Magyarország | Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye | Sátoraljaújhely-Széphalom |

Kazinczy kedvenc fája volt a körte - Petőfi kedvenc helyeinek egyike pedig Széphalom. Vajon miért? És hogy emlékezett meg a helyszínen Kazinczyról?

A Petőfi Sándor által meglátogatott helyek nemcsak saját érdeklődését mutatják, hanem a korabeli nemzeti emlékezet fontos helyszínei is. Petőfi jegyzeteivel és verseivel ezeknek az emlékezethelyeknek a státuszát egyrészt megerősítette (Murány vára, Munkács vára, Kölcsey sírja Csekén, Kazinczy sírja Széphalmon), másrészt több esetben meghatározta és kijelölte.

Kazinczy Ferenc és Széphalom megítélésében máig hagyományozódó értékelés Petőfié. A költő a maga géniuszával, teljesítményével és elismertségével a nemzeti emlékezet alakításának, a nemzeti azonosságtudat erősítésének is fontos szereplője. Ilyen kánonkijelölő gesztus Széphalomról írt feljegyzése, illetve Széphalmon című verse.

Petőfi 1847. július 11-én Kazinczy Gáborral (akinek édesapja, Kazinczy István a nyelvújító Kazinczy Ferenc unokatestvére volt) ment el a széphalmi mester sírjához, és a kert és a Kazinczy-sírkert akkori elhanyagoltsága versírásra és prózai feljegyzésre is ihlette. Az Úti levelekben ezt írja:

„Újhelytől félórányira éjszak felé esik Széphalom, Kazinczy Ferenc egykori lakása. Nevét megérdemli, mert festői szépségű táj. Különben pedig szent hely, szent az öreg miatt, kinek ott van háza és sírhalma. Kötelessége volna minden emelkedettebb lelkű magyarnak életében legalább egyszer oda zarándokolni, mint a mohamedánnak Mekkába.” - Petőfi Sándor, Úti levelek Kerényi Frigyeshez, 1847. július 11.

A sírkert és a sír napjainkban

Kazinczy nagyon fontos volt Petőfi számára.  Széphalmon cím versében így vall róla:

„Hiszen mit tett ő a hazáért?
Miatta hét esztendeig szivá csak
A börtönök dögvészes levegőjét,
És csak fél századig
Tartá vállán, mint Atlasz az eget,
A nemzetiségnek ügyét.
Magyar nemzet, most nem volnál magyar,
Ő akkor volt az, midőn
senki sem volt,
Midőn magyarnak lenni
Szégyen vala.”

(Petőfi Sándor, Széphalmon, 1847. július 11.)

A Magyar Nyelv Múzeuma otthona, a Sátoraljaújhelyhez tartozó Széphalom gyönyörű kertet kínál a látogatóknak, s kínál emellett kertet a kertben is: minden év nyarán megtekinthető a Széphalmi irodalmi herbárium, melyben a növények mellett szépirodalmi idézeteket olvashatnak az érdeklődők, barangolhatnak a természet és a magyar nyelv és irodalom csodálatosan gazdag világában.

Kazinczy körtefája

Az egykori kertészház mellett kis gyümölcsöskert van alma- és birsalmafákkal és egyéb növényekkel, és 2009-ben ide ültettünk el egy körtefát is Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulója alkalmából (Kazinczy kedvelt fája volt a körte).

Ide ültetjük el Petőfi körtefáját is, hogy emlékezzünk az egykori gazdára, Kazinczyra, és Széphalom „szellemi fővédnökére”, Petőfire.

forrás:  Magyar Nyelv Múzeuma anyaga. szerző: Szoták Adrienn