Magyarország | Veszprém vármegye | Pula | Fő u. 31.
A Pulai Náczihegy Kertbarát és Tájgondozó Egyesület jelentkezési anyaga!
SEE ENG BELOW
Pula falu a Déli-Bakony és a Balaton-felvidék határán, a Kab-hegy déli lábánál található. Lakossága 200 fő körüli. A környék több ősi lakott helyével együtt a török idők alatt elnéptelenedett. A Esterházy család devecseri ága birtokába került, akik német telepesekkel népesítették be az elhagyott vidéket. Az újratelepítés éve 1746. A betelepülők svábok voltak - így a falu ma is őrzi hagyományait és német identitását.
A falu népe 1811-ben fordult földesurához, hogy biztosítson számukra szőlőművelésre alkalmas területet. 1812-ben erdőirtás után hozzá is láthattak a szőlőhegy kialakításának. A hegyet az Esterházy család akkor született fiáról (Ignác) nevezték el Náczi-hegynek. A szőlőhegyen szigorú szabályok, hegytörvény szerint lehetett művelni a területeket. Ma már egy civil szervezet, a Pulai Náczihegy Kertbarát és Tájgondozó Egyesület (PUNKTE) igyekszik összefogni a 32 hektáros zártkert gazdáit és jó kapcsolatot ápolni a falu népével. Alapszabályunk szerint a kulturális értékek ápolása, a hagyományos szőlő-és kertművelés értékeinek számbavétele tevékenységi körünk része. Közös kirándulásokat is szervezünk együtt a község lakóival (Folly arborétum, Kis-Balaton, Cuha-völgy, Komáromi erőd, Magas-Bakony).
A falu területének több mint 70%-t erdő borítja. Ez meghatározta az itteni lakosok viszonyát a természettel. Bár egészen a XX. század közepéig elsősorban mezőgazdaságból és erdőművelésből éltek, de emellett az erdő mindennapjaik része volt. Az erdei gyűjtögetés, a termékek felhasználása, a gyógynövény gyűjtés kiegészítette az otthoni kertművelést és állattartást. A falu klímája különleges, kissé hegyvidéki jellegű. Ennek az élőhelynek köszönhetően a két világháború között Pulát úgy tartották nyilván, mint különösen finom, zamatos almát termelő községet.
A falu múltját Reményi Antal (1926-2009), az utolsó tanítója, majd polgármestere dolgozta fel, s a több mint 30 éve megjelenő periodikában a Náczihegyi Spiegel-Tükörben rendszeresen közölnek értékőrző, értékmentő írásokat. A falu értéktárában pedig a kulturális és természeti értékek egyaránt gyarapodnak.
A Náczi-hegyen több igen idős piros pogácsa alma fa áll, sok paraszt barack fa terem zamatos őszi barackot, van fehér cseresznye is. Emellett persze sok kertészeti árudából származó fiatal és középkorú gyümölcsfa is él itt.
2008. évben meglátogattuk Pórszombaton Kovács Gyula tündérkertjét, hoztunk is tőle több őshonos csemetét. 2000. évben egy útfelújítási pályázat kiegészítéseként őshonos gyümölcsök telepítésére is pályáztunk. A pulai Náczi-hegyen hat parcellába kerültek éppen a pórszombati Kovács Gyula erdész úr szaporításából őshonos gyümölcsfajták. A teljesség igénye nélkül: sváb szilva, aszú szilva, besztercei szilva, sózó körte, rétes alma, duránci szilva, batul alma, bőr alma, húsvéti rozmaring.
A döntően római katolikus vallású falu múltjának érdekessége az egykori szakrális világa, mely átszőtte és szabályozta nemcsak az ünnepeket, de a mindennapokat is. Ehhez kapcsolódva néphit, a szokások szép rendje keretezte az életet.
A régi alkalmak egy része ha el is kopott, újak jöttek helyette: a falu védőszentjének és az újbor kóstolásnak összevont ünnepe (Károly-Márton nap), a Náczi-hegy ,„nevenapja”, az Ignác-nap, Falunap, Hősök napja, stb.
A Petőfi körtefája oltványának elnyerését, annak méltó helyre ültetését és gondozást, megjelölését azért is tartjuk Pula falu számára fontosnak, mert az 1848-49-es évek nagy jelentőséggel bírtak a falu életében. 1848-ban adták át a falu második iskolaépületét, mely saját erőből létesült. Az épület később, a XX. század első felében, mikor egy nagyobb és korszerűbb iskola épült, olvasókör, majd falumúzeum lett. Kiemelkedő, hogy ebből, az akkor még német ajkú faluból „a nemzetőrség Tapolca járási nyilvántartásában 41 pulai neve szerepelt. E nemzetőröket a 8. számú Zala megyei zászlóaljhoz osztották be. Három váltásban a Mura bal partján júliustól szeptemberig teljesítettek szolgálatot. Az október végi honvéd bevonuláskor Pula 7 főt állított ki, a tavaszi újoncozáskor pedig újabb 4 főt. Két pulai honvéd halt meg a hazáért.” (Reményi Antal: Pulai olvasókönyv 42. oldal)
Az eddig ismert hagyományokat törekszünk ápolni, új ismeretekkel bővíteni, azt a Spiegelben közkinccsé tenni. Ebbe a sorba illeszkednek az idős emberekkel készülő riportok régi szokásokról (például kenyérsütés), a természeti környezet különlegességeinek ismertetése (öreg gyümölcsfák, hatalmas méretű erdei fák a Náczi-hegy körül, évente egy-egy új gyógynövény vagy különleges gyümölcs ismertetése).
És idén nyáron Pulán is gyökeret vert Petőfi körtefája!
Forrás: Pula jelentkezési anyaga. írta: Jáger István Tamás, a PUNKTE elnöke
ENG
This summer, Petőfi's pear tree takes root in the village of Pula!
In 2008, on the Náczi Hill in Pula, six plots were planted with fruit varieties native to the propagation of forester Gyula Kovács from Pórszombat. These include: Swabian plum, aszú plum, Bistrita plum, salting pear, strudel apple, duran plum, batul apple, leather apple, Easter rosemary.
We strive to nurture our traditions and enhance them with new knowledge, published in our periodical of over 30 years, the Spiegel Náczihegy. This includes interviews with elderly people about old traditions (e.g. baking bread) and descriptions of the peculiarities of the natural environment (old fruit trees, huge forest trees around Náczi Hill, the presentation of a new herb or special fruit every year).
And this summer, Petőfi's pear tree has taken root in Pula as well!
