Szlovákia | Kassai kerület | Lelesz-Pólyán |

A leghányattatottabb sorsú apátság otthona - ahol Petőfit is vendégül látták a Felvidéken!

 

Petőfi Sándor neve köthető Lelesz – Pólyán településekhez is . A történelmi leírások alapján a költő épp településünk határában lévő Gothard hídon haladt át, és tiszteltét tette Bodrogmező településen is. Mi itt Lelesz-Pólyánban igyekszünk megtartani a magyar haza szeretetét és a kultúránk ápolását. Minden évben megemlékezünk az 1848 -as és 56-os eseményekről is. Községünkben a magyarság megmaradását hirdeti és szolgálja a faluháza (skanzen ) is. (Részlet a község jelentkezési anyagából)

Lelesz-Pólyán híres apátságáról - amelyet 1180-ban alapított Boleszló váci püspök. 

„Lelesz birtokot és összes javait a szabad jobbágyaikkal együtt a Szent Kereszt egyházának és abban a premontrei rend címe alatt az Isten fejér öltözékében szolgáló kanonokoknak adományozta”.

A Bánk bánból ismert merénylet-történet szempontjából is fontos hely a leleszi  apátság. Az alapító, Boleszló püspök Imre és András viszályában András oldalán áll - ezért Imre 1199-ben leromboltatta  a leleszi kolostort, és birtokait elkobozta.  

András viszont trónra lépése után kárpótolja a szerzeteseket:  okiratba foglalva erősíti meg a klastrom birtokhatárait és újjáépítteti magát az épületet is.  András szeretett itt megpihenni hadiuraival, sőt, a legendák szerint 1213-ban az itteni templomban helyezte el a meggyilkolt Gertrúd  királyné jobb kezét, amellyel gyilkosai ellen védekezett.  (Más források szerint egyenesen a királyné szívét bízta a barátokra. )

Ami biztos: az apátság a 13. századtól 1567-ig a király kiemelt közigazgatási központja, ún. hiteleshely volt - vagyis oklevelek kiállítására a királyi felhatalmazással bíró hivatal. Számos fontos oklevelet kelteztek innen.

A települést egyébként sosem kímélték a történelem viharai - na meg a  portyázók: a tatár lerombolta, a Pálócziak erőszakkal elfoglalják, a kolostort Serédy Gáspár kifosztja, aztán Homonnai Drugeth II. Ferenc. majd Bebek Ferenc rohammal veszi be.  A viharokat pedig megelégelték az itteniek: az 1500-as évek közepén mindössze 12 porta maradt itt, és a kolostort is el elhagyták a szerzetesek - 70 évre. 1630-ban térnek vissza, kijavítják az erődítéseket, és fejlesztik is:  az 1730-as években emeletet építettek a kolostorra. Ekkoriban a faluban a 19 lakatlan ház mellett már 17 lakott volt  - 50 évvel később pedig már 112 házban 821 lakos él itt. Ezt a  pontos adatot 1787-ből tudjuk, mikor II József összeíratta a Birdalom lakosságát. De ő volt az is, aki miatt a premiontreiek ismét elhagyni voltak kénytelenek a kolostort - mert a kalapos király megszüntette a szerzetesrendeket.

A klastrom 1820-ig ismét üresen állt. Ekkor tértek vissza a birtokaikat visszakapó szerzetesei. A barátok jelenléte fellendítette a falut is: 1828-ban már 1609 lakosa volt Lelesznek -   mezőgazdasággal:  kertészkedéssel és szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

Petőfi a fennmaradt visszaemlékezések tanúsága szerint 1847-ben járt ezen a vidéken. A szerényen élő költő a „roppant barátklastrom”-ot tréfásan „nagyszerű disznó-hízlaló hely”-nek nevezte - ami arra enged következtetni, hogy valószínűleg jót vacsorált a barátoknál. Ekkor haladt át Petőfi a Gothard hídon és tért be Pólyánba (Bodrogmezőre) is. 

Hamarosan a látogatásra - és a község gazdag, de viharos múltjára -  már Petőfi körtefája árnyékában emlékezhetnek Lelesz-Pólyánban!

Forrás:   Pankovics Andrea: A leleszi premontrei apátság története

cover: felvidék.ma

 

premium bootstrap themes