Koppánymonostor

Magyarország | Komárom-Esztergom | Koppánymonostor |

A város, amelyben megfordult Bajza József, Vörösmarty Mihály, Vas Gereben, a két Beöthy fivér és Jókai Mór is - és amely Petőfi körtefájának is otthont ad!

SEE ENG BELOW

TÖRTÉNET

Árpád fejedelem a honfoglalás alkalmával Ketel vezérnek adta Komáromot és környékét. Az ő leszármazottja volt a Koppán nemzetség. A 12. század elején e nemzetség bencés monostort alapított a Boldogságos Szűz tiszteletére, melyet 1222-ben Monostorium de Koppán néven említ egy oklevél.

A törökök 1529-ben a monostort és környékét feldúlták, így az elnéptelenedett. A források ettől kezdve Pusztamonostorként említik. 1777-ben a település a 450 katasztrális hold szőlőjével Ószőnyhöz tartozott. A szőnyi községházától 11 km-re lévő Koppánymonostor igazgatása nehézkessé vált, ezért azt 1932-ben átengedték Komáromnak. Az 1848-as forradalom és szabadságharc alatt teljesen elpusztult. A településnek, a statisztikai adatok szerint 1910-ben 506 lakosa volt, ebből 503 magyar és 3 tót nemzetiségű.

A Duna mellett fekvő, festői szépségű koppánymonostori dombokon a XVIII. század 40-es éveiben telepítettek szőlőket és gyümölcsösöket. Az 1938-ban megjelent monográfia mintegy 40 házat és 1000 lelket említ, akiknek legnagyobb része föld- és szőlőmunkás volt. A nők egy része a komáromi lenfonó- és lenárugyár alkalmazásában állt.

Az irodalom kiválóságai gyakran keresték fel a város irodalompártoló közönségének szép kertjeit. Megfordult itt Bajza József, Vörösmarty Mihály, Vas Gereben, a két Beöthy fivér és Jókai Mór.

Élet a kertekben és a pincékben

Az itteni pincékben aztán vidám élet és nagy társasági összejövetel zajlott. A Duna-menti kertekben híres írók, költők töltöttek hosszabb-rövidebb időt. Főleg két kert vonzotta az írókat: az egyik Beöthy Gáspár táblabíróé volt. Két fia, az író-humorista, László és a költő-jogi szakíró, Zsigmond számos barátját látta vendégül, így megfordult itt többek között id. Szinnyei József és Jókai Mór is. Szinnyei így emlékezik meg erről: „Én Laczival - ti. Beöthy - szöllőéréskor délelőttönként inkább Monostorra mentünk. Ezen sétánk alkalmával többnyire irodalmi dolgokról beszéltünk ... Én pedig többször említettem Lacinak, hogy Jókait szeretném látni. Az ugyan nehezen történhetik meg, mondta ő, ... de majd szüretkor mikor szőlőjükbe ő is hivatalos lesz, megláthatom. "

Magáról a szüretről a következőképpen ír: „Megérkezett a szüret ideje október első napjaiban. Komáromban akkor mindenki lázban ég. Keresi a vendégeket, kit hívjon meg, mert sok szőllő, kevés a vendég, a mennyiben több helyre kell a meghívásnak eleget tenni. A komáromi virtus nem is marad el, mert ilyenkor a vendég megfelel rendesen mindannyi meghívásnak; sőt voltak olyanok is, akik végig itták az egész monostori hegyet. A Beőthyék is kitettek magukért... volt itt is zene, rakéta, tüzes béke, a taraczkot Beöthy Károly sütögette. "

A másik kert Szarka János táblabíró tulajdona volt, akinél szintén híresek voltak a szüretek: „saját költségén felruházott, fehér czilinderes külön czigánybandája volt; ven-dégei közt pedig ott volt Vörösmarty, Bjaza és Vachott Sándor. Csintetteiről, tréfáiról pedig köteteket lehetne összeírni: a mint a régi kálvária kisajátítása alkalmával megvett faszenteket felöltöztette és a gőzhajó arra haladtával azokat fustélyokkal verve letaszigálták a hegyről, úgy hogy ezen rémes tettet később leírták az augsburgi Allgemeine Zeitungban, azon megjegyzéssel, hogy „Komárom tájékán egy fürt szőlőlopásért agyonverik az embert. "

A társasági élet központja volt még ezeken kívül Tuba János /1855-1924/ villája és kertje. Tuba, Komárom főjegyzője, országgyűlési képviselője, a Komáromi Lapok alapítója, a közúti Erzsébet híd megépítésének kezdeményezője volt.

Koppánymonostor a 20.század második felében

1950-ben alakult a Dózsa György Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, amely a monostor-környéki szántókon gazdálkodott. (Jogutódja a Solum Mezőgazdasági Ipari és Kereskedelmi Zrt. napjainkban, az öntözött szántóföldjein országos hírű burgonyatermesztést folytat, és biztosít ezzel sok környékben élő embernek foglalkozási lehetőséget. )

Az 1960-as években a város vezetősége a település legszebb területét, a "Fenyvest" kiparcelláztatta, út-, víz- és villanyhálózattal látta el, megteremtve ezzel egy szép, korszerű üdülőtelep alapjait.

Az 1975-ben létesített Fenyves Táborban egyszerre 84 fő üdülhet teljesen összkomfortos körülmények között. A 90-es évektől kezdve egyre több családi ház épül. Sokan, felhagyva a lakótelepi életmóddal, szívesen költöznek ide, az összközművesített, kertvárosi jelleget öltő családi házas,- kertes, nyugodt Koppánymonostorra. Településünk lakóinak becsült száma 2300 fő.

TERMÉSZET

Koppánymonostor természeti szépségeit alapvetően földrajzi fekvése határozza meg. Északon a Duna és a Kis-Duna a falut teljes hosszában elkíséri. Komáromból érkezve a gazdag lágyszárú növényzettel borított homokpuszta-gyeppel találkozunk. Ez a Monostori Nagyrét, amely az Újszállási Kiserdőhöz és a Kastélykerthez csatlakozik. Innen már látható a Nagyerdő, amely az ácsi szőlők alatt a többszöri tűzvészt túlélt fekete fenyő állománnyal a Duna feletti mélypartokig húzódik, kialakítva ezzel a falu déli és nyugati határait. A Duna-part, a Holtág környéke, a Szent Pál sziget, a Kerek sziget változatos és fajokban rendkívül gazdag növény- és állatvilágával Koppánymonostor legszebb természeti értékeit képviseli. A 600 hektárnyi összefüggő Nagy erdő, Ácsi erdő nyújt élőhelyet a nagyvadnak.

Az itteni fafajokat elsősorban a talajadottságok határozzák meg. A homok jellemzője az akác, mely az összes erdő 36 %-át uralja. Mellette jelentős az erdei és fekete fenyő állomány. Az erdő vadeltartó képessége nem jó, ami összefügg a nyugalom hiányával. Komárom város térségében ez az egyetlen olyan erdőterület, amely közjóléti célokat is szolgál. Amennyiben az erdőt látogató kiránduló az ide vonatkozó szabályokat (gépjármű közlekedési-, tűzgyújtási-, szemetelési-, szürkületi, éjjeli, hajnali látogatási-, illetve zajongási tilalom) betartja a monostori Nagy erdő sűrűn behálózót erdei útjain emlékezetes természetjáró gyalogtúrát, tehet. Az erdő tájvédelmi körzet oltalom alá tartozik, a 150 éves tölgyfáival, árvalányhaj-, téltemetőt termő területrészeivel, az ősborókásával, a több öreg jelölt fájával együtt (Négyesfenyő).

A sziget felső részét, a mellékág bal partját és az alsó területek jelentős részét erdő borítja, az erdőalkotó fajok és a gyepszint fajai alapján ez a fehér fűz ligeterdő maradványai. A felső területen és a mellékág felöli részen lévő erdő egyes szakaszain lévő idős fák, óriási termetű szürke és fehér nyárfák, vagy a még korosabb fehér füzek a rájuk felfutó komló igazi, nehezen átjárható őserdőt alkotnak. Lombkoronaszintjük néhol erősen zárt, ezért nyár elején a gyepszint már szegényes. A Holt-ághoz közel eső területeken, keményfás ligeterdőre emlékeztető társulások is kialakultak, valószínűleg a magas teraszszintből fakadó talajvízszint változás miatt, ami a jellemző aszpektusok megjelenését is magával vonja, ezen időszakokban várhatóan megjelenő fajokkal. A folyó menti bokorfüzesek a szigetet a nyílt víz felé határoló társulások.

A sziget középső részén nagy kiterjedésű mocsárrét helyezkedik el, amely a Duna magas vízállásakor, hosszú ideig víz alá kerül, ez a zöldár idején akár több hétig is eltarthat. A Nagy Duna felé eső részen az állományok sokfelé rossz állapotban vannak, a keskeny bokorfüzes sávban sokfelé vannak invazív lágyszárúak, emellett az áradások jelentős mennyiségű hulladékot hagynak a területen. A lassabb folyású holtág menti állományokban a hulladék felhalmozódás kisebb problémát okoz, viszont az idegenhonos invazív fajok előretörése itt is gondot jelent.

Füzesekben és réteken egyaránt megjelenik a szintén adventív gyalogakác, amely nagyobb foltokat is beboríthat, összefüggően. További adventív fajok is felbukkantak a szigeteken, mint a lepényfa a fehér akác egy vadszőlő faj, és a zöld juhar. Terepi bejárások során gyakran találkozhatunk más area tartományban élő fajokkal, mint például a Hegyi szil, mely feltehetően az árasztások során került ide. A
sziget nedves rétjein jellemzően nagy borításban megjelenik; a Magas aranyvessző és a Bíbor nebáncsvirág.

A Duna-menti társulások flórájának ismeretében, sajnos számítani kell további invazív  fajok felbukkanására is. Ilyen a Szigetközben már komoly gondokat okozó, itt is várhatóan megjelenő, Japánkeserűfű, Nyári orgona vagy Aprólevelű átokhínár stb. „A sziget belső részétől kezdve egészen a Holt- ág vonaláig, „D3.4” – Mocsárréteket Agrostio-Phalaridetum Lythro-Alupecuretum-ot, kiszáradó ártéri kaszálót és Poapratensis-es (réti perjés) gyepet találni, de a terület szárazódó.”Fejlett, fél-egy méter magas,  gyenletes gyepeket képező fajok alkotják a növényzet felső szintjét. A szárazódó vagy degradálódó állományok esetében az átlagos magasság csökken, emellett nagyobb arányban jelennek meg alacsonyabb füvek, mint: a sovány csenkesz, keskenylevelű réti perje, puha rozsnok, réti perje.”*

Jellegzetes vadfaj itt a gímszarvas, a vaddisznó és az őz. Néhány éve a Bakonyból pár darab dámszarvas bevándorolt. Apróvadként előfordul a fácán, fogoly a mezei nyúl. A Posta réten, a szigetben lévő kaszálón és a gyümölcsösben a fűfélék, a vadvirágok és a pillangók ezernyi színben pompáznak. Koppánymonostoron mintegy 150 madárfaj él, nagyrészt a Duna-parton, a Holtág és a Rukken-tó környékén, illetve a Szent Pál szigetben, vagy a Kerek szigetben fészkelnek. Mi is itt találkozhatunk velük. Az erdőben megtalálható kisragadozók közül a vörös róka, a nyest, a nyuszt, a házi- és molnár görény, a menyét… Hangulatos színfoltja Koppánymonostor állatvilágának a mókus és a borz, ami az 1970-es évek mérgezett tojásos dúvadirtásai után hosszú időre szinte teljesen eltűnt a területről, ma újra jelentős számban élnek itt. Koppánymonostor természeti szépségeinek, változatos, gazdag növény- és állatvilágának megismerése sok szép élményt nyújtó, kellemes időtöltést biztosíthat a természetet kedvelő polgárok számára.

A Szent Pál sziget helyi és Natura 2000 védelem alatt áll.

HELYI MESTERSÉGEK 

„A rómaiak a településeik környékén gabonatermesztéssel, szőlőtermesztéssel, méhészettel, halászattal és vadászattal foglalkoztak. A környék természetes növénytársulása érintetlen volt. Valószínű, hogy a talajadottságoknak és akkori hidrológiai viszonyoknak megfelelő növénytársulások jellemezték a környéket. A szabályozatlan Duna, a le nem csapolt mocsarak, a magasabb átlagos talajvízszint hatására keménylombú ártéri erdők és ligetes füves puszták szabdalták a jelenlegi vadászterületet. Az erdők aránya feltehetően a mostani egyharmad helyett kétharmadot tehetett ki. Ebben az időszakban élhetett a területen őstulok, vaddisznó, szarvas és őz, farkas és a rómaiaknak köszönhetően már fácán is. 30 A honfoglalást követően Ketel vezér birtokába került a Duna jobb és bal partján fekvő terület. Az első erődítményt Ketel vezér fia, Alaptolma emelte a Vág-Duna találkozásánál, s Komáromnak nevezte azt. Ketel leszármazottai a Katapán nemzetség a 12. század elején bencés monostort alapítottak, melyet 1222.ben egy oklevél Monostorium Koppan említ. Az alapítók szép birtokkal látták el az apátságot a körülötte lévő anyabirtokon, melyet a monostori, újszállási és herkályi területek képezték. Az apátságban főleg szőlőtermesztéssel foglalkoztak, de a birtokhoz tartozó a környék vadászati és a Duna halászati jogát is kihasználták. Ezekben az években a természetföldrajzi jellemzők jelentősebb átrendezése indult meg. A Duna menti letelepedéssel növekedett a környék emberi jelenléte, kialakult egyfajta „életkamra”. Az itt élő emberek használni kezdték a természeti erőforrásokat. A vár, monostor és település építésekkel elindult a környékbeli erdők kitermelése, helyének felégetését követően szántóföldi művelésbe vétele. 

A XV. században a komáromi vár kedvelt királyi pihenőhelyként, Mátyás és Beatrix kényelmét, szórakozását szolgálta. A helyi szájhagyomány megőrzött egy érdekes mondát, mely szerint Mátyás Király vitézeivel Tatán, a Fényes forrástól Szőnyig (római kori Brigetióig) vezető római kori vízvezetékben folyó vízre aranyozott fakacsát tettek, lóra pattantak, és aki Szőnyben legelőször kiemelte a kacsát a vízből, az nyert.

A törökök 1529-ben monostort és környékét is feldúlták, a területek elnéptelenedtek. A birtok a pannonhalmi főapátság minden tiltakozása ellenére 1592-ben a komáromi várbirtok részévé vált. 1659-ben Zichy István gróf vásárolta meg. A Zichy–család virágzó mezőgazdasági gazdálkodást folytatott.

 Fontos állomás volt a Komárom és a környékének történelmi fejlődésében, amikor Mária Terézia 1745. március 16-án megadta Komáromnak az oly régóta óhajtott szabad királyi városi rangot. Mária Terézia indította el a Szőny környéki mocsarak lecsapolását. 

A Zichyek itteni birtokai később a Solymosy és Gyürky grófi családokhoz kerültek, akik tovább folytatták elődeik sikeres gazdálkodását. 1809. július 27-én I. Ferenc is megtekintette a Komáromi erődrendszert. Ekkor adta ki a parancsot, mely szerint itt kell kiépíteni a birodalom legnagyobb katonai erődrendszerét. A Szabadságharc idején Klapka György vezetésével a Komáromi Vár bevehetetlennek bizonyult. A világosi fegyverletételt követően csak a komáromi erődrendszer maradt magyar kézen. A szemben álló felek a további vérontások elkerülése érdekében 1849. szeptember 27- én Herkály-pusztán aláírták a vár átadásának feltételeit rögzítő okmányt. 

A szabadságharc leverését követően csak 1850 és 1877 között valósult meg I. Ferenc 1809-ben fogant nagyszabású elképzelése. 1850 és 1870 között újjáépítették a Csillagerődöt, 1850 és 1871 között felépítették a Homokhegyen a hatalmas monostori erődöt, végül 1871 és 1877 között az Igmándi erődöt. 

Ezekben az időkben épült meg a Budapest – Hegyeshalom vasútvonal, 1860-ban adják át a vadászterület jelenlegi déli határát képző Székesfehérvári vasútvonalat. 

A 1892-ben elkészült a két partot összekötő Erzsébet-híd, mely lehetővé tette az Újszőny és Komárom 1896-ban bekövetkezett egyesülését. 

A környék erdő kitermelései alapanyagként és tüzelő felhasználás véget történtek. A feltört területeket szántó művelésbe fogták. Fő növényként termesztették a gabonaféléket, őszi búzát, rozsot étkezési célokra. 

Komárom dunai gabona kereskedelme ezekben az időkben erősödött meg. Az állattartás istállózóttá vált, ami a legelők mellett nagyobb takarmánynövény termesztést követelt. Az árpa, zab mellett egyre fontosabb növény lett a kukorica, megjelent a szántóföldeken a marharépa és a cukorrépa is.

Komárom-Koppánymonostor napjainkban

Az Egyesület a tevékenységét 1997 novembere óta végzi a településen az alapszabályban foglaltak alapján. Így a helyi kultúra és hagyományőrzés céljaként, minden évben Húsvét alkalmából alkotó délutánt szervez, ahol a helyi óvodások, iskolások kézműves foglalkozáson vesznek részt. A Föld Napja alkalmából faültetést szervez, ahova a helyi gyerekek a pedagógusok kíséretével érkeznek. Ez a tevékenység, mind a környezetünk megóvására, valamint a gyerekek környezettudatos gondolkodására irányul. Az év gyereknapja alkalmából a helyi sportlétesítmény környezetében várjuk a gyerekeket, sok féle játékkal, ajándékokkal, amit az elért játékok jutalmaként kapnak. Nincs gyerek aki üres kézzel menne haza erről a rendezvényről. Palacsinta, üdítő, zsíros kenyér, jégkása...sok finomsággal vendégeljük meg az ideérkező gyerekeket és szüleiket, nagy szüleiket. A nyáron rendszeresen megszervezett magas színvonalú Falunap, ahova nem csak a helyi lakosság, hanem a távolabbi települések lakói is eljönnek. Szüreti felvonulás is az Egyesület rendszeres programja, kicsik és nagyok örömére egyaránt. A környék lovasaival felvonulnak Monostor utcáin, az útvonal mellett a felállított pontokon, vendégül látjuk az odalátogatókat. A nap végén Szüreti bál zárja az aznapi eseménysorozatot.

Az év végén a Karácsonyi készülődés alkalmából, a helyi óvodások, iskolások jönnek a pedagógusok kíséretével az Egyesület által működtetett Monostori Művelődési házba. Itt a sok ügyes kezű kis gyermek készíthet fenyődíszeket, ablakdíszeket. Ezek a programok a helyi lakosságot összekovácsolják, jó közösségformálók.

 Koppánymonostor kis ünnepség keretében ültette el a körtefa-csemetét 2024 májusában.  A műsorban résztvevő énekesek mellett a polgármester is segített az ültetési munkálatokban. 

A  polgármester és a helyi országgyűlési képviselő is segített az ültetési munkálatokban.  

forrás: Koppánymonostor jelentkezési anyaga.

ENG

The city where József Bajza, Mihály Vörösmarty, Gereben Vas, the two Beöthy brothers and Mór Jókai visited - and which is also home to Petőfi's pear tree!

The Association has been carrying out its activities in the settlement since November 1997 in accordance with the provisions of its founding statutes. Thus, with the goal of preserving local culture and traditions, it organises a creative afternoon every Easter, tree-planting on Earth Day, sports day with prizes on Children's Day, the highly acclaimed Village Day each summer, the Harvest Parade and Ball, as well as Advent arts and crafts days for groups of local nursery and school children. These programmes bring the local population together and are excellent community builders!

 source: Koppánymonostor's application material.