Halottak napja

A halottak napja a katolikus egyházban november 2-án van, közvetlenül Mindenszentek után. Az ünnepet 998-ban Szent Odiló, a francia Cluny bencés apátság apátja vezette be. Ezen a napon a szerzetesek külön misét mondtak a tisztítótűzben szenvedő lelkekért, hogy mihamarabb eljuthassanak Isten színe elé. Szokássá vált, hogy előző este, Mindenszentek vigíliáján harangozással hívják imára a híveket az elhunytakért.

Mindenszentek ünnepe

Mindenszentek ünnepének gyökerei az ókeresztény mártírünnepekig nyúlnak vissza. A 4. században Keleten már tartottak közös megemlékezéseket a vértanúkról: Antiokheiában pünkösd utáni vasárnap, Edesszában május 13-án, a kopt egyházban október 23-án. A 9. században VI. Leó bizánci császár terjesztette ki az ünnepet minden szentre.

Fedák Sári mindent visz

A 20. század elejének sziporkázó csillaga nem csupán a színpadon csillogtatta meg tehetségét, hanem a kártyaasztaloknál is. Annyira, hogy legendája tovább él: az ultiban a fedáksári ma is a legmagasabb kontra, 64-szeres tét. Hogyan lett egy beregszászi lányból ekkora celeb? Idén októberben lenne 146 éves.

Jószágbehajtás – a pásztorok munkájának ünnepe

Szorulás, számadás, szétverés, a pusztai év zárása. Ezt jelentette és jelenti ma is, amikor a legelőkről a jószág és ember „beszorul” a téli szállására. Pásztorságunk ünnepe ez. Annak a közösségnek az ünnepe, akik még a mai napig is űzik azt a mesterséget, melyet Herman Ottó neves polihisztor tudósunk a magyarság egyik ősfoglalkozásának mondott a halászat és a vadászat mellett. Tóth János írása.