Magyarország | Komárom-Esztergom | Máriahalom |
Az újkőkor óta lakott település, amely hamarosan Petőfi körtefáját is gondozza!
Máriahalom 595 lakosú kistelepülés a Gerecse-hegység keleti részén. Ősidők óta lakott táj ez: a faluban és vonzáskörében számos újkőkori és bronzkori leletet találtak.
A falu első hivatalos neve Terra Keroa - egy 1255-ös oklevél szerint. 1273-ban a település egy nagy részét óbudai apácák szerezték meg - akik jobbágyokkal alastavat építtettek a falu határában. A török uralom idején a folyamatos csatározás miatt a táj egyre jobban elvadult , a falu elnéptelenedett - a 17. században nincs is írásos dokumentum Kirváról. A 18. század elején viszont már az únyi Miskeyek és az óbudai apácák pereskedtek Kirváért - de a per furcsán ért véget: 1782-ben a király feloszlatta a klarisszák rendjét - így ítélet helyett az apácák ekkor szinte lakatlan földbirtoka állami kézbe került.II. József az 1784-es betelepülési pátenssel betelepítette az üres területeket. A telepesek Steinhilbenből, Trochtelfingenből, Hörschwagból, Stettenből, Fulda környékéről, Neuhoffból, Mellrichstadtból és Gammerdingenből érkeztek - és újra megindut az élet a térségben. 1871-ben megalapították az únyi körjegyzőséget (Úny, Kirva, Epöl). A 19. század végén megalakultak az orvoskörök is; Máriahalom (azaz Kirva) a bajnai orvoskörhöz tartozott. Az esztergomi járásban 1898-ban az elsők között jött létre az Úny-Kirva községek Hitelszövetsége.
Az első világháborúban 52-en kaptak behívót és mindenkit Lévára küldtek. A háborúban 26 kirvai vesztette életét. 1921- ben Epöl kilépett a körjegyzőségből, de Úny és Kirva 1950-ig együtt maradt.
1932 körül állították fel a Hősök szobrát a település központjában és változtatták a település nevét Máriahalomra. 1944- ben bevonultak az oroszok - és ismét nehéz idők jöttek: a német ellentámadások miatt három hónapig állóháború frontvonala húzódott a községben. Több máriahalmi lakos életét vesztette és több nőt megerőszakoltak.
Az oroszok nem bíztak a német falvak lakosaiban - és kegyetlenül megtoroltak minden vélt vagy valós llenállást: a kollektív emlékezet őrzi, hgóogy egy 13 éves kisfiút, Hausknecht Lőrinc 7. osztályos tanulót agyonvertek kémkedésért, és 50 embert hurcoltak el malenkij robotra. Az 50-ből 13 ember sosem jött haza..
A háborúban 33 civil vesztette életét és 32-en a fronton haltak meg. 1993-ban második világháborús emlékművet állítottak a Hősligetben. A háború tutánikitelepítési hullám Máriahlaom lakosságt is érintette: 1946-ban kitelepítették a svábok egy részét és Únyról, Dágról, Nagysápról, Pilismarótról, Alföldről, Felvidékről, Nógrádból, Erdélyből és Kerecsendről jöttek az új lakosok.
A máriahalmi TSZ 1961-ben egyesült az únyival, majd 1964-ben a sárisápival és később az esztergomival is. A rendszerváltással Máriahalom elnyerte önállóságát.
Máriahalmi hagyományok
Búcsú
A község Szt. János evangelista emléknapját (május 6.) követő vasárnap tartja a búcsút. Az asszonyok által készített ételek, sütemények, tiszta porta és a gazda búcsúra félretett bora várja a vendégeket. Annak idején az árusok és a ringlispílesek a két kocsma között állították fel sátraikat. A 20-as években az igazi búcsúi hangulatot a rezesbanda zenéje jelentette, ami hajnalig szólt, de az sem volt ritka, hogy akár másnap estig.
Temető
Az Öreg-temető és még a Középső-temető sírkeresztjei is Zsámbékon készültek miocén-kori mészkőből. Az Öreg-temető sírjainak negyede még 1850 előtti és néhány tulajdonosa németországi születésű. A legrégibb sírkő 1821-es. A Középső-temető fehérre meszelt, ápolt sírjai példát mutatnak más közösségeknek is. Ezt 1960-as évekig a Mindenszentekre készített koszorúk még jobban kiemelik.
Kapcsolódó népszokások
A legtöbb népszokás egyházi kötődésű. A karácsonyi betlehemezés, az újévi jókívánságok és a húsvéti locsolkodás jó példák erre. A karácsony előtt megjelenő csordapásztorok, akik az állatállomány szaporaságát demonstrálták vesszőnyalábjaikkal, amelyeken minél több bütyök volt, annál nagyobb volt az alom. Jutalmuk bor, sonka és egyéb élelmiszerek voltak.
Szüreti felvonulás
A szeptember eleji szüreti felvonulás sok látogatót vonz. Lovaskocsis és lovas- felvonulással egybekötött néptáncbemutató, lovasbemutató és az énekkar műsora tarkítja a programot, este pedig a szüreti bál - azaz élőzenekaros táncmulatság, ahol hajnalig rophatják a vendégek. Vendégeinknek finom étellel süteményekkel és apró ajándékokkal kedveskedünk.
Babagyűjtemény
A településünk számára mindig fontos volt a hagyományőrzés és ennek nagy kultúrája van. Népviseletbe öltöztetett babagyűjteményünkre nagyon büszkék vagyunk.
Egyéb programok:
Gyereknap, húsvéti tojásgyűjtés, megemlékezés a Hősöről, faültetés, nyárindító piknik.
És: 2023 tavaszán Máriahamon Petőfi körtefájának egy oltványát is elültethetik a gazdag történelmi múlttal rendelkező kistelepülésen!
forrás: Máriahalom beküldött gyűjtése
