Az 1100 éve Európában, 20 éve az Unióban programsorozat a hétvégén Komárom-Esztergom vármegyébe látogat! Tatán várnak a szervezők kiállításokkal, játszóházzal, beszélgetésekkel és előadásokkal minden érdeklődőt! Fedezzük fel együtt Komárom-Esztergom vármegyét és Tatát!

Az 1100 éve Európában, 20 éve az Unióban programsorozat kiállításai nagyjából állandó anyaggal utaznak, de a műsorok mindig adaptálódnak a helyszínekhez. Tatán már kedden megkezdődnek a rendezvények.  A Sanctum ezúttal tatai alkotók munkáit helyezi fókuszba október 22-én a Magyary Zoltán Tudásközpont és Könyvtárban, 18 órától. 

Sanctum – Tata – „Azt élem, amiből vagyok”

A fenti idézetet, Turczi István költő Türelem versének egy sora. A Sanctum összművészeti sorozat tatai estjén a városhoz kötődő alkotók személyes életútjukról, művészeti tapasztalásukról és a városhoz köthető élményeikről mesélnek. A verssel, zenével átitatott program kulcsa a találkozás – kiderül, mi kapcsolja össze Császár Angela Jászai Mari-díjas színművész, tanár, érdemes és kiváló művészt, Tata Város díszpolgárát, Turczi István József Attila-, Babérkoszorú- és Prima Primissima díjas költőt, aki Tatán született és Huzella Péter Kossuth-díjas zenészt. Császár Angela és Turczi István egyaránt a tatai Eötvös József Gimnázium és Kollégiumban érettségiztek, innen bomlott ki alkotói pályájuk - Turczi 1995-ben megalapította a Parnasszus költészeti folyóiratot és könyvkiadót, melynek máig főszerkesztője. Az 1980-as évektől kezdve folyamatosan publikál, verseskötetei, regényei, drámái, rádiójátékai folyamatosan jelennek meg. A Parnasszus főszerkesztőjeként feladatának tartja az ifjú tehetségek felkutatását és a már befutott szerzők segítését, publikációs lehetőséghez juttatását egyaránt. A Kolozsváron született Császár Angela 1964–1968 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt. 1968-tól a Nemzeti Színház, majd 2000-től a Pesti Magyar Színház tagja volt. 1993 óta a Nemzeti Színiakadémia, 2000-től pedig a Pesti Magyar Színiakadémia oktatója volt. 1976-ban Rejtelmek, majd 1979-ben az Akarsz-e játszani? című önálló, verses-zenés műsorával hirdeti a költészet erejét, hiszi, mennyire fontos napjainkban a kapcsolatteremtés, és mit segíthet ebben a költők szava, mindnyájunkhoz szóló üzenete. Az est harmadik vendége Huzella Péter Kossuth-díjas zenész, a Kaláka együttes korábbi tagja, számos irodalmi program, est résztvevője.

Műsorvezető: Ughy Szabina író, szerkesztő, irodalomterapeuta

Résztvevők: Császár Angela színművész, Turczi István költő, Huzella Péter zenész

Az esemény ingyenes, de regisztrációhoz kötött. regisztrálni itt lehet.

A programmal utazó állandó kiállítások mellett az Öreg-tavi Halász és Halgasztro Fesztiválon is találkozhatunk majd programokkal. A  nagyméretű, szabadtéri kockakirakó  ezúttal Komárom-Esztergom vármegyei értékeket ábrázol majd, az óriás puzzle-ön pedig Magyary Zoltán munkásságára és tevékenységére utaló könyvek és kiadványok láthatóak. De lesz Tatán koncert, színház, balett, mesemondás és filmvetítés is, a város számos helyszínén. Sőt, meg nem írt képeslapokat is láthatunk-hallhatunk.

Tata, Kocs, kocsi

Tata ősidők óta lakott település A Római korban a városhoz közel, Ószőny területén állt a limes egyik legfontosabb katona tábora, Brigetio. Az Árpád-háziak királyi birtoka volt, bencés apátsággal. Tata településnéven először a 13. században említik a krónikák. Volt a Csákok birtoka is, ekkor kezdték építeni a várat és  Luxemburgi Zsigmond adta meg a városnak az oppdiumi státuszt. 1410-től Zsigmond sokat járt Tatára vadászni és ferences kolostort is alapított.  A rezidenciát később Mátyás fejlesztette tovább, gót stílusú udvarházzá alakíttatta. Évente egyszer vadászott itt, és gyakran indult innen kocsiszekéren Bécsbe. kevesen tudják, de a kocsi innen Komárom-Esztergom megyéből kapta  a nevét. Mátyás kocsiszekereit ugyanis a Tatához közeli Kocs községben készítették. 

Mohács után a tatai vár a 145 éves török uralom alatt mindössze 16 éven át volt török kézen - pedig kilencszer lett új gazdája. A török kiűzése után voltak kuruc urai is, mígnem a 18. század közepén az Esterházyak vásárolták meg. De nem csak a várat, hanem a teljes tatai  uradalmat, környező falvakkal együtt.  A városépítés ekkor lendült fel. A kor legnevesebb építészeinek keze alatt kiépült és csinosodott a város. Létrejött Tata, Tóváros és Váralja. A kis oppidium Komárom-Esztergom vármegye barokk gyöngyszemévé fejlődött pár évtized alatt, lecsapolták a mocsaras területeket, német telepeseket hívtak, akik egy egészen új városrészt, Újtelepet építették fel. Megnyílt az iskola, sőt, a piaristák Tóvárosba érkeztével a gimnázium is. 

I. Ferenc a tatai kastély északi toronyszobájában írta alá a schönbrunni békét, Görgey Artúr pedig Tóvárosból,a  Szarka-fogadóból indult Buda ostromára. 

A kiegyezést követően megindult az iparosodás, a vasút is elérte Tatát, és a híres tatai gyep számos versenylovat nevelt fel a gr. Esterházy Miklós által itt alapított lóversenypályán. A lovassport számos híres angolt, lóidomárokat és zsokékat csábított a városba, akik angol kolóniát alapítottak, és még saját anglikán templomuk is lett a várban. Az Esterházy-féle, tehénistállókból kialakított lóistállók nagy hírnévre tettek szert;  még a 20. század közepén is itt szállásolták el az 1948-as londoni olimpiára készülő magyar öttusa-csapat lovait. 

Tatai kerámia

Tata már a 17. században híres volt kerámiáiról, a  fazekasok céhe 1722-ben alakult meg a városban. Ólommázas edényeik fehér alapszínét írókával, kék és zöld mázzal díszítették, vonalkákkal, pontokkal és növényi elemekkel vegyesen. A mázatlan edények legszebbjei a határi korsók, amelyeknek a vállát és a hasát vörös földfestékkel, geometrikus elemekkel díszítették. A határi korsóknak csak a száját és a csücskét mázolták. A tatai kerámia stílusa nem kapcsolódik más stílushoz, teljesen egyedülálló.

Az 1100 éve Európában, 20 éve az Unióban programsorozat részletes programjairól a Mi, Magyarok oldal Eseménynaptárában lehet tájékozódni.