A húshagyókedd a keresztény hagyományban a nagyböjt előtti utolsó nap, amikor még szabad a lakoma, a vigasság és a húsfogyasztás. Nevét a latin "carnisprivium" vagy "carne levare" kifejezésből kapta, ami szó szerint "hús elhagyását" jelenti – egyfajta búcsút a testi örömöktől, mielőtt a lelki megtisztulás időszaka, a nagyböjt beköszönt. Ekkor készítették a legfinomabb farsangi fánkokat. Recept a cikkben!
A magyar néphagyományban húshagyókedd a farsang záróakkordja, a télűzés és a tavaszvárás csúcspontja, tele zajos mulatságokkal, jelmezes felvonulásokkal és jelképes téltemetéssel. Az ünnep a keresztény naptár és a pogány hagyományok, népszokások találkozása.
Történelmileg a húshagyókedd a farsangháromnapok (a farsang farka) része, amely a hamvazószerda előtti vasárnapig nyúlik vissza. A középkori Európában ez a időszak a téli sötétség és a tavaszi újjászületés szimbolikus harcát testesítette meg, ahol a húshagyóvasárnap (ötvenedvasárnap) még a bőségé, a hétfő (böjtelőhétfő) a készülődésé, a kedd pedig a végső kicsapongásé. Magyarországon, különösen a székelyföldi és moldvai csángó közösségekben, a név variációi – mint húshagyás, húshagyat, csonthagyat vagy sonkahagyóvasárnap – mutatják a regionális sokszínűséget. A Csíki-medencében például a húshagyóvasárnap piroskavasárnap néven ismert. A napra fonott kalácsot vagy fánkot sütnek a közelgő böjt előtt.
A magyar népnyelvben a fánk rengeteg nevet kapott, és ezek a változatok nemcsak a régiók, hanem a készítési módok különbözőségét is tükrözik. A legrégebbi magyar elnevezés valószínűleg a pánkó lehetett, amely az erdélyi szász Pfannkuchen szóból ered. Csokonai Vitéz Mihály a 18. század végén kráflinak nevezte, Mikszáth Kálmán pedig herőceként emlegette – mindkettő a ma ismert farsangi fánkhoz közelítő változatot jelölt. Emellett gyakori volt a pampuska, huppancs, lapótya, hólapta és siska kifejezés is.
Ezek a nevek nem csupán nyelvi játékok: gyakran utalnak a fánk fajtájára vagy elkészítési módjára. A forgácsfánk azonos a csörögével, a farsangi fánk és a pampuska a szalagos, kelt tésztás fánkot jelenti. A siskafánk sörélesztővel készül, a horgas fánk sáfránnyal színeződik, a zöld fánk édes tejbe áztatott zöld búzát tartalmaz, a tolyó fánk pedig tolócsővel formázott. A hagyományos eszközök sora is színes: fánkvas, fánkmetsző, fánkszedő, fánkfúró – mind-mind a régi konyhák nélkülözhetetlen kellékei voltak.
A népi elnevezések és eszközök sokfélesége jól mutatja, hogy a fánk nem egységes fogalom: régiótól, családtól, évszaktól függően más-más arcát mutatta. A farsangi időszakban azonban mindig ugyanaz a szerepe maradt: az utolsó nagy lakoma a böjt előtt, amikor a házaspárok, szomszédok, legények és lányok együtt ettek, ittak és nevettek – mielőtt a hamvazószerda csendje beállt.
A nap szokásai a vidámság és a jelképes búcsú körül forognak. A farsang farkának nevezett három napban a fiatalok házról házra járnak, táncolnak és lakomáznak, miközben a tél szellemeit űzik. Erdélyben, Gyergyóalfaluban vagy Madéfalván a dúsgazdagolás (lázárjáték) elevenedik meg: ifjak a dúsgazdag és szegény Lázár példázatát adják elő, ami a böjtelőhétfőn ér véget, emlékeztetve a mulandóságra. Csíkban a templom körül táncolnak ( a cinteremben, azaz a hajdani ősök temetőjének helyén), majd a pap udvarában folytatódik a mulatság, míg hamvazószerdán a lányok és legények együtt vonulnak a templomba. A csángó fiatalság hétfőn és kedden kimegy a mezőre, a tavasszal következő munka színhelyére, és ott táncol, bármekkora is a hó. Nemessándorháza szőlősgazdái húshagyókedden fánkot ettek és néhány tőkét megmetszettek Jézus nevében e szavakkal: Adja rád Szent János az áldását! A fánk az egész Kárpát-medencében tradicionális húshagyókeddi fogás.
A farsangi pampuskához 50 dkg finomlisztet szitálunk egy nagy tálba, majd hozzáadjuk az 5 tojássárgáját és egy csipet sót. Közben 4 dl tejet meglangyosítunk, belemorzsoljuk a 4 dkg friss élesztőt, beleszórunk 10 dkg cukrot, és kb. 15 percig pihentetjük, amíg szép habosan felfut.
A liszt közepébe mélyedést készítünk, beleöntjük a felfuttatott élesztős tejet, az 5 dkg olvasztott vajat és egy kevés rumot. Az egészet hólyagosra dagasztjuk, majd letakarva, meleg helyen kb. 30 percig kelesztjük, amíg a tészta a duplájára nem dagad. Közben nyugodtan lehet mókázni, hiszen a kelesztés türelmet kér.
Ha megkelt, lisztezett deszkán ujjnyi vastagra nyújtjuk ki a tésztát, majd 5–6 cm-es szaggatóval kiszaggatjuk a köröket. A fánkokat letakarva még 20 percig pihentetjük, hogy szép szalagosak legyenek. Bőséges zsírt forrósítunk, a fánkokat középen kissé benyomjuk, és kis adagokban kisütjük. Forró zsírban mindkét oldalukat aranybarnára pirítjuk, majd szűrőkanállal kiemeljük, lecsepegtetjük, és porcukorral megszórva tálaljuk.
Sok helyütt tartottak nagyszabású jelmezes felvonulást, amely rendre a tél elégetésével/téltemetéssel zárult.
A húshagyókedd a Cibere vajda és Konc király szimbolikus harcával is összefonódik: a böjti ételek (cibere) győznek a húsos lakomák (konc) felett, amit tréfás játékokban elevenítenek meg, végül mindkettőt elégetik. Vas és Zala megyében "husajó" vagy "hushajó" néven ismert a nap, ahol a szőlősgazdák fánkot esznek és metszik a tőkéket, Szent János áldását kérve. A moldvai csángóknál a húshagyási kedd a végső táncoké, akár hóban is.
A húshagyókedd a nagyböjt kapuja: a vidám káosz után jön a csend és a lemondás. Modern korban sok helyen elhalványult, de falvakban, különösen Erdélyben, ma is élnek a szokások – lakomákkal, jelmezes felvonulásokkal. A húshagyókedd emlékeztet: a böjt előtt az élet örömeit kell ünnepelni, hogy a lemondás értelmet nyerjen.
Húshagyó kedden zajlik a mohácsi Busójárás programjának talán leglátványosabb eleme, a tél máglyára vetése - az ünnepség-sorozat hagyományos záróaktusa.
10.00-14.00 Busó Iskola bemutatja: Kreatív busóálarc készítés kicsiknek és nagyoknak a Busóudvarban (belépődíjas)
13.00-17.00 Busós kézműves játszóház régi és új alkotófeladatokkal, a Pándy Kálmán Otthon szervezésében, a Busóudvarban (belépődíjas)
14.00 Busócsoportok gyülekezője a Kóló téren
14.30 Busócsoportok felvonulása a Kóló tér – Bakács utca – Dózsa György utca – Szabadság utca – Széchényi tér útvonalon
15.30 Találkozás a Rodbina busócsoporttal a Busóudvarban
16.00 Szabad farsangolás a város utcáin
16.00 „Busókép” és „Sokaclánykép” a Városháza lépcsőjén
17.30 Máglyagyújtás, koporsóégetés a Buso Club közreműködésével a Széchenyi téren
19.00 Délszláv táncház a piactéren a Planina zenekarral
cover: Pécsi Sándor, Ráday Imre és Fónay Márta a Rangon alul című filmben Fortepan/Ráday Mihály
