Magyarország | Csongrád-Csanád vármegye | Szeged |
A Lúdvári Vénusz lelőhelye - ahol 2023 októberében lelt otthonra Petőfi körtefája!
A mai Gyálarétet egykor a Tisza folyó, ma pedig a Holt-Tisza határolja. A település fekvésénél fogva kivételesen gazdag történelmi múlttal rendelkezik.
Itt, Lúdváron találták meg a Móra Ferenc Múzeum régészei Dr. Trogmayer Ottó ásatásán a mintegy 7500 éves idolt, a Lúdvári Vénusz 1965-ben. A kultikus rendeltetésű agyagszobrocska a kőkori termékenység- istennőt a Magna Matert jelképezte. A lelet természettudományos kormeghatározások szerint a Kr.e. 5000 körüli időszakból származik, tehát mintegy 7500 éves, a Körös- kultúra csoporthoz tartozik.
E népesség kultúrája az újkőkori fejlődés élvonalában járó mezopotámiai égei balkáni kultúrkör legészakibb kisugárzása volt. Ezért a lúdvári leletek nemcsak helyi jelentőségűek, hanem az európai kultúra egyik legkorábbi bizonyítékai.
A Gyála nevű település első említése 1411-ből való. A 16. században a török elpusztította, de a török uralom alóli felszabadulás után 1697-től lassan benépesült. A Tisza 96 folyamszakaszának átvágásával 1885–ben Gyála község elszakadt a rétjétől - majd Trianon véglegesítette az elszakadást.
A Tisza jobb oldala és a Holt-Tisza által bezárt terület a mai Gyálarét. Akkoriban csak szántóföld és néhány tanya volt ezen a területen. A falut a rétjével komp kötötte össze, így tudták a szántót beművelni.
Gróf Szapáry Géza 1888-ban pompás vadászkastélyt építtetett a mai major területén, melyet 1945 után lebontottak és téglánként széthordtak. A berendezés is áldozatul esett ennek a pusztításnak. A Szapáry család után Lichtenegger Gyula és neje Csorja Zsuzsánna, valamint Vécsey Ede lettek a helység nagyobb birtokosai. Okos gazdálkodás által alig több mint egy évtized alatt milliós vagyonra tettek szert. A településen 1923-ban alakítottak ki házhelyeket /213, egyenként 600 négyszögöleseket. i1931-ben alakult meg az első képviselőtestület. Ekkor megszülettek azok a döntések, melyek elengedhetetlenül szükségesek voltak a falu társadalmának megszületéséhez: így lett Gyálaréten községháza, elemi iskola és megalakult a postaügynökség is. Gondoskodtak a tűzvédelemről, döntöttek összekötő út megépítéséről, községi hajtókocsi vásárlásáról és községi kút fúrásáról, közszolgálati harangtorony és harang felállításáról. A
harangtorony a tér közepén állt és az időt is jelezte naponta három alkalommal, reggel és este 6 órakor, valamint délben 12 órakor.
A község 1950-ig polgári közigazgatás alá tartozott, majd 1950-után bevezetésre került a szovjet mintára kialakított tanácsrendszer. 1973-ban Szeged városhoz csatolták, de ma is összeköti az itt élőket egy sajátos identitás-tudat.
Néprajzi vonatkozások
Az 1920-as évek első felében a közeli településekről több fiatal gazdálkodó telepített szőlőtől különálló gyümölcsöst. A Röszke alsótanyai, feketeszéli gazdasági egyesületekben Kogutowicz Károly egyetemi tanár és munkatársai terjesztették a korszerű gazdálkodás alapjait és a kertészeti-szőlészeti ismereteket. Külön-külön foglalkoztak az értelmesebb gazdákkal; segítettek
és útbaigazítást adtak nekik.
A Holt-Tisza teleknyi parti sávjába gyakran ültettek gyümölcsfákat, de a valamikori gyümölcsösökből csak néhány körte-, alma-, és szilvafa maradt meg.
„1924.ben telepítöttem egy kataszteri hold gyümölcsöst a gyálai-rétön.
Több fajtát: fontosalmát, véralmát, jonatánt,körtét, szilvát. A csemetéket Újszögedön vöttem, abban az évben száz csemetét. Magam metszöttem mindet, a család segítött, de csak a gallyat összetakarítani.
A permetözés az időjárástól függött. Mikó száraz idő vót, sűrűbben köllött permetözni, erősebb a molyrajzás. Mikó esős idő vót, akkó húsz napra permetöztem. Kitőttem a lámpát este, mikó mögjelöntek a molyok, ott keringtek a lámpás körű, mán tudtam, hogy hónap permetözni köll.”
„Negyvenkettőben gyütt a vizesség, akkó vót ötszáz őszibarackfám termőképességben. Lőtt vóna másfél vagyon őszibarackom és lött néhány kiló. Az összes fa kipusztút a vizesség mögölte.” Bende Pál röszkei gazda visszaemlékezése
Az almafákat úgy mentette meg, hogy a fatörzsek körül kiásta, kihányta a földet és a helyére friss istállótrágyát terített. Kocsiszámra hordatta a trágyát az almafák koronája alá, s ezután fordultak termőre. Az őszibarack-termesztést sem adta föl. Maga hozott vesszőt Szatymazról, szemzett és csemetéket nevelt.
A huszas-harmincas években telepített gyümölcsösök az ötvenes években termelőszövetkezeti tulajdonba kerültek és a szakszerű gondozás hiányában kipusztultak.
A Lokálpatrióta Egyesület képviselője így számolt be a fácska útjáról:
A Petőfi körtefájáról szaporított kis oltványt Budapesten a Nyugati Pályaudvaron vettem át Önöktől. Vonattal hoztam Gyálarétre és egész nyáron féltő gondossággal őriztük.
Pénteken, 2023. október 27-én, Gyálarét főterén elültettük és vele együtt a Budapesti Nemzeti Színháztól kapott Trianon fát is újraültettük.
Az óvodások és a pedagógusok boldogok voltak, hogy segíthettek. Csupa mosoly és öröm látható minden gyermek arcán. Látszik, hogy szépen foglalkoznak velük!
A kis zászlókat maguk készítették és megértették milyen nagy megtiszteltetés ért bennünket, hogy büszkék lehetnek, büszkék lehetünk Gyálarétre.
forrás: Gyálaréti Lokálpatrióta Egyesület beküldött anyaga és Marjanucz László: Trianon szülötte c.kötete
coverphoto:szeged.hu
