Benedek Elek, a „nagy mesemondó” 166 éve, 1859. szeptember 30-án született a székelyföldi Kisbaconban. Születésnapján ünnepeljük a magyar népmese napját.
Benedek János, Kisbacon ismert és kedvelt mesemondója, Benedek Elek édesapja fiának is rengeteget mesélt. Székely mesevilággal átitatva nem csoda, hogy Elek már kamaszként, a székelyudvarhelyi református kollégiumban folytatott tanulmányai alatt néprajzi gyűjtésbe kezdett. Budapestre költözve a bölcsészkaron magyar-német szakon tanult, és újságírónak szegődve a Pesti Hírlapnál első cikkeit a székely népköltészetről, a székelyföldi népszokásokról írta - álneveken, mint például Zeke, Kópé, Székely, Székely Huszár vagy egyszerűen: Igazmondó. 1881-ben jelentek meg első mesekönyvei, a Székelyföldi mesemondó rá egy évre pedig a Székelyföldi Gyűjtés jelent meg a Magyar Népköltési Gyűjteményben. Meséit felnőttek és gyerekek egyaránt örömmel olvasták.
Az első írói sikerek után Benedek Eleket Budán utoléri a szerelem is: a Rókus kórház melletti trafikban. Beleszeret a trafikos leányába, Fischer Máriába. Másfél év udvarlás után kéri meg kezét és veszi feleségül 1884-ben. És friss házas értelmiségiként politikusi pályára lép.
1887-ben kormánypárti országgyűlési képviselőként gondozta tovább a magyar népmesék ügyét. Szenvedélyesen küzdött a magyar népmesék és a minőségi oktatás népszerűsítéséért. Hitt abban, hogy magyar népmesékkel kell a gyerekeket edukálni, és az volt a célja, hogy a legkisebb és a fővárostól legtávolabb eső falvakba is el kell juttatni az oktatást, irodalmat, kultúrát, minőségi tankönyvekkel. Az volt az elképzelése, hogy az oktatás fejlesztése révén a tudatlan tömegek felemelkedése az egész ország felemelkedését szolgálja majd. (Mindez Klebelsberg iskolareformja, a tanyasi iskolák építése előtt három évtizeddel.)
1889-ben Pósa Lajossal megalapította az Én Újságomat, az első irodalmi értékű magyar gyermeklapot, majd 1909-től a Jó Pajtást szerkesztette. A milleniumra készülve két éven át dolgozott az ötkötetes Magyar mese- és mondavilágon, amelyben több, mint 500 mesét és mondát tett közzé. Ezer év magyar meséit gyűjtötte össze, de nem csak gyűjtött, hanem mesemondó Elek Apóként át is költötte a gyűjtemény darabjait, hogy a régies szókincs helyett kortárs nyelven kerülhessen közelebb az olvasók szívéhez. És nagy siker lett a jutalma: Jókai után a a második legolvasottabb magyar íróvá vált.
Időközben hat gyermeke született, szerényen éltek egy pesti lakásban - és közben Kisbaconban házat építettek, hogy majd ide lehessen visszavonulni. Az író második fia, Jankó tüdőbeteg lett - édesanyjával ezért Kisbaconba költöztek, de a székelyföldi levegő már nem tudott segíteni a fiú válságosra fordult állapotán. A trianoni tragédia, fia elvesztése és a szülőföld felett érzett aggodalom hatására Elek apó végül hazaköltözött - akkor, mikor közel kétszázezren vándoroltak ki Erdélyből, 1921-ben.
A szülőföldön Elek apó hatalmas vállalkozásba fogott: megalapította a Cimbora c. gyermeklapot és megnyerte szerzőnek az erdélyi irodalom krémjét. Áprily Lajos, Balázs Ferenc, Berde Mária, Dsida Jenő, Kós Károly, Molter Károly, Reményik Sándor, Szentimrei Jenő, Tamási Áron, Tompa László, Kacsó Sándor, Karácsony Benő, Ligeti Ernő rendszeres szerzőjévé vált a lapnak - Benedek Elek pedig az írás és szerkesztés mellett utazásokat is szervezett. Bejárta egész Erdélyt, hogy tanítsa, őrizze és terjessze a magyar irodalmat és a meséket, kultúrát vitt a legeldugottabb falvak gyerekeinek is. De a nemes cél és minden szakmai igyekezet ellenére a kiadói problémák és a gazdasági válság miatt a Cimbora csődközelbe került - majd csődbe ment a húszas évek végére.
1929. augusztus 16-án Elek apó még lekaszálta a kisbaconi kúria kertjét, majd nekiült, hogy levélben számoljon be Szentimrei Jenőnek a lap csődjéről. Azt írta, hogy a történtek után ő maga már vissza akar vonulni, de a fiataloktól azt kérte, hogy dolgozzanak tovább és képviseljék egységesen a magyar irodalom és kultúra ügyét. A levelet azonban nem tudta befejezni.
Agyvérzést kapott és kómába esett. Másnap este elhunyt. Felesége, Fischer Mária két nappal később követte férjét a halálba. Együtt nyugszanak Kisbacon temetőjében. Emléküket Kisbaconban a Benedek Elek Emlékház őrzi, amelyet 1969-ben lányuk, Flóra alapított. És persze a rengeteg mese, amelyek Benedek Elek munkája nélkül nem maradtak volna a mai napig élők.
