Magyarország | Heves vármegye | Petőfibánya |
Szent Borbála védelme alatt a Mátraalján - a település, amely a bányabezárás után új jövőt épített magának!
Sok különleges elnevezésű település van Magyarországon, ezek egyike Petőfibánya - amelyet az itteniek sokáig nem is községnek, inkább telepnek neveztek. Lehetne mondákat mesélni, kitalálni nagy ívű történeteket, például, hogy éppen itt állt meg Petőfi Sándor a szabadságharc idején a harcba menet - de ennél sokkal prózaibb a névadás története.
Az akkoriban a szomszédos nagyközséghez tartozó pusztaság 1945-ig a Pernyepuszta nevet viselte. A 2019-ben 70. születésnapját és önállóságának 30. évfordulóját ünneplő község Magyarországon szinte egyedülálló módon jött létre. Pernyepuszta a 20. század elején a Schossberger család lőrinci uradalmának része volt.
A település nevét a bánya megnyitása után előbb Pernyebányára, majd 1949-ben – a Petőfi altáró után – Petőfibányára módosították.
A lignitnek köszönhetően rohamos fejlődésnek indult. A Schossbergerek egykori uradalmi központjában, Lőrinciben felépített Mátrai Hőerőmű számra fűtőanyagot szolgáltató bánya stratégiai fontosságot nyert - a bányászok jól-léte pedig kulcsfontosságú volt. 1954-ben hatalmas művelődési ház épült színházteremmel, zenekari árokkal, erkéllyel, könyvtárral, tárgyalóteremmel és klubhelyiségekkel.
Megnyitotta kapuit a fürdő és a strand, a sportcsarnok és a tekepálya.
1961-ben készült el a község büszkesége: az alagút. A jelképpé vált közlekedési objektum a maga 200 méteres hosszával az ország egyik leghosszabb és legkülönlegesebb alagútja.
A település új irányt keresett magának, mára már újra virágzik, és anyagiakban egyáltalán nem szűkölködve épül és szépül. Temploma ugyan nincs, de kárpótolja ezért a városias jelleget mutató 72 társasház, a modern játszótér, a saját mentőállomás és a teljesen felújított közintézmények. Petőfibánya nemcsak közlekedés-földrajzi szempontból jelentős, de valódi természeti csoda is azzal, hogy a Nyugati-Mátraalja és a Zagyvavölgy művészien tökéletes találkozásánál jött létre, egyedülálló természeti szépségekben - és kulturális értékekben is gazdag.
A művelődési ház ma is a Selypi-medence kulturális centruma. A minden évben megtartott Bányász-emléknap, a Kopasz-hegyaljai Vigadalom és a Rocknap mellett jelentősek a közösségformáló kulturális rendezvények. Szintén elbűvölő a 11 hektár kiterjedésű horgásztó, melyet az egykori bányatóból alakítottak ki. A település lakói egymás között még ma is jellemző köszönéssel kívánnak mindenkinek „Jó Szerencsét!”
Petőfibánya területe ma 1124 hektár, lakossága 2521 fő. A település külterületén található a Kopasz-hegy, amelyen 292 hobbikert tulajdonosa élvezi a hegytetőről elé táruló csodálatos kilátást és a kertek adta gyümölcsöket. Sajnos a régióban sincs különleges gyümölcsfa, Petőfibányán pedig különösen nincs! Ezért lesz az ittenieknek több szempontból is különleges Petőfi körtefája!
forrás: Petőfibánya jelentkezési anyaga. Szerző és helytörténet- kutató: dr. Gyirán Viktor, jegyző
archív képek: http://molesz1.com/petofi.html
