusztult a régi szőlő-állomány, mire  rájöttek, hogy modern szaporítási eljárásokkal, filoxérarezisztens alanyok használatával (a nemes szőlővesszők ilyen alanyokra való ráoltásával),  és homokos talajra ültetéssel - amelyben a filoxéra-járatok beomlottak - hatékonyan eltüntethető a gyökértetű a magyar szőlőkből.

 

A fertőzés elleni küzdelem részeként érkeztek Európába - és így a Kárpát-medencébe is - az első filoxéra-rezisztens, direkttermő szőlőfajok. (Noah (népi neve: Noha), Izabella, Elvira, Othello, Herbemon, Clinton, Canada, York Madeira, Concord (népi neve: Kurmin).

 

 

Az európai borszőlőknél lényegesen egyszerűbben, oltás nélkül, közvetlenül vesszőről szaporíthatók. Illatuk és ízük aromás, jellegzetes és finom - de boruk nem jó. Ezek az amerikai szőlőfajták ugyanis több pektint tartalmaznak, mint európai társaik, és a pektin bomlásakor (a must forrásakor) metilalkohol keletkezik.  A borban ízük is felismerhető - akkor is, ha csak egészen keveset tesznek az európai borszőlőkhöz a direkttermő fajtákból.  A borászok a direkttermő ízt rókaíznek, poloskaíznek,  labruszkaíznek nevezik. 

 

A direkt-termők - konkrétan a magyarban noha/nova-ként  meghonosodott Noah - veszélyes és gyenge boráról Hamvas Béla így ír a Bor filozófiája c. munkájában:

„  Az út mellett nova szőlőtőkét pillantottam meg. Az első percben meghökkentem. Hát ez ugyan miféle drágakő? Abban a pillanatban rájöttem, hogy a bor teljes világ, és mint minden teljes világ, mint például a nő, a gonosznak, az aljasnak, a sötét pokloknak is helyet ad, és kell adjon. A novaszőlő és a belőle készült maró, büdös, borszerű folyadék nem egyéb, mint az ördög ügyefogyott próbálkozása, hogy ő is bort csináljon. Soha ennél sikertelenebb kísérletet! A nova a puritánok, a pietisták, a vénkisasszonyok, az agglegények bora, a kapzsi, a fösvény, az irigy, a komisz embereké. Egészséges ember, ha szagát érzi, az orrát is befogja, s ha megkóstolja, eszeveszetten köpködni kezd és addig kiáltozik, amíg valami rendes itallal száját ki nem öblíti. Mondom, az ördög megirigyelte a Teremtő borművét, és elhatározta, hogy ő is bort fog csinálni. Beletette sárga kapzsiságát, bosszúszomját, mérgét, pimaszságát, grimaszait, gyáva alattomosságát, komikus nyomorékságát, minden ügyefogyott olaját, és hihetetlenül bőtermővé tette. A nova tényleg legalább hússzor annyi szőlőt terem, mint a nemes tőke. De kinek? A kapzsinak és a fösvénynek, akinek csak az a fontos, hogy soksoksok legyen. Engem nem csapsz be, szóltam a szőlőhöz. Tudom, hogy a borhoz tartozik az is, hogy büdös pokla legyen. Ez vagy te. A te géniuszod a boszorkány. A te drágaköved a húgykő. Amikor virágzol, ammóniákszagodra összegyűlnek a döglegyek. Te vagy az ateista szőlő."

 

Az új telepítések hatására elszaporodtak a direkt-termőkből készített borok Magyarországon az 1900-as évek elejére - különösen az alföldi területeken. Ezért már 1935-ben elkezdődött átoltásuk - és a hatályos bortörvényünk értelmében ilyen szőlőből bor azóta sem készíthető. 

 

Alkalmas viszont lekvárnak -  és finom csemege. 

További információkért böngéssz a Petőfi körtefájának otthont adó települések helyszínleírásaiban - és még azt is megtudhatod, hol termesztenek büszkén kurmint Magyarországon - annyira büszkén, hogy a fajta még a helyi Honismereti Klub Települési Értéktárában is helyet kapott!

A fent felhasznált filoxéra tabló készítője ismeretlen, forrás: Quelle Institut für Biologie – Humboldt Universität Berlin, GFDL 1.2.