Magyarország | Békés vármegye | Kondoros |
A kisváros, amelynek első címerét Petőfi István - a költő öccse - is alakította - és amelyben Petőfi körtefájának segítségével a Petőfi-testvérek - lélekben - újra összetalálkozhatnak!
A Békés vármegye közepén található 4763 fős Kondoros története több szálon is kapcsolódik a Petőfi-család történetéhez. Az 1740-ben 8 ót találkozásánál épült híres-hírhedt betyár-központ, a Kondorosi Csárda vendégei között volt Petőfi Sándor is. A történet szerint ittjártakor az egyik vendégszoba falára verset is írt és felírta a nevét is. A csárda bérlőjének felesége azonban az egyik nagytakarítás alkalmával véletlenül lemosta a falról - de a férje újra felírta. Visszaemlékezések szerint a költő rövid életű fia, Zoltán is megfordult a híres csárdában - akkor, mikor nagybátyjához és gyámjához, a Kondoroson élő Petőfi Istvánhoz utazott.
Petőfi István 1858-tól haláláig, 1880-ig a Kondoros mellletti Batthyány-Geist Kastélyban élt gazdatisztként . Ő volt Zoltán gyámja és bátyja irodalmi és tárgyi hagyatékának kezelője is. De Kondoros másért is szívesen emlékszik rá: ő volt 1875-ben Kondoros egyik újratelepítője, első pénztárosa és pecséttervezője is.
Mivel az iskolaügyet is támogatta, ezért az általános iskola 1994-ben, az új épületének átadásakor hálából és tiszteletből felvette a nevét. Petőfi István házasságon kívül született gyermeke, Bartl (Petőfi) István volt az utolsó Petőfi leszármazott.
A Batthyány-Geist Kastélyt gróf Batthyány László, az első magyar miniszterelnök öccse, építtette - 1844 és 1851 között, Ybl Miklós és Pollack Ágoston tervei alapján - hogy a szabadságharc bukásába belenyugodni nem akaró magyar főnemeseknek itt, az Alföld eme eldugott szegletében találkozóhelye legyen. S itt alakult meg 1850-ben a nemeseket tömörítő első magyar vadásztársaság, az Alföldi Vadásztársulat is.
A másik híres történet szerint az épülő kastély udvarára ültetett 1848-ban egy fát az öccsét meglátogató gróf Batthyány Lajos, Magyarország első felelős kormányának miniszterelnöke. Sajnos a Batthyány-fának már csak a kérge van meg - de ezt a kondorosiak nagy becsben és tiszteletben tartják. Minden évben ünnepségeket, megemlékezéseket, koszorúzásokat tartanak a híres fa tövében.
A kondorosi lakosok nagyon szeretik és ápolják a természetet, amelyben településük is fekszik. Számos alkalommal volt már faültetési program Kondoroson.
Petőfi Sándor körtefáját az általános iskola felső tagozatának díszudvarán szeretnénk elültetni. S ha még egy példányt kapunk, akkor azt a Batthyány-Geist Kastély parkjában, a Batthyány-fa mellett ültetnénk el.
Petőfi István (István öcsém") két ével volt fiatalabb Sándor bátyjánál: 1825. augusztus 18-án született Szabadszálláson. Gimnazistaként kezdett verselni bátyja biztatására - de 1838-ban tönkrement szülei (a tavaszi árvítóz "elvitte" a családi mészárszéket) - így szülei támogatása érdekében tanulmányait félbehagyta és Kunszentmiklóson és Várpalotán dolgozott mészároslegényként.
István a szabadságharc kitörésekor Veszprémbe vonult be katonának. A Délvidéken harcolt a rácok ellen, ott volt Buda ostrománál, majd a világosi fegyverletételnél is. Rátermettségével, bátorságával a századosi rangot érdemelte ki - és persze büntetést is: a bukás után besorozták a császári hadseregbe - így két éven át a Birodalom osztrák részén: Tirolban és Schleswig - Holsteinben volt kénytelen tartózkodni. De megjárta a börtönöket is: szervezkedés vádja miatt 1853 és 1856 között a theresianstadti fogházban, majd Prágában raboskodott. Sőt: szabadulása után még utószolgálatos volt a 8. gyalogezredben.
1857 szeptemberében Gaylhoffer János dánosi birtokára került nevelőnek. Itt szerelmes lett a birtokos lányába, Antóniába. Ám biztos állás és jövedelem hiányában hiába epekedett - a frigy érdekében egzisztenciát kellett megalapoznia.
Apósa, Szendrey Ignác révén 1858-ban végül a kondorosi Nagymajorban, Geist Gyula birtokán kapott állást. Ispánként, gazdatisztként, majd jószágigazgatóként dolgozott - és jó gazdának bizonyult. A csákói birtokot mintagazdasággá fejlesztette. A Geist–féle juhokat külföldön is elismerték - Istvánt pedig jó munkájáért minden Geist - birtokos sokra becsülte. Sokat vadászott együtt a környező uradalmak nagybirtokosaival. Részt vett a Békés Vármegyei Gazdaegylet és a Békés Vármegyei Honvédegylet munkájában is.
Petőfi István kitartó munkáját végül siker koronázta: tiszttartói kinevezését 1863-ban kapta kézhez - és első útja Antóniához és apjához vezetett. Végre feleségül vehette szerelmét.
A Csákóra érkező ifjú feleség azonban hamarosan rájött, hogy férje magányos éveiben másnál vigasztalódott és kapcsolatot tart fenn gazdaasszonyával, Schneider Erzsébettel. Gaylhoffer Antónia ekkor örökre elhagyta Petőfi Istvánt - bár hivatalosan soha nem vált el tőle.
István 1864-től Petőfi az egész Geist-birtok jószágigazgatója lett.
Szendrey Júlia és Petőfi Zoltán halála után Petőfi-ügyekben ő képviselte a családot. Ápolta bátyja, Petőfi Sándor emlékét. Gondoskodott arról, hogy irodalmi- és értéktárgyai a Nemzeti Múzeumba kerülhessenek megőrzésre. Baráti viszonyban volt Jókai Mórral és Gyulai Pállal. Tagja lett a Petőfi Társaságnak. Bajza József később verseit is kiadta. Az idős Geist elhunyta után, 1873-tól ismét gyám lett: A Geist-gyermekek gyámja.
Petőfi Istvánt Ott találjuk Kondoros újratelepítői között - és a címert is nagyban ő formálta: 1875. december 23-án az első képviselő-testületi ülésen ugyanis az ő javaslatára került be Kondoros község első pecsétjébe a kiterjesztett szárnyú Kondor-sas. 1875-től 1880-ig, csekély tiszteletdíj ellenében, Kondoros község pénztárnoki állását is betöltötte.
Petőfi az oktatás ügyét is támogatta. Dérczy Péterrel 50 – 50 forintos alapítványt hozott létre, melyek kamatait azok között a tót ajkú növendékek között osztották szét, akik a magyar nyelv elsajátításában a legjobb előmenetelt tanúsították.
Petőfi István Kondoros újratelepítése után is a Nagymajorban lakott. Életének leghosszabb szakaszát, 22 évet töltött ott. A csákói és kondorosi vadászatok romantikája messze földön híres volt. Ilyenkor sok nemest látott a környék, akik nemcsak vadat űztek, hanem az ország dolgait is megvitatták. István szívesen időzött Kondoroson, ahol Dérczy Ferenc bíró házában tarokk-partikon vett részt az önzetlen barátokkal: Zlinszky Istvánnal, a Mitrovszky-birtok tisztjével, Práznovszky Ferenc szarvasi szolgabíróval, Rigó Nándor tiszttársával, Pethe József kondorosi jegyzővel. Petőfi István komoly ember volt, a vidám társaságot azonban nem kerülte, együtt tréfálkozott a többiekkel. Szarvasra is ellátogatott, a vásárokra és a Takarékszövetkezetbe is, melynek nemcsak részvényese, hanem alapító-tagja is volt.
Kondoroson ismerkedett össze egy ispán megözvegyült feleségével, Bartl Ferencnével, akivel élete végéig fenntartotta kapcsolatát. A csákói és szarvasi szájhagyomány szerint 1876-ban házasságon kívül fiuk született. Mivel Antónia nem volt hajlandó elválni férjétől, ezért Petőfi a gyermeket nevére nem vehette. Így a három évvel korábban elhalt ispán nevére vették és Bartl Istvánnak keresztelték el. A feltehetően utolsó Petőfi-vér a szarvasi gimnáziumban, majd Németországban tanult, s végül jogot végzett. Gyakran látogatta meg apját Csákón, s ahogy növekedett, egyre inkább hasonlított rá. Fénykép is készült róla szarvasi iskolás évei alatt, mely két tanulótársával, a Szenes fiúkkal ábrázolta. Bartl „Petőfi” Istvánnak az első világháború környékén sajnos nyoma veszett, így feltehetően ezen az ágon ő volt az utolsó Petőfi leszármazott.
Megtakarításaiból Petőfi István Dévaványán 400 holdas birtokot vásárolt, de ezt már nem sokáig élvezhette. A túlhajtott élettempó rövidesen megbosszulta magát. 1880. április 30-án Petőfi István 54 éves korában váratlanul szívszélhűdésben elhalálozott. Csákón temették el, majd hamvait 1908-ban a Petőfi Társaság exhumáltatta és a budapesti Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben, a Petőfi-család sírjában helyezte végső nyugalomra. Fehérmárvány sírkövét a kondorosi általános iskola udvarára szállították és ott áll azóta is.
Életét, érzéseit versei őrizték meg, melyekben a csikós – betyárélet, a szerelem és a haza témái jelennek meg.
1994-ben az általános iskola új épületének átadásakor az intézmény tiszteletből és hálából felvette Petőfi István nevét. A diákok azóta minden évben szavalóversennyel, az új épület falán 2000-ben elhelyezett emléktáblánál és sírkövénél koszorúzással, a csákói intézői lakhoz szervezett kerékpártúrával, életrajzi vetélkedővel emlékeznek névadójukra, Petőfi Istvánra, a „Hivatlan dalnokra”, ahogy egyik versében önmagát nevezte.
forrás: Kondorosi Petőfi István Általános Iskola és Kollégium jelentkezési anyaga. Szerző: az iskola magyartanárainak közössége.
