Életmódváltás 74 évesen! Igen, ez egy átlagos történet a litéri Szárazág Néptáncegyüttesben, amely névválasztásával is mutatja, hogy az időskor nehézségeket tartogat, de legalább annyi lehetőséget is. A Zöldág Néptáncegyüttes senior csoportjának tagjai éppoly lelkesen járják a táncot, mint óvodás, kisiskolás társaik.

„Túlféltik a mai szülők a gyerekeket. Azzal, hogy az iskola kapujáig viszik őket kocsival, azzal, hogy a séta kimerül a babakocsi tolásában, azzal, hogy féltik a fáramászástól, visszatartják az új dolgok kipróbálásától  —  és ezzel kevesebb mozgáslehetőséget biztosítanak."

Pintér Katalin a Litéri Zöldág Néptáncegyüttes csoportvezetője és a csoport tagjai már  tartottak előadást kisbabás anyukáknak, tanítottak vissza régi játékokat.

„Kincs van a kezünkben, amit fontos, hogy áttanítsunk. Fontos, hogy az óvodákban sok népi gyerekjátékot játsszanak a gyerekekkel, hogy mire iskolába érnek, kialakuljanak az alapvető mozgásformák, hiszen ez a mentális tanulás fontos feltétele is."

A Zöldág Néptáncegyüttes alapítója, Ertl Pálné Kuti Marika tanítónő szavait idézi, aki fontosnak tartotta, hogy a gyerekek megismerhessék a népzenét és néptáncot - megtanulhassák és úgy táncolhassanak, ahogy anyáik és nagyanyáik tették. Az alapító 1951-ben került Litérre  —  és hamarosan megalapította  a néptáncegyüttest. 

A gyerekeket követtéka  szülők, akik támogatták az együttest és kialakult így egy erős falusi közösség. A tánccsoport a mai napig végigvonul a  falun és mindenki csatlakozik hozzá, aki szereti és tiszteli a néphagyományokat.

Litéren az idők során koncentrikus körökben egyre több csoport alakult a Zöldág köré. A filmben láthatjuk, ahogyan a Szárazág néptáncos férfijai egyikük nappalijában elhúzva a kisasztalt legényest gyakorolnak.

„Nagyon fontos, hogy a tánc fiatalon tart. Nehéz hetvenévesen táncolni - hatvanévesen se könnyű - mert fizikai korlátok vannak. De ah az ember megtartja az erőnlétét, kondícióját, ritmusérzékét fejleszti vele  —  akkor ez fiatalon tartja az embert."

A nyugdíjas csoport, a Szárazág 93-ban alakult és hamar bevonzotta a környék fiatalos, táncra vágyó nyugdíjasait  —  így a csoport már nem csak Litériekből áll. Az egyik rangidős Szép Tibor 74 évesen csatlakozott a csoporthoz. A filmben teázás közben beszéli meg táncról vallott elképzeléseit vendéglátóival  —  a  legényes próba után.

„Az alapvetés az lenne, hogy a fiúk vezetnek, táncoltatják a  lányokat. Ezt kellene elérnünk, és ha ezt már élvezi tudjuk akkor igazán tánc a tánc. "

Katalin azt mondja: Litéren minden háznál volt, van és lesz is néptáncos.

„Nehéz persze közösséget formálni a mai világban, hiszen annyi minden van, ami elszívó erővel bír. A közösség összetartásához rengeteg élményt kell nyújtani. És figyelünk arra is, hogy ne zárt csoport legyen a táncosoké, hanem a falunak is adunk mindig valamit."

Katalin szerint a táncot nem elég megtanulni, hanem élni is kell, ahogyan a hagyományokat is.

„Nem csak táncot tanítunk Litéren, hanem életformát. És abban bízom, hogy ez apáról fiúra, nagypapáról unokára száll majd tovább."

A Csoóri Sándor Program 2017 óta folyamatosan segíti a magyar népművészeti örökséget élő hagyományként művelő hazai és határon túli közösségeket. Csoóri-sorozatot követve a Kultúra.hu Youtube-csatornáján különleges zenész- és táncos közösségeket ismerhetünk meg Kárpát-medence szerte. Aki feliratkozik a csatornára, minden szerdán elsők közt tekintheti meg a legújabb epizódot!