Magyarország | Heves vármegye | Abasár |
Szőlők, vadkörtefák - és hagyományok!
Abasár a Mátrai borvidék egyik meghatározó települése, és itt található Magyarország legmagasabban fekvő szőlőtermesztő vidéke, a Sár-hegy.
Abasár számos természeti és kulturális értékkel rendelkezik, gazdag hagyományai, szellemi értékei és aktív civil közössége mind meghatározó szerepet tölt be a település életében.
Abasár számos természeti és kulturális értékkel rendelkezik, gazdag hagyományai, szellemi értékei és aktív civil közössége mind meghatározó szerepet tölt be a település életében. Az Abasári Népfőiskola Alapítvány elsősorban az Abasári királyi és egyházi központ, illetve Aba Sámuel, harmadik magyar királyunk sírjának régészeti feltárásához kapcsolódóan jött lére.
Abasár gazdálkodására leginkább a szőlő- és bortermelés volt a jellemző, mely a mai napig meghatározza a helyi emberek mindennapjait és a község néprajzi hagyományait. Több, mint 30 éve rendezzük meg Abasáron a Nemzetközi Katona- és Bordalfesztivált, illetve további borhoz és szőlőhöz kapcsolódó rendezvényeket is szervezünk. Tájházunk, az abasári Kapásház őrzi a szőlőtermesztéshez, szőlőműveléshez kapcsolódó tárgyi és néprajzi emlékeket.
A szőlőföldek mellett ugyanakkor idős vadkörtefák is találhatók településünk határában. Méghozzá a 2016-ban „Abasári kőtenger” néven a Heves Megyei Értéktárba is bekerült területen. A Kőtenger korábbi vulkáni tevékenységből visszamaradt, változatos kőtömbök halmazát jelentő természeti képződmény a Serpenyő-völgyben. Ebben a kőzet-felhalmozódásban a természet szép lassan utat tört magának, leginkább vadkörtefák nőttek a hatalmas kőtömbök közé. Más helyszínen – a szőlőültetvények határában - de szintén egy vadkörtefa vált Abasár egyik ikonikus fájává. Ennek a fának az eredetét még kutatjuk, de kora vélhetően meghaladja a száz évet.
A település határában álló vadkörtefa fontossá vált a helyi közösség életében, napjainkban is arról számolnak be a lakosok, hogy a fához érve tudják, érzik, hogy már otthon vannak. Az abasári költőt, Kiss Miklósné Magyari Hajnalkát is megihlette az abasári körtefa. A körtefáról szóló verse „Bazsalikom és levendula” című kötetében is olvasható.
A helyiek számára érezhetően nagy jelentőséggel bíró fa történetét és az ahhoz kapcsolódó néprajzi hagyományokat, történeteket Abasár szeretné a jövőben tovább kutatni, hogy ezzel is erősítse a közösség helyi identitását, önismeretét.
És Abasár hamarosan elültetheti majd Petőfi körtefáját is - és annak fejlődését is hasonló figyelemmel követhetik majd a helyiek, mint legendás, öreg körtefájukét!
forrás: Abasár beküldött anyaga. cover: Facebook
