Magyarország | Zala vármegye | Pálfiszeg |
Pálfiszeg és a gyümölcsök, a régi idők süteményei , a szüpőcs - és a májusban elültetett körtefa története!
Páfiszegre egy itt élő, hagyományokat, kultúrát szerető kedves lakos által jutott el Petőfi körtefája. Március 15-i ünnepség volt a falunkban, ahol egy verset szavaló személy műsor után megemlítette, hogy olvasott egy felhívásról. Ha sikeresen pályázunk, a településünknek is lehet egy olyan fája, ahol ezen ünnep alkalmából az elkövetkező években méltóan emlékezhetünk a költőre, nemzetünk hősére, a forradalmár Petőfi Sándorra. Tetszett az ötlet és felhívás feltételeinek megismerése után elkezdtem a településünkön élő őshonos gyümölcsfák fajtáinak felkutatását, megkérdezve idős embereket.
Pálfiszeg településen az őshonos gyümölcsfa-fajtákból szinte még minden háznál található egy-egy darab. Falunkban élő és itteni származású idős embereket kértünk meg, hogy beszéljenek a régi gyümölcsfákról, mondják el, melyek azok, amiket ma már nem vagy egyre kevesebbet láthatunk a településünkön, milyen ételeket készítettek a gyümölcsökből, mi volt a módszer a feldolgozásra - esetleg van-e olyan történet, amely e tekintetben kimondottan a településünkre jellemző. Elmondásuk alapján, régen az alábbi gyümölcsfákat ültették - hosszú életüknek köszönhetően ezekből a fajtákból a mai napig található még a faluban.
Szilva: búzaérő, hosszú, duránci, fosóka, ringló
Körte: lőcs, nagyasszony, tüskés, rozsérő, vér, vörös, sózó
Ezeken kívül vannak még: szederfa, gesztenye, dió, naspolya, meggy, fehér cseresznye, hegyi
(paraszt) barack, őszi- és kajszibarack. Pataki Elemérné Irma néni emlékezete szerint már gyermekkorában is fogyasztott a ma már közel 100 éves sárgabarack fájukról.
Tüskéskörte fa már kevés található településünkön, termése a hosszú szilva mellett egyik legjobb alanya volt az aszalásnak, amely lakóhelyünkön jellemző tartósítási eljárás volt.
Az idősebbek azt is elmondták, hogy szilva, alma, körte aszalványából a tollfosztásokon, disznóvágásokon a környékbeli elnevezése szerinti „szüpőcsöt” szívesen fogyasztották. Hogy mindenki számára érthető legyen: a szüpőcs ezen aszalt gyümölcsök főzete volt, melyet cukorral, fahéjjal ízesítettek - de ki-ki igénye szerint.
Alma: pogácsa, bőr, csillag granett, batul, birs, édes, nyári, csöcs
Egyed Kálmánné Rozika néni ottjártunkkor megemlítette, hogy vadkörtéből erjesztési eljárással ecetet készítettek, amit gyógyászati célra és savanyításra is használtak. A legkorábban érő nyárialmából minden évben sütöttek almáslepényt. Napjainkhoz hasonlóan régebben is főztek lekvárokat (nagyon kedvelt volt a duránci szilvából és birsből készült), pálinkát, kompótokat, amelyek télen vitaminforrásként szolgáltak, de ilyen vitaminforrások volt még a gesztenye és a dió is, amelyeket sok formában fogyasztottak. Szinte
minden padláson szépen elterítve, fokozatosan érett be a naspolya, ami finom tél-eleji csemegének bizonyult. Birsalmából sajtot is készítettek.
A régi gyümölcsfák mellett nagyon sok nemesített fajta is található falunkban: besztercei szilva, almából: jonatán, idared, golden, starking, jonagold, körtéből: vilmos, vaj, nashi, bosckobak, császár, de van francia barack, vér barack, meggyek, cseresznyék különböző keresztezései.
A környezetünkben található őshonos gyümölcsfák reményeink szerint sok oltóvesszővel tudnak szolgálni a fennmaradás érdekében - ami már csak az ügyes kezeken, különféle fajmentő felhívásokon, pályázati lehetőségen múlhat.
Szívesen ültettünk tehát egyet Petőfi körtefájából is - hogy ezzel is tovább bővítsük a magyar fajták körét Pálfiszegen!
Az ültetés
Ezzel a gyűjtéssel indult tehát a mi kis körtefánk története, mely Kovács Gyula bácsitól történt átvétel után május 20-án került a helyére faluházunk udvarán. Elültettük a Magyar Kultúra e "nemes kis magját" - egyrészt tisztelegve Petőfi Sándor nagysága előtt, másrészt a falunkban élő gyümölcsfák tekintetében összegyűjtött örökségünk népszerűsítése, fennmaradása céljából.
Ezzel a kis fácskával fent tudjuk tartani és éltetni a Petőfi-kultuszt, továbbá a felhívásnak köszönhetően még jobban rá ébredhettünk arra, milyen fontosak a helybéli örökségeink, melyeket fontos összegyűjteni, hiszen ezek hiányában elvész a múltunk.
A továbbörökítés a kultúra és a hagyományok elengedhetetlen részét képezi. Reményeink szerint- amennyiben megfelelő körülményeket tudunk teremteni- Önkormányzatunk is büszkélkedhet majd olyan kerttel, ahol további őshonos gyümölcsfa fajtákkal gazdagodhat helyi örökségünk.
Azt viszont már elmondhatjuk, hogy Pálfiszeg is hozzátartozik a Kárpát- medence azon települései közé, ahol Petőfi körtefájának hajtása közösséget épít, értékeket mutat fel!
forrás: Pálfiszeg jelentkezési anyaga. Írta: Táncosné Batha Tímea pogármester. képek: a szerző fotója és https://gocsejertektar.hu/palfiszeg/
