Pongrác kánikulában subában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsipkedték a szúnyogok – ezért haragusznak ránk emberekre és évről évre visszajönnek, hogy bosszantsanak bennünket - tartja a néphit Topolyán. A fagyosszentek egy hét lehűlést hoznak évszázadok óta májusban - nem csak a Kárpát-medencében, de Lengyelországban, Ausztriában és Németországban is megfigyelték. Idén, mintha előbb jöttek volna egy héttel...
„Évszázados paraszti tapasztalat szerint ebben az időszakban a melegedő időjárás hirtelen hűvösre fordul, sőt sokszor fagyot is hoz, amely a sarjadó rügyeket, vetéseket tönkreteheti. A szorongás olyan erős, hogy szakrális kultuszuknak nincs nyoma: még szoborállítással sem remélték, hogy a fagyosszentek jóindulata megnyerhető.”
( Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium)
A parasztság a Kárpát-medencében félte a fagyosszenteket. A fagyra legérzékenyebb haszonnövényeket nem is vetették el május második feléig - ha később is, de így legalább termett paradicsom, uborka és bab. És ahogy Bálint Sándor írja, szobraik és freskóik is csak elvétve találhatóak meg nálunk.
“Szervác, Pongrác, Bonifác; mind a fagyosszentök,
Hogy a szöllő e ne fagyjon füstöljetnek kendtök!”
Szent Pongrác
Pongrác a 14 segítő szent egyike. Gyermekként, 11 évesen halt mártírhalált hitéért.
A 6. században keletkezett szenvedéstörténete szerint a szüleit korán elvesztő fiú frígiai otthonából költözött Rómába nagybátyjával, Dénessel. A keresztények utcájában találtak lakhatást, ahol a közösség hamar megkedvelte a kisfiút, Kornél pápa elé vezették aki - felismerve a fiú tiszta lelkét - megkeresztelte. Dénes sem maradt soká a fiúval, még a költözés évében elhunyt. Így a keresztény közösség vált családjává. Részt vett az imákon és ünnepeken, de ezek akkoriban tiltottak voltak, így egy ilyen alkalommal katonák fogták el, és a császár elé nem vezették. A legenda szerint a császár megsimogatta arcát, és barátságos szóval kérte, hagyjon föl ,,babonaságával''. Pongrác félelem nélkül a szeme közé nézett, és ezt mondta: ,,Éveim szerint ugyan gyermek vagyok, mégis az enyém az én Uramnak, Jézus Krisztusnak az igazsága és ereje. Ezért a te intelmed nekem annyi, mintha az a festett kép beszélne ott a falon. Az istenek, akiknek imádását nekem parancsolod, csalók voltak. Nővéreiket meggyalázták és szüleiket sem kímélték. Ha ma egy hivatalnokod ilyen tetteket követne el, azon nyomban megöletnéd. És te nem röstelled, hogy ilyen isteneket imádsz?'' -- Diocletianus elnémult. Intett az őrségnek. A katonák elvitték a fiút, és lefejezték a Via Aurelián.
Rómában bazilikát emeltek a kivégzés helyére, amelyhez évszázadokon át a fehérvasárnapon újonnan megkeresztelt hívek vonultak, hogy megújítsák hitvallásukat.
Az a bizonyos i - amiért százerek haltak - és Szerváciusz
Szent Szerváciusz Maastricht püspöke volt, a 4. században élt. Komoly térítőmunkát végzett, rengeteget utazott és határozottan fellépett az eretnekek - különösen az ariánusok - ellen. Az ariánus eretnekek Arius püspök elmélete nyomán tagadták, hogy a z Atya-Fiú- Szentlélek hármasságban mindenki egyenrangú volna. Szerintük a Fiúisten az Úr teremtménye, nem homusion - azaz nem egylényegű, hanem homoiusion - azaz hasonló lényegű mint az Atyaúristen. Szerváciusz szerint ezzel viszont Jézus isteni voltát kérdőjelezték meg - így az első nikaiai zsinat elítélte és eretnekségnek bélyegezte tevékenységüket 325-ben. Az ariánusok azonban éberek voltak: némi módosítást eszközöltek tanaikon, így nyertek ügyüknek majdnem 60 évet: 381-ben az első konstantinápolyi zsinaton tiltották be végleg szervezetüket és tevékenységüket. De Szerváciusz egész életében üldözte az arianizmust - és miután a konstantinápolyi zsinat ítélete megszületett, nyugodtan hunyta örök álomra szemét 384-ben. Maastricht és Grimbergen védőszentje, mindkét városban bazilikát emeltek tiszteletére.
Szent Bonifác
Bonifatius Wynfrith, Germánia apostola. Angol származású szerzetes, hittérítő - a németek megtérítését neki köszöni a katolikus egyház. 718-ban kapott pápai felhatalmazást a térítésre, ekkor vette fel a Szent Bonifác nevet. Éveken át járta Türingiát, Bajorországot és a Frank Birodalmat - többezer pogány megtérítéséről küldve üzeneteket II Gergely pápának, aki, látva eltökéltségét és sikereit, 722-ben Germánia missziós püspökévé szentelte, majd 10 évvel később érseki palliumot küldött részére, hogy a frissen térített területeken egyházszervezői tevékenységet is végezhessen, püspököket nevezhessen ki. 739-ben pápai legátusi címet kapott. 742-ben Kis Pipin kérésére újraszervezte a Frank Birodalom egyházszervezetét, és ő volt az, aki a legendás uralkodót megkoronázta 751-ben. Mainz érseke lett, de nem volt képes az érseki palota kényelméből tétlenül nézni a nélküle zajló térítőmunkát. 753-ban lemondott, végighajózott a rajnán és ismét térített. Utrectben töltötte a telet, majd tavasszal újra útnak indult. Már bérmálásra készített elő többezer, korábban megtérített hívet, mikor Dokkumnál fanatikus pogányok támadtak a térítőkre - 52 társával együtt Bonifácot is megölték.
A fagyosszentek - és a májusi fagyok
A meteorológusok megfigyelései is alátámasztják a néphitet. A május közepi lehűlés oka, hogy Észak-Nyugat Európában növekszik a légnyomás, miközben délkeleten - így nálunk is - csökken. A különbség miatt keletkező északi szelek hideg levegőt és csapadékot hoznak. A jelenség nem pontos dátumhoz kötött - május 14, 15. és 16. Pongrác, Szervác és Bonifác napja - de előfordul egy-egy hét csúszás - mint ahogy ezt idén, 2025-ben is láthatjuk. Különleges inkább az, ha pontosan érkezik a hideg.
Úgyhogy tulajdonképpen örülhetünk, hogy most hideg van - mert akkor már jövő héten biztosan várható a melegedés. De nem örülhetünk felhőtlenül: a néphagyomány május 25-ét, Orbán napját is fagyosnak tartja - de ő egyedül van és csak egy napra hoz hideget.
