Magyarország | Heves vármegye | Gyöngyöstarján |
Az ide vezető út melletti csodálatos vérszilva-fasoron kívül Gyöngyöstarjánban más gyümölcsfákat és gyümölcsöket is gondoznak: körtében, szőlőben gazdag a település - és hamarosan Petőfi körtefájának is otthona lesz!
Gyöngyöstarján a Világos-hegy aljában, a Mátrai borvidéken található. A település már a honfoglalás idején is lakott volt. Első írásos említése 1245-ből való - azonnal 2 változatban: a falu neve Tarján-maior és Tarján-minor névalakban is szerepelt egy oklevélben . Az itt élő családok már akkor foglalkoztak szőlő- és bortermeléssel. A törökök kiűzésével a falu lakossága egyre nőtt, ez maga után vonta a szőlőterületek és gyümölcsfákkal beültetett területek növekedését is. A szőlő mellett ugyanis a gyümölcsfák is igen kedvelik a vulkanikus, márgás Mátrai talajt, mely csodálatos illat,- és ízvilágot tud hozni.
Gyöngyöstarján határában található a Lógi (terület), amit régen Körtésfás-lapnak neveztek. Ez a terület eredetileg fel volt osztva és több részből állt.
Tanítók földje
Miután az akkori tanítók fizetsége igen alacsony volt, ezért a jövedelmük kiegészítéseként földterületet kaptak a jobb megélhetés reményében, amit a tanítók maguk művelhettek. legtöbbjük szüőlőműveléssel foglalkozott - nyáron az iskolai szünetben viszont tudtak a gyümölcsökkel is időt tölteni: a határban jellemzően cseresznye-, szilva-, barack- és körtefa volt.
Levente-kert
A Lógi dombosabb részén gyakorlatoztak a Leventék - a terület erről kapta a nevét. Itt is voltak gyümölcsfák, elsősorban körte, de volt például mandulafa is.
A TSZ megalakulásával a Lógi szétosztott területét egybevonták és szántónak használták. A TSZ megszűnése után megint felosztásra került, jelenleg magántulajdonban vannak és többnyire jószágok legeltetésére használják.
Gyöngyöstarjánban a szőlővel kapcsolatosak még a ragadványnevek is - amelyekkel a falvakban az azonos vezetéknevű családokat különböztetik meg egymástól. A régiek sokáig annyira a ragadványnevekben éltek, hogy ma már a polgári nevére nem is emlékeznek sok családnak. A Csahaj ragadványnevet ma már egy kis kunyhó is osztja a családdal: a Hosszú-hegy határában Fajzaton, a Körtélyes nevű szőlőterület Csahaj névre keresztelt részén állt egy kunyhó ahová eső elől lehetett menekülni: ezt „Csahaj kunyhó” néven ismerték. A terület később Csahajéktól a TSzbe került, betelepítették fenyővel - de a Csahaj kunyhó neve megmaradt.
Gyurkák - árka
Az Alszög végi (ma Rákóczi utca vége) nagy árok tele volt gyümölcsfákkal - főleg körtével. A falusiak ide jártak csurdítani (szalonnát sütni), bográcsolni, ünnepelni a fakoronák lombja hűvösében.
Gyöngyöstarjánban ragadványnévvel ismert körte-fajták:
Árpával érő körte (az volt a legkisebb) Búzával érő (későbbi érésű) Vérbélű körte (piros a belseje) Mákfejű- szeplős, Királykörte (újabb fajták) Kongresszus - legújabb fajta
És: Gyöngyöstarján hamarosan Petőfi körtefájára is vigyázhat majd!
Forrás: Gyöngyöstarján, Bodó Gábor és Bodó Gáborné (Gyöngyöstarján díszpolgár kitüntetettjei) segítségével gyűjtött jelentkezési anyaga , cover: csodalatosmagyarorszag.hu
