Magyarország | Heves vármegye | Hatvan |
A Holdvilágos éj szülővárosa, amelyben Petőfi körtefája is otthonra lel!
Hatvan városa több szálon kötődik Petőfi Sándorhoz. A legjelentősebb városi „emlék” költőnkkel kapcsolatban az, hogy 1845. júliusában itt írta a Holdvilágos éj című versét.
A hold az égen egy ezüst lant,
Megannyi húr a sugarak;
A hold ezüst lantján a szellők
Szellemkezekkel játszanak.
Petőfi 1847. május 13-án Erdély felé tartva is keresztülutazott a városon, melyet az Úti levelekben is megemlített. Végül 1848. szeptember 24-én szintén megfordult Hatvanban.
A Hatvani Galéria kertjét egy Petőfi bronz szoborportré díszíti, Borsos Miklós szobrászművész alkotása, melyet éppen 40 éve 1983-ban helyeztek el itt. (címlapon). A városban tér és utca is őrzi költőnk nevét.
LEGJELLEMZŐBB GYÜMÖLCSFÁK
Hatvan az Alföld és a Mátra határán fekszik, de igazán jellemző kultúrnövénye, gyümölcse sajnos nincs. A közigazgatási területéhez tartozó Sastelek azonban évtizedek óta gyümölcstermesztő terület, ahol nagyon jó minőségű alma, barack, meggy terem - és diófa liget is található. A város legmagasabb része a Strázsa-hegy vagy ahogy a helyiek hívják: Szőlő-hegy, ahol kis kertek és szőlők virulnak. Hatvanhoz tartozó település rész Nagygombos, ahol az egykori Grassalkovich-birtokon 1776 óta folyik gazdálkodás. Főként az állattenyésztéshez kapcsolódó növénytermesztéssel foglalkoztak, de korán megjelent a szőlő-, és a gyümölcstermesztésis.
1999-ben a területre és a borházra kiírt privatizációs pályázatot Gál Tibor neves egri borász nyeri el, akik jelentős fejlesztéseket hajt végre. A Gál család adja ki az első palackozott borokat a birtokról. 2009-ben a Nagygombosi Borászatot a Barta család vásárolja meg. A tulajdonosváltással ismét megindul a birtok fejlődése.
Lesznai Anna , Hatvan és a körte
Hatvannak van egy speciális kötődése is a körtéhez, a körtefához. Kevéssé ismert, pedig jelentős költőnő Lesznai Anna (született: Moscovitz Amália Budapest, 1885. január 3. – New York, 1966. október 2.), aki erős szálakkal kötődik városunkhoz. Költő, író, iparművész. Édesanyja révén Hatvany Lajos unokatestvére, így Hatvan városában sok időt töltött a Hatvany családnál vendégségben.
Lesznai Anna a szlovákiai Alsókörtvélyesen született (a település 2016 óta Hatvan város testvértelepülése). Körtvélyesen parasztasszonyoktól tanulta meg a népi hímzést, majd iparművészeti tanulmányokat folytatott. Kapcsolatba került a Nyolcak képzőművészeti csoportjával, baráti szálak fűzték a Nyugat, a Huszadik Század, a Vasárnapi Kör legjobbjaihoz. 1919-től Bécsben élt, majd, New Yorkban művészeti oktatással foglalkozott. Hímzései, könyvborítói és illusztrációi, irodalmi alkotásai, meséi egyaránt a népi motívumokat fölhasználó jellegzetesen magyar szecesszió képviselőjévé tették.
A lírikus Lesznai Anna fő motívumai a kert, a föld, a fa, a virág. Maga illusztrálta meséskönyveiben a műfaj természeténél fogva fokozottan érvényesül a líráját is jellemző stilizáló jelleg. 2014-ben a magyaros szecesszió egyik legkiemelkedőbb képzőművészének emléket állított a „Morzsái az eltörött világkalácsnak” című állandó kiállítás Hatvanban. 2015. volt Lesznai Anna születésének 130. évfordulója alkalmából a „Lesznai Emlékév” Hatvanban. A helyi Hatvany Lajos Múzeum őrzi a Lesznai Anna hagyatékot, mivel Gergely Tibor grafikus 1966-ban, elhunyt felesége, a Hatvany család rokona, Lesznai Anna szinte teljes képzőművészeti hagyatékát a múzeumnak adományozta. Városunkban található az ország egyetlen Lesznai Anna-szobra is, amelyet 2016-ban avattak fel (Laczik Csaba szobrász alkotása). Lesznai Anna kedvenc gyümölcse a körte, ezért a szobor jobb oldalán a szoknyájánál az alkotó egy körtét is megmintázott, valamint a szobor mögött az avatáson egy körtefát is elültettek. A körte mint motívum iparművészi tervein is sokszor megjelenik. Mindezek miatt a Petőfi körtefát szeretnénk Lesznai Anna körtefája mellé ültetni a Grassalkovich-kastély szomszédságába.
forrás: Hatvan jelentkezési anyaga
