Románia | Hargita | Küküllőkeményfalva |
Néprajzi gyűjtemény, kiállítás és rendezvények!
SEE ENG BELOW
Küküllőkeményfalva okiratokban már 1566- ban is szerepel, 1602 ben Kikelő néven fordul elő. A középkorban nem volt saját temploma, mai templomukat 1802 ben építették egy régi helyére. A katolikus templom ma már műemlék. Védőszentje Szent László, kinek tiszteletére június 27- én tartják a búcsút. Ez a falu legfontosabb ünnepe.
A Küküllőkeményfalvi Hagyományőrző Ház alapítója Nagy-Imecs Zsuzsanna.
Nagy-Imecs Zsuzsanna így ír a Házról:
1996 óta, amikor is megvásároltuk a majdnem százéves házunkat a faluban, valamennyi búcsún részt vettünk székely népviseletbe öltözve, férjemmel együtt, így mutatván a falusiaknak hogy nekünk városiaknak mennyire fontos a székely ruha! Először csak a zetelaki vendégek vették fel a székely ruhát, de lassan a falubeliek is kezdték felvenni - mindannyiunk örömére. A Küküllőkeményfalva 141. szám alatti székely bennvalónkat az 1996-os évi vásárlás időpontjától sikerült megóvnunk az enyészettől. A Felszeg a Nagyküküllő hídján felül található településrész, rengeteg míves, faragott székelykapuval. Itt sikerült megvásárolnunk a Sebők- féle házat, gazdasági épülettel együtt. Emlékeztetett az udvarhelyi Imecs nagymamám, Sarkantyú utcai tornáncos házára, ahol gyerekkorom egy részét töltöttem. A küküllőkeményfalvi székely porta megvásárlása után munkához láttunk, és megpróbáltuk restaurálni egy több mint száz évvel ezelőtt állíttatott, székely kötött kaput (1900) és egy 1918-ban épített székely házat, egy csűrt, istállóval együtt (1958), és egy kis pajtát is.
A ház felépítése: első ház, hátsó ház (így nevezték régebben a székelyeknél), középen konyha és kamara. A lépcsőfeljárat után egy tornác van, mely folytatódik az udvarra néző homlokzatokon - végén az illemhellyel. Hátsó homlokzata giberes.
A ház fecskefarkú cseréppel van fedve. Kéményépítéssel kezdtük, mert a régi székely házaknál a füstöt a híjba eresztették, és ott füstölték a”disznóköltséget” - majd csempekályhát rakattunk az első szobába.
Utólag a gázt is bevezettük, az udvaron pedig építettünk egy kis székely stílusú, egyosztatú giberes házikót, először – próbálkozásként- népművészeti boltnak, majd átalakítottam újabb keletű népi tárgyak kiállítására. Itt helyet kaptak a saját, népi festésű tárgyaim, meg más népművész kollegák alkotásai.
Később egy fillegória(1997) meg egy fedett kút is készült. Egy régi gyalogkaput (a faluból vásároltuk- 1911-béli) is felállítottunk a virágos kert felé- Úgy érzem, hogy sikerült megmentenünk egy hagyományőrző kis székely „bennvalót”, magunk és mások gyönyörködtetésére, hiszen ez nemzeti hovatartozásunk szimbóluma. Székely népünk iránti szeretetünk jeléül tettük mindezt, hiszen pl. a porta előtti székely kapu tekintélyt követelő méltóságánál fogva a székely falunak, utcának, életnek címe, címere, büszkesége, a székely múlt, történelmi hivatás fába vésett nagyszabású bizonysága, fába rótt oklevele, olyan amilyennel kevés nép dicsekedhet. Felirata: “Isten segedelméből építette Sebők Imre és neje Márton Mária”. Az eredeti kapu faragója talán Benedek Imre volt, aki (1888-1906) között élt.
Tavaly év elején a ház hátát újraléceztük, újravakoltuk. A zsalugáterek közöti részt olyan kékre festettük, amilyen színt találtunk a régi vakolatok alatt. És kereken lemeszeltük teljesen a házat. Ugyancsak apróbb javításokat eszközöltünk a gazdasági épületen( csűr, istálló), továbbá a kicsi pajtán. Az elülső kis kiállító házacska faburkolata is lekezelést kapott. Tettük mindezt azért, mert megsokszorosodtak a programjaink, és néprajzi gyűjteményünkkel bekerültünk a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont által nyilvántartott harminchárom tételt számláló “ Tájházak és néprajzi Gyűjtemények, Hargita megyében” c. katalógusba.
Egy látogatási naplót vezetek, hiszen a székely bennvalót, nemcsak a falubeliek, saját rokonaim, volt Sebők tulajdonosok és azok rokonai, a volt Népszínházas kollegák, az Udvarhelyszéki Népművészek tagjai, hanem szinte idegenek is látogatják.
ENG
An ethnographic collection, exhibition and events! The founder of the Küküllőhardfalva Traditional House, Zsuzsanna Nagy-Imecs and her family, renovated a more than 100-year-old house and its outbuildings with their own hands - so well that today they are included in the Harghita County Traditional Resource Centre catalogue entitled "Country houses and ethnographic collections, Harghita county"!
