Csány

Magyarország | Heves vármegye | Csány |

A dinnyetermesztéséről híres település Hevesben, ahol minden gyümölcs jól érzi magát - és ahol most már Petőfi körtefája is otthonra lelt!

Csány község az Alföld északi és a Mátra déli szélén Duna-Tisza köze középső részén, a Gyöngyösi-síkon helyezkedik el, az Alföld nagytájhoz, azon belül az Észak-Alföldi-hordalékkúp síkság középtájhoz, ezen belül a Gyöngyösi-sík kistájhoz tartozik.

A településen mérsékelten meleg-száraz éghajlat jellemző, a napsütéses órák száma évi 1950, a nyári negyedben 740-760, a téliben kb. 180 óra. Az évi középhőmérséklet 10 °C körüli, de a napi középhőmérséklet 196-200 napig meghaladja ezt. Az évi abszolút hőmérsékleti maximum átlaga 34 °C, az abszolút minimum átlaga -16 °C. Évente átlagosan 530-540 mm csapadék hullik, télen a maximális hóvastagság 16 cm körüli. A Márta szélárnyékoló-terelő hatása miatt nyugatias és keleties szelek jellemzőek a tájon, melyek átlagosan 2,5 km/h sebességűek.
Éghajlata tehát összességében mezőgazdasági termeléshez kedvező.

A Mátra vulkanikus eredetű hordaléka és a humuszus homoktalaj kiváló talajadottságokat
biztosít. Természetes növényvilágát a csekély erdőtársulások mellett jobbára lágyszárú fajok alkotják.
Erdőterülete elenyésző. A vadon termő gyümölcsfélék közül szórványosan vadkörte, vadalma,
ritkán somfa, a kisebb növésű cserjék közül a mogyoró, kökény, csipkebogyó, vadszeder,
málna, és a lágyszárú szamóca szerepelt.

Történelmi Gyümölcsfák Kertje

A kapott csemetéket a település központjában, a jelenleg még a tervezés fázisában lévő Egészségház kertjében ültettük el, a Csány, Arany János út 1. sz. telken. A terület a Történelmi Gyümölcsfák Kertje elnevezést kapta. Mivel a telek mérete lehetővé teszi, terveink között szerepel további ősi magyar gyümölcstermők ültetése is. Részesei  kívánunk lenni a zamatos, régi, őshonos magyar gyümölcsfajták megőrzésének és megismertetésének. Szeretnénk visszahozni gyermekkorunk ízeit nagyszüleink 
kertjéből, hogy tovább tudjuk adni gyermekeinknek és unokáinknak.

A kapott ültetési útmutató szerint ültettük el az oltványokat. Az ajánlás szerint a fák az ültetés utáni első évben még gondozásra szorulnak, ezért azokat száraz időszakban hetente öntözzük.
A fák alatti rész az ültetéskor sajnos növény és gyepmentes volt. A továbbiakban nem bolygatjuk meg a talajt, hogy elősegítsük annak regenerálódását. Szeretnénk a forgatás mentes, gombákban, humuszban, szerves anyagban és parányi élőlényekben gazdag, porózus talajt elérni. Mellőzünk minden talajpusztulást okozó munkamódszert, mély talajművelést, kemizálást a növényvédelemben és a tápanyag-visszapótlásban egyaránt. Visszatérünk a természet komplexitásához és körforgásához. 

Csány gyümölcs-múltja

A kedvező ökológiai és természeti adottságai miatt több évszázados múltra tekint vissza a szőlő-
és gyümölcstermesztés, valamint a zöldségfélék termelése. A Heves vármegyei hagyományos gyümölcs-termesztő körzetek  Heves, Csány, Hatvan, Gyöngyös, Eger, Kál és Recsk térségében találhatók.  Alma, körte, szilva, meggy, cseresznye, kajszibarack, dió, fehér és piros ribiszke, köszméte a jellemzően termesztett fajok. A iskertes övezetben az itt élők számára a gyümölcsfajok széles választéka főként saját igényeik kielégítését szolgálta.

A kollektivizálás során megalakul a Csányi Állami Gazdaság, ahol a kiváló klimatikus és talajviszonyokat optimálisan kihasználva kb. 330 hektár területen országosan elismert almatermesztés folyt. A Jonathan 'Csány 1' almafajta klónjának alapját képező mutáns ágrészt az egykori Csányi Állami Gazdaság munkatársai találták termésbecslés közben, és ezt szelektálták és szaporították tovább.

A volt Állami Gazdaság területe jelenleg magán személyek tulajdonát képezi, de továbbra is termesztenek almát, cseresznyét, szilvát, sárgabarackot, körtét, somot, szedret, epret, diót, bodzát és meggyet, tehát tovább él a gyümölcstermesztő hagyomány.
A Csányi Állami Gazdaságban sokáig működött országos hírű faiskola is.
A hagyományos zöldségtermelő körzetek az ökológiai adottságok, a termesztési tradíciók és az
értékesítési lehetőségek alapján jöttek létre. Településünk múltjára mind közül kiemelkedően a
dinnyetermesztés a jellemző.

A 19. században dinnye termesztőtájak Csány, Hort, Erdőtelek és Kál településeken alakultak
ki. A híres hevesi tájfajta görögdinnyét az 1800-as évek második felében a csányi tájfajtából
szelektálták. A 20. században Csány település lakói többségének megélhetését a dinnyetermesztés
biztosította. Magyarország egész területén a csányi dinnyések terjesztették el és honosították
meg a dinnyetermelést. Hagyományaink nagy része a dinnyetermesztéshez, a dinnyés életmódhoz kapcsolható. Ezek összegyűjtött tárgyi emlékei a településen található Dinnyésgunyhóban kaptak helyet, a régi dinnyés élet képi emlékeit pedig a Faluházban kiállított fényképeken őrzik.

Szólások, szóláshasonlatok a dinnye szóval: 

Hallgat, mint dinnye a fűben. Lapít, mint dinnye a fűben. Jelentése: Hallgat, mert ludas  valamiben. 

Lőrinc van a dinnyében Jelentése: 1. Kezd romlani. 2. Romlott dinnyére mondják. Lőrincz nap  augusztus 10. után azt tartják, hogy már nem jó a dinnye. 

Fordulj dinnye, lódulj zsák, jön a török, majd levág. Jelentése: Indulj! Haladj! Itt a veszedelem,  szaladj! 

Úgy búsul, mint akinek nem jutott dinnyeföld. Jelentése: Nagyon szomorú.

Viszi a dinnyét. (nő) Jelentése: Erősen látszik már rajta, hogy várandós. 

Népi gyermekjáték: Érik, érik a dinnye… 

Eredeti játékleírás: A gyerekek nagyság szerinti sorrendben egymás mögött ülnek (a  legnagyobb az első, a legkisebb a legfelső), átölelve tartják s ringatják egymást az ének alatt.  Egy gyermek, a „kérő”, a „gazda” (a kör közepében) járva begörbített ujjával megkopogtatja a  gyermekek fejét s akire rámondja: „Érett!”, azzal helyet cserél. 

Változat: „Érett!”: a legkisebbet a mögötte ülő karjai közül húzni kezdi, kiszakítja, s elviszi. Ha  mindet kiszakította, a legutolsó (a legnagyobb) lesz az új kérő. 

Érik, érik a dinnye, 

De csak délig érik, 

Délután virágzik. 

Nyisd ki Isten kis kapudat, 

Hadd hajtsam ki báránykámat, 

Délre harangoznak! / Tökkel harangoznak! 

Ételek a dinnye felhasználásával: 

Kisdinnye savanyúság, savanyított dinnye. Apró görög vagy - sárgadinnyéből is készíthető. Egy 5 literes üvegre való adag: 1,5 liter vizet, 3 evőkanál sót, 30 dkg cukrot, 1,5 dl 20 %-os  ecetet össze kell forralni, majd kihűteni. Az alaposan megmosott kicsi dinnyéket és egy darab  tormát az üvegbe rakjuk, teszünk rá párszem borsot, 1-2 meggyfa levelet, koriandert,  mustármagot, 1 szem szegfűborsot és kevés nátrium benzoátot és késhegynyi borkősavat, majd  ráöntjük az elkészített savanyú lével. Ha a felöntő levet másnapra magába szívja az alapanyag, 

akkor utána kell tölteni. Végül az üvegeket lezárjuk, száraz, hűvös helyen tároljuk, amíg az ízek  összeérnek. A savanyított dinnye igazán különleges csemege, enyhén édeskés, kissé savanyú,  picit sós, zamatos. Kiváló kiegészítője a pörkölteknek és a sült húsoknak. 

Görögdinnye tartósítása mésszel  

A nagymamáink hűtést nem igénylő módszert alkalmaztak a dinnye tartósítására. Az érett  dinnye héját bekenték nagyjából egy centi vastagon oltott mésszel, megvárták, míg rászáradt,  majd a dinnyét egy hideg, de fagymentes, sötét és kicsit párás helyre tették. Ez a meszes bevonat  megvédte a dinnyét a külső hatásoktól, mikroorganizmusoktól úgy, hogy közben megőrizte a  nyári nedvességtartalmát, roppanósságát. Ebben a formában a dinnye akár karácsonyig is elállt.  Régen a házaknál szinte mindig volt mész. Egy évben legalább kétszer kimeszelték az egész  házat. Ezt a feladatot sokszor az asszonyok végezték. A mész olcsó volt, a szobák falai szép  fehérek lettek tőle, nem mellesleg fertőtlenített is. 

Desszertek 

Településünk nevéből származó édesség a Csányi mézes krémes és a Csányi mézes, a két  fenségesen finom sütemény. 

Csányi mézes krémes 

Tészta hozzávalói: 3 egész tojás, 6 dkg vaj, 15 dkg porcukor, 3 evőkanál méz, 1 teáskanál  szódabikarbóna, 2 evőkanál kakaópor, 40 – 50 dkg finomliszt. 

Krém: 6 dl csányi tej, 6 evőkanál finomliszt, 20 dkg vaj, 20 dkg porcukor, 2 cs vaníliás cukor. Elkészítés: A liszt kivételével a tészta hozzávalóit egy tálba tesszük és gőz felett kikeverjük.  Még melegen hozzáadunk 40 – 50 dkg finomlisztet és a kapott tésztából 4 lapot sütünk a tepsi  hátoldalán. 

A 6 dl tejből és 6 evőkanál finomlisztből krémet főzünk, kihűtjük. A vajat, a porcukorral és a  vaníliás cukorral kikeverjük. A két krémet jól összekeverjük, megtöltjük a lapokat. Letakarjuk,  másnap szeleteljük. A tetejét porcukorral meghintjük és úgy kínáljuk. 

Csányi mézes  

Hozzávalók a tésztához: 

50 dkg finomliszt, 5 dkg keserű kakaópor, 1 mokkáskanál szódabikarbóna, 2 tojás, 4 evőkanál  méz, 5 evőkanál csányi tej, 16 evőkanál porcukor, 6 dkg zsír, kb. 3 evőkanál csányi tejföl A tészta meglocsolásához: kb. 1 dl rum (lehet rum aroma is

Hozzávalók a krémhez: 

2 csomag (80 gramm) főzni való vanília ízű pudingpor, 6 dl csányi tej, 25 dkg vaj, 20 dkg  porcukor, 1 csomag vaníliás cukor 

Hozzávaló a rétegezéshez: kb. 15 dkg sűrű pikáns lekvár 

Hozzávaló a csokoládémázhoz: 20 dkg étcsokoládé, 5 dkg vaj 

A tésztához valókat a liszt, a kakaó, a szódabikarbóna és a tejföl kivételével tűzálló tálba rakjuk,  majd vízgőz fölött, kb. 15 perc alatt kicsit sűrű, enyhén karamellszínű masszává főzzük. A  tűzről levéve azonnal összegyúrjuk a szódabikarbónával és a kakaóval elkevert liszttel, közben  annyi csányi tejfölt adunk hozzá, hogy közepesen kemény, jól formálható tészta legyen belőle. 

A kapott tésztából 4 kb. 25×30 centis lapot nyújtjunk. A tepsi hátára vagy sütőlapon  előmelegített sütőben, kb. 170 ºC-on; légkeveréses sütőben 155 ºC-on kb. 6 percig sütjük.  Hagyjuk kihűlni, majd a rummal lekenjük, meglocsoljuk. 

A krémhez a pudingport a tejben simára keverjük, majd továbbra is keverve sűrűre főzzük.  Amikor kihűl, elektromos habverővel kikeverjük. A puha (szobahőmérsékletű) vajat először  magában, majd a porcukorral és a vaníliás cukorral habosra keverjük. Kanalanként beledolgozzuk a sűrű tejes krémbe. 

Következhet a sütemény összeállítása. Az alsó tésztalapot a fele krémmel egyenletesen  megkenjük. Egy tésztalapot ráillesztünk, ezt a lekvárral kenjük meg. Következik a harmadik  tésztalap, amit a maradék krémmel egyenletesen megkenünk, a negyedik tésztalapot  ráfektetjük. 

A tetejére csokoládémázzal bevonjuk. Ehhez az étcsokoládét egy tűzálló tába tördeljük és  vízgőz fölött fölolvasztjuk és elkeverjük benne az vajat. 

A hagyományaink ápolása nem csak kultúránk őrzése miatt fontosak. Ezek az események,  szokások, ünnepek abban segítenek, hogy a közösségünket összefogják és életben tartsák. Fennmaradásunk záloga, hogy ismerjük, becsüljük és gyarapítsuk elődeink szellemi és anyagi  kincseit. 

”Fa vagyok én, lelkem a gyökér, 

Gyökér nélkül a fa meg nem él;” Petőfi Sándor: Nem megyek én innen sehova... 

forrás: Csány jelentkezési anyga és ültetési beszámolója. írta: Medve Éva   tanító  mesterpedagógus, tanító szaktanácsadó