Magyarország | Baranya Vármegye | Lánycsók |
A baranyai település, amelyben már az 1800-as években faiskola működött!
Lánycsók község több, mint 4000 éves múltra tekint vissza, fennmaradását kedvező földrajzi fekvésének köszönhette: itt találkozik a Duna völgye sík vidéke a dunántúli dombos vidékkel. Lánycsók említve lett egy 1280-1281-ben keletkezett oklevélben is, Doboka, Görcsöny, Földvár, Jenő és Náné falvakkal együtt. Ekkor Bar Kalán nevű baranyai nemes hölgy a nyúlszigeti (ma Margitsziget) apácáknak adományozta Jenő és Nauey nevű birtokait. Ez alkalommal az ügylet keretein belül a pécsi püspökség birtokaként szereplő Lanchuk falu határában lévő szőlőt is átadták az apácáknak. Azt a szőlőt, amit Györffy György, az Árpádkori Magyarország avatott ismerője munkájában is említett, miszerint 1281- ben a Bor-Kalán nembeli Morianusnak szőleje van Lánycsók püspöki területén. Az adományozást a király IV. (Kun) László magyar király is megerősítette.
A faluban 1739-1740-ben 77 családfőt írtak össze, mindannyian szerbek. Találtak 1588 hold szántót, 65 kaszás rétet, 106 kapás szőlőt, 62 gyümölcsfát. Lánycsókon 1879-ben faiskolát alapítanak 600 négyszögöl területen, amit körgáttal vettek körül. Ültettek 254 szederfa csemetét és 5 anya gyümölcsfát. Fő feladatként került megjelölésre a gyümölcstermesztés fokozása és kosárfonó tanfolyam megindítása.
Jelenleg szinte minden háznál, portán folyik gyümölcstermesztés, az önkormányzat saját gyümölcsössel is rendelkezik, melyet közmunkaprogram keretein belül művel. A dimbes-dombos faluhatárban mindenütt inkább szőlőtermesztés folyik. Az 1770-ből ránk maradt első községi címer éppen hatalmas szőlőfürtöt cipelő legényeket ábrázol.
Lánycsók is új otthona lesz Petőfi körtefájának!
forrás: Lánycsók gyűjtése.
