Magyarország | Komárom-Esztergom | Sárisáp |

A szőlőbarack és szilvaligetek hona - ahol hamarosan már Petőfi körtefája is gyökeret verhet!

Sárisápon több évtizedre visszamenőleg folyt és folyik jelenleg is mezőgazdasági tevékenység.

A falu lakossága a korábbi években kétlaki életet élt. A férfi munkaerő jelentős része a helyi bányaüzemben, kisebb része mezőgazdasági gazdálkodóként, majd később a helyi termelőszövetkezetben dolgozott. 
A családok nagy része szőlő és gyümölcstermesztéssel is foglalkozott. Azokon a területeken, amelyek szántóföldi termesztésre nem voltak alkalmasak, szőlőt és gyümölcsöt termesztettek. Ez a terület az összes művelhető területek egynegyed részét tette ki. 


Vannak olyan területek a község közigazgatási területén, - patakpartok, forrásokkal ellátott vizenyős területek - ahol szilvás ligetek, illetve szilvasorok alakultak ki. Ezeken a területeken nem telepített, kisebb gyümölcsligetek keletkeztek. Mivel a szilva a vizenyős területeket szereti, így a Besztercei Szilvának kiváló termesztési adottságok jöttek létre. A szilva sokrétűen felhasználható többek közt lekvár, befőtt, lepény készítésére használták a háziasszonyok.


 A szőlőkhöz vezető megközelítési utak mentén cigánymeggy-, hólyagmeggysövények képződtek. Ezekből a meggyfajtákból szörpök, befőttek készültek, valamint sütemények ízesítésére használhatók. 
A szőlőterületek kettős kihasználtságúak voltak, egyrészt biztosították a bor készítéséhez szükséges alapanyagot, másrészt ellátták a családokat frissen fogyasztható gyümölccsel. Ezeken a területeken jellemző volt a cseresznye, dió, ribizli, egres, a mandula és a szőlővel egyidőben érő őszibarack.

Az őszibarackot szőlőbaracknak hívják azért, mert egy időben ért a telepített szőlővel, másrészt azért mert jelzőnövényként a lisztharmat támadások lehető leggyorsabb azonosítása érdekében jelezte, megakadályozta annak szőlőn való elterjedését. Ez a fa öntermékeny, nincs szüksége külön porzóra, de rendszeresen kell metszeni. Jól bírja a helyi talajviszonyokat. A szőlő-őszibarack íze fanyarabb, mint a más típusú őszibarackok. Mérete és színe változó. Felhasználási módja, mint minden gyümölcsfajtának: közvetlen fogyasztásra, befőttek, lekvárok készítésére is alkalmas. Parasztbaracknak is hívják.
Az előbbiekben  említett néhány jellemző gyümölcsfajta a sárisápi családok saját ellátását elégítette ki, a különböző felhasználási módok tették változatossá az étkezési kultúrát, tették lehetővé a mindennapi megfelelő vitaminszükséglet biztosítását.

A Sárisáp és Környéke Körzeti Általános Iskola diákjai a Magyar Kultúráért Alapítvány Petőfi-emlékév alkalmából közzétett Petőfi körtefája című pályázatra készítette ezt a beszámolót.
 Intézményünk tanulóinak az Annavölgy és Sárisáp Kertbarátainak és Borbarátnőinek Egyesülete egy tagja segített összegyűjteni a helyi szokásokat, a terület jellemző gyümölcseit, és azok felhasználási módjait.