Magyarország | Pest vármegye | Biatorbágy |
Petőfi körtefájával Tündérkert létesül a gyümölcstermesztéséről már több, mint 100 éve ismert településen - hogy újra felfedezhessék a helyi fajtákat az itt élők!
Biatorbágy település mára jelentősen eltűnt egykori gyümölcsöskertjeinek emlékére szeretnénk „egy csokorba” vagyis egy „titkos kertbe” gyűjteni azon hazai és őshonos gyümölcsfajtákat, amelyek a filoxérajárvány idején a településen kiváltották a szőlőterületek egy jelentős részét. Mára a kiterjedt városi agglomeráció és az átalakult mezőgazdasági művelések, használatok, nagyüzemi gyümölcstermesztések miatt a gyümölcsösök sajnos eltűntek. Az „ültessük újra Petőfi körtefáját” felhívás lehet településünk számára a kezdő lépés, hogy céljainkat intézkedés kövesse.
BIATORBÁGY ÉS KÖRNYÉKÉNEK LEGJELLEMZŐBB GYÜMÖLCSFÁI
A település utcáiban számos helyütt a járdák melletti zöldfelületekbe régi szokás volt terebélyes diófákat ültetni. E szokást ma is még többek követik, és sok helyen egész fasort alkotnak ezek a fák.
A filoxéra járvány idején (~1885-1890) számos szőlőterületet mandulával és őszibarackkal ültettek be Budatétény, Budaörs, Bia környéki részeken, mely gyümölcsfák ellenállóak voltak. A tájhasználatban ebben az időben szintén jelentős változást eredményezett, hogy nagyüzemi gyümölcsösöket telepítettek az 1. sz. főút mentén Biatorbágy és Törökbálint között, valamint a sóskúti határ, az Ürge-hegytől délre levő területen, az Alsó- és Felső major közötti területen (Barackos) és Torbágyon az Országúti dűlőben (Almás, Meggyes).
„Bián, a Szily-féle kertben (kastélykert) két nagy körtefa áll. A legenda szerint ezeket Mária Terézia és Grassalkovich herczeg ojtották, mikor egyszer Szilyéknél vadászaton voltak.
( Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai - 1910). A Sándor-Metternich kastély egykori ligetes gyümölcsöse is kiemelkedő lehetett, azonban ennek részletes történeti kutatásai még nem teljes mértékben ismeretesek.
A Biatorbágyi „titkos kert” – „Tündérkert” kialakítását a település a kastély parkjában tartaná szerencsésnek, ildomosnak. Remélhetőleg a további részletesebb történeti kutatások és régészeti feltárások a valamikori ligetes gyümölcsös pontos helyét, és esetlegesen a gyümölcsfák fajtáját majd feltárják.
Biatorbágy területén a gyümölcsfák mellett kiemelkedő még a gesztenyés (Aesculus hippocastanum), és a Füzes patak völgyének fűzfái és nyárfái. A Sóskút felé vezető főút mellett, az erdészház szomszédságában található a vadgesztenye liget. A vadgesztenye vagy népies nevén bokrétafa (Aesculus hippocastanum) Magyarországon nem őshonos fafaj, 250 évvel ezelőtt került hazánkba balkáni országok irányából. Formás, 15-20 méteres lombkoronája, dús tavaszi virágzata miatt XIX-XX. század fordulóján kedvelt fasor-, és park-alkotó fává vált. A közelben hasonló korú fasorokat találunk Herceghalom és Etyek között, Dávid major közelében és Herceghalom belterületén. A biatorbágyi Gesztenyés több mint 50 fájának ültetése valószínűleg a közelben működő Országház (Urasági) kőfejtő XIX század végi működéséhez köthető. A vadgesztenyeliget fái között lehetett feljutni a Sóskút és Biatorbágy közötti főútról a kőfejtő bejáratáig, és a vele szemközti majorig. Az erdőben a ritkásan előforduló vadgesztenyéket követve megtalálhatunk egy másik régen bezárt kőfejtőt is.
Biatorbágy városképének fontos eleme a Füzes-patak völgye s a fölötte átívelő 25 méter magas viadukt. A patakpart kedves helyszíne a kikapcsolódásra, sétára vágyóknak. A Füzes partjain, nevéhez hűen, többféle fűzfa is található; a csavart, törékeny és ezüstfüzek közül azonban kiemelkedik, a 28 méter átmérőjű lombkoronával rendelkező fa-matuzsálem: a lovas pályáknál található gyönyörű fehér fűz. A Füzes-patak a szomszédos Páty északi részén, évszázados jegenyefasor tövében ered (Jenei dűlő), innen délnek tartva mellékágak nélkül 5,5 kilométert tesz meg Biatorbágyig. Városunkba a Nyugati lakópark irányából lép be, majd a torbágyi településközponton és a viaduktok alatt áthaladva az iharosi völgyben, a Kerekdomb alatt éles kanyarulattal fordul Sóskút irányába, hogy összesen 10,5 kilométer megtétele után a Bolha-hegy alatt a Benta-patakba csatlakozzon.
És: hamarosan Biatorbágy Petőfi körtefájának is helyez kereshet a leendő Tündérkertben!
