Babits Mihály, Lázár Ervin, Mészöly Miklós, Baka István - Szekszárd írók és költők szülővárosa. Sárközi, bogyiszlói, sióagárdi, székely, sváb - Tolna a sokszínű viseletek otthona. Pénteken és szombaton Szekszárdon lehet részt venni az 1100 éve Európában, 20 éve az Unióban programsorozat eseményein!
Szekszárdot már 1015-ben említik, történelme szorosan összefonódik a magyar királyokkal és vallási intézményekkel. A Képes Krónika szerint Béla, aki jámbor királyként ismert, súlyosan megsérült, amikor a trónja összeomlott Dömösön, ami halálához vezetett a Kanizsva-patak közelében. Testét az általa alapított bencés kolostorban, a Szent Üdvözítő Monostorában helyezték örök nyugalomra Szögszárdon, mely helységnév a király barna (szög) bőrére és kopasz (szár) fejére utal.
Egy másik értelmezés szerint Szekszárd neve a hegyek és folyók szögletébe zárt helyet jelentene. De ezt források hiányában ma már nem lehet egyértelműen kideríteni. Ami biztos: az I. Béla király által alapított bencés apátság és a város története szorosan összefonódik. .Az apátság évszázadokig hiteleshely volt, és számos neves uralkodó, köztük Béla fia, Szent László, a város védőszentje, megfordult itt.
A szekszárdi bencés apátság és hiteleshely kulcsszerepet játszott Szekszárd felemelkedésében. A város a tatárjárást követően vált központtá ismét - de nem sokáig: megerősített várát Vitéz János Mátyás király elleni összeesküvése után megtorlásképpen lerombolták (1485). Szekszárd mezővárosi rangban és híres vásártartó helyként működött tovább. Évente öt híres vásárt tartott, amelyekre messze földről, Pozsonytól Szabadkáig érkeztek a jószágkereskedők.
A vásártartás joga gyakran együtt járt különböző kiváltságokkal, amelyek a mezővárosok jogi, gazdasági és politikai helyzetét erősítették. Ilyen volt pl. az önálló bíráskodás joga. A város saját bírói testületet alakíthatott, amely lehetővé tette a helyi ügyek gyorsabb és hatékonyabb kezelését. Vám- és piaci jogok: A város jogosult volt vámot szedni a be- és kiviteli árukból, valamint piaci díjakat is kérhetett a kereskedőktől, akik a vásárokon részt vettek. Kereskedelmi kiváltságok: Különböző kereskedelmi jogokat élvezhettek, mint például a helyi termékek előnyben részesítése a külső árukkal szemben. Városi önkormányzat: A város saját képviselő-testületet választhatott, amely felelős volt a helyi ügyek intézéséért. Helyi adóztatás: A város saját adókat vethetett ki, amelyekből a helyi infrastruktúra fejlesztését, a közigazgatást és a közszolgáltatásokat finanszírozhatta. A vásárhelyek gyakran kaptak jogot saját erődítmény építésére is - de ez Szekszárd esetében nem jöhetett szóba a fent említett Vitéz János-féle összeesküvés után.
Szekszárd I. Béla királyhoz fűződő kapcsolat a város jelképeiben is megjelent. Már több mint kétszáz éve mezővárosként tartották számon Szekszárdot, amikor pecsétnyomót készíttettek. Az első változat még nem teljes értékű címer volt, pajzsforma nélküli köriratos pecsétnyomóként készült. Központi motívuma a helyi építészeti emléket, a bencés apátság tornyát ábrázolta.
Az apátsági templomot a török lerombolta, de az oszmán hódítás után Mérey Mihály apát helyreállíttatta (1693 és 1719 között). Bár a templomot mintha átok sújtotta volna, 1794-ben megsemmisült: leégett. Azóta feltárt romja a városháza mellett ma a város legjelentősebb történelmi emlékének számít. És persze a pecsét és címer is őrzi az emlékét. Szekszárd címerén kezdetben nem voltak díszítések a torony mellett, később azonban szőlőtőkék és búzaszálak jelentek meg, a város mezőgazdasági hagyományaira utalva.
A szekszárdi borvidék Magyarország egyik legrégebbi történelmi borvidéke - már a honfoglalás előtt is termeltek itt szőlőt az avarok. Az M6 autópálya építése során avarkori kutakat találtak, amelyekben szőlőmagvakat is felfedeztek. A 150 km²-es Szekszárdi-dombság homokos és üledékes talaján, melyet vastag löszréteg fed, kiváló minőségű borok készülnek.
A borvidék különleges mikroklímája és változatos talajai lehetővé teszik, hogy a különböző szőlőfajták harmonikusan fejlődjenek. A borok nagyságát a dombok változatos fekvése és a helyi klíma határozza meg: melegebb években a keleti fekvések, hidegebbekben pedig a déli dűlők érik el a legjobb eredményeket.
A szekszárdi borok között kiemelkednek a nemzetközi és magyar fajták, különösen a kékfrankos, cabernet sauvignon, cabernet franc és merlot. A legismertebb borfajta a szekszárdi bikavér, amely több bor házasításával készül, gazdag ízvilágával és magas csersav- és alkoholtartalmával büszkélkedhet, tükrözve a vidék gazdag borászati hagyományait.
A szekszárdi születésű Babits Mihály így írt a táj híres vörösborfajtájáról,a kadarkáról: „…a kadarka pedig azelőtt szkadarka volt, s a rácok hozták Magyarországba. Onnan jött, ahonnan talán az én őseim is, ha igaz, hogy az én nevem is rác eredetű. Akárhogy volt is ez, a kadarka magyar ital, sőt magyar nemesi ital, mint a Berzsenyiek és a Vörösmartyak költészete. ”
Tolna vármegye sokszínű lakosságának köszönhetően sokszínű viseletkultúrával is büszkélkedhet.
A sárközi viselet a magyar népviseletek egyik legdíszesebb és legszínesebb formája. A viseletet gazdag hímzések, élénk színek és bonyolult, finom kidolgozás jellemzi, különösen az ünnepi ruhák esetében.
Sárközi viselet
Női viselet:
A sárközi nők a magukszőtte bíbor (fodorvászon), mellévarrott és ünnepre ujján hosszanti irányban keresztöltéses, fekete, piros, zöld, gyapjúfonallal és fémlemezecskékkel, islóggal hímzett vagy gabóca (vert) csipkebetétes inget hordtak, melyet könyök felett kötöttek meg. Bíborból való a legalul viselt pöndő (pendely) is. A múlt század első felében a felső szoknyát is fodorvászonból varrták. Ünnepre és télen posztószoknyát vettek fel rá, melyet alul szélesen piros színű anyaggal béleltek és elöl középütt, a kötény alatt, felhajtva a korcba tűztek. E szoknyákat a múlt század második felében váltották fel az alul két sor selyemszalagos szövet, selyem, kasmír és bársony szoknyák
Férfi viselet:
A férfiak a 19. század közepén még rövid inget, bőrövet és bocskort hordtak. Később az inget csipkével díszítették, és egyre díszesebb, piros és zöld bőrrel vagy posztóval rátétezett szűrposztóból készült felsőruhák váltak népszerűvé. Az I. világháború előtt pedig már kivetett, nem egyszer csipkésszélű volt az ing, mit az ezüstpitykés, álló gallérú pruszlik formált a testhez. A férfiak felső viselete viszonylag igen korán, a múlt század közepén megszínesedett.
Bogyiszlói viselet
Női viselet:
A bogyiszlói nők viselete színes és díszes. Az ing finom hímzéssel díszített, gyakran fehér alapon piros, kék vagy zöld színekben készült. A szoknyák itt is több rétegből álltak, de a bogyiszlói szoknya kevésbé volt rétegezett és puffos, mint más sárközi falvakban. Kötényt is hordtak; az ünnepi verzióját gazdag hímzéssel díszítették. Jellegzetessége a viseletnek a különleges, díszes fehér harsinya.
A bogyiszlói nők gyakran viseltek hímzett kendőt vagy főkötőt. Az ünnepi viselet kiegészült gyöngysorokkal és ékszerekkel.
Férfi viselet:
A férfiak viselete hasonló a többi sárközi faluban megszokott viselethez. A fehér, bő gatya, a hímzett ing, valamint a csizma és a mellény volt a legfontosabb darabok. A férfiak is viseltek hímzésekkel díszített kabátokat vagy mellényeket.
Sióagárdi viselet
Női viselet:
A sióagárdi női viselet gazdag, élénk színekben pompázott, és különös hangsúlyt kapott a hímzés. A viselet fő eleme a hímzett ing - fehér alapon piros, zöld vagy kék hímzésekkel készült. Az ujjak puffosak, díszítésük színes, virágmintás hímzés. Az ing alatt viselték a pruszlikot, a szoknyák alatt a rövid pöntőt.
A szoknya a derekán bőven redőzött, és általában sötétebb színekben készült (fekete, sötétkék vagy piros) és több alsószoknya (rokolla) fölé vették fel. Kiegészítette a gazdagon díszített kötény.
Különlegessége a sióagárdi viseletnek, hogy színes, díszes ruha volt a hétköznapi. Ünnepekre fehér gyolcsszoknyát öltöttek. A jelenlegi határokon belül itt maradt fent legtovább a fehér ünnepi szoknya szokása.
Férfi viselet:
A férfiak viselete egyszerűbb volt, de mégis ünnepélyes. A fehér ing és gatya itt is alapdarab volt, amelyet fekete vagy sötét színű mellény és kabát egészített ki. A mellény gyakran hímzésekkel díszített volt, és az alkalmak szerint változott a díszítettség mértéke. A férfiak fekete kalapot hordtak. A gatyát a századfordulón lassan kiszorította a kordbársony pantalló, amelyhez papucsot, cipőt vagy csizmát viseltek.
A sióagárdi viselet különlegessége a színek gazdagságában és a részletes hímzésekben rejlett, amelyek mind a nők, mind a férfiak ruházatát díszítették.
Tolnában ezeken túl még megtalálható volt a székely és a sváb viselet is.
Az 1100 éve Európában, 20 éve az Unióban sorozat keretében október 4-én és 5-én Szekszárdon rengeteg különleges és izgalmas program közül válogathatnak a látogatók. A sorozat különlegessége, hogy minden programelem helyspecifikus színeket ölt. Például a Hungarikum Játéktér hatalmas kockakirakóján a Babits Kulturális Központban a szekszárdiak majd a pincesort rakhatják ki, és helyi viseletekbe öltöztethetik majd a babákat is. Juhász Anna irodalmi műsora, a Sanctum pedig kifejezetten Szekszárd nagy szülötteivel foglalkozik majd.
Sanctum – Szekszárd „Alkonyba borult vidék”
Időpont: OKTÓBER 4. 17.00–18.30
Helyszín: Illyés Gyula Könyvtár (Szekszárd, Széchenyi u. 51.)
Szervező: Petőfi Kulturális Ügynökség
Szekszárd a magyar irodalom egyik bölcsője, fontos városa, hisz számos neves XX. századi költő született itt: Mészöly Miklós író, Baka István költő, Lázár Ervin költő és a poeta doctus, Babits Mihály költő, író, műfordító, irodalomtörténész, a legendás Nyugat folyóirat egykori főszerkesztője. A térséghez még két kiváló alkotó kapcsolódik: a közeli Rácegrespuszta szülötte, Illyés Gyula, illetve a magyar romantika egyik legnagyobb alakja, a „nemzeti függetlenség és haladás nagy költője”, Vörösmarty Mihály a közeli Bonyhádon élt 1817-től csaknem 9 évig, amíg a bonyhádi Perczel fiúk nevelője volt.
Az október 4-i Sanctum programon ebből a szoros irodalmi kötődésből mutatunk epizódokat beszélgetésben és felolvasásban, az eseményen így a város mint az életet meghatározó helyszín és ihletforrás jelenik meg. A program vendége lesz prof. dr. Sipos Lajos irodalomtörténész, a teljes Babits-biográfia és a Babits-levelezéskötetek szerkesztője, az édesapja révén a városhoz kötődő Zeke Gyula író, újságíró, a kávéházak történetének kutatója, illetve két Szekszárdon született színművész: Tóth Auguszta és Rubold Ödön, a Nemzeti Színház társulatának tagjai.
Műsorvezető: Juhász Anna irodalmár Résztvevők: prof. dr. Sipos Lajos irodalomtörténész, Zeke Gyula író, újságíró, Tóth Auguszta színművész, Rubold Ödön színművész
Az esemény ingyenes, de regisztrációhoz kötött - regisztrálni itt lehet.
A kézműves programokat október 5-én délelőtt helyi népi iparművészek vezetik majd.
A Tolna Megyei Népművészeti Egyesület megalakulása óta szakmai tevékenységében kiemelten fontos feladatának tartja Tolna vármegye gazdag tárgyalkotó népművészetének mind szélesebb körben történő bemutatását. A helyi lakosság bevonásával mutatja be helybeli értékeinket, az egyes népi kézműves szakmák gyakorlati bemutatásával, kézműves foglalkozások tartásával hívja fel a figyelmet a tudásátadás fontosságára. A résztvevők megismerkedhetnek a csuhékészítés, a gyöngyfűzés, a hímzés, kötés, fazekasság és a vászon-, valamint a szalagszövés alapjaival, az általuk készített tárgyakat hazavihetik. Az egyesület alkotói szeretettel várják a népi kismesterségek iránt érdeklődő gyerekeket, fiatalokat és felnőtteket!
A foglalkozásokat vezetik:
- Dr. Say Istvánné népi iparművész (csuhé)
- Győri Erzsébet népi iparművész (fazekasság)
- Wilhelm Konrádné népi iparművész (kötés)
- Góli Ramóna (gyöngyfűzés)
- Varga Jánosné (hímzés)
- Komjáthi Tamásné népi iparművész (szövés)
És persze a programzáró táncgála is Tolnáról szól majd.
Tánc-tér / Karöltve / Sokszínű Tolna
Időpont: 2024. OKTÓBER 5. 18.00–19.15
Helyszín: Babits Mihály Kulturális Központ – színházterem (Szekszárd, Szent István tér 10.)
Szervező intézmény: Nemzeti Táncszínház
A szerkesztett táncgála szereplői Tolna vármegye kiemelkedő minőségű hagyományőrző néptáncegyüttesei, modern és kortárs tánc műfaját képviselő csoportok. A neves, kiváló koreográfusok által készített művek minősítő fesztiválokon, országos bemutatókon, versenyeken mérettettek meg és értek el kimagasló eredményeket. A műsorban megjelenik a vármegye népcsoportjainak színes kavalkádja, de más tájegységre is elkalandozhat a néző. Betekintést kaphat a régi magyar falu életének hétköznapjaiba, a munkákhoz kapcsolódó szokásaiba, mulatságaiba. Megismerheti a tánctípusaikat, dalkincseiket, muzsikájukat, hétköznapló és ünnepi viseleteiket, viselkedési formáikat.
A gála műsorában bemutatkozik egy modern- és kortárstánc-együttes, amely a Magyar Táncművészeti Egyetem Tehetség táncműhelye.
A programban részt vevő táncegyüttesek: Bartina Néptánc Egyesület Felnőtt és Siheder együttese, Szekszárd; Bogyiszlói Hagyományőrző Egyesület; Sárpilisi Gerlicemadár Hagyományőrző Néptánc Egyesület; Hőgyészi Székely Kör Bokréta Néptánccsoportja és Kisbokrétás utánpótlás csoportja; Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Gyakorló Általános Iskola, AMI és Gyakorló Óvoda Táncművészeti Tagozat, Szekszárd
A program alkotói: Koreográfusok: Táborfi-Rónai Nóra, Valkainé Daczó Eszter, Valkai Csaba Csanád, Husvéth Csaba és Velner Anna, Kolbert Margit, Huszárikné Böröcz Zsófia és dr. Huszárik Márton, Herczeg Gábor, Fitos Dezső és Kocsis Enikő. Közreműködik a Csurgó Zenekar. Szerkesztő: Matókné Kapási Julianna
KARÖLTVE – közös tánckoreográfia
A Tánc-tér programsorozat részeként megtekinthetik a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Gyakorló Általános Iskola, AMI és Gyakorló Óvoda Szekszárd Táncművészeti Tagozatának 7-8-9-10. évfolyamainak előadásában a KARÖLTVE elnevezésű közös tánckoreográfiát, amelyet a magyar táncszakma kiemelkedő alkotói, Bozsik Yvette, Juronics Tamás, Topolánszky Tamás, Velekei László és Vincze Balázs álmodtak meg. A performansz zenei alapját a Grammy-díjas Deep Forest világzenei formáció és Sebestyén Márta Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar népdalénekes közös dala, a Marta’s song adja. A közös koreográfia hidat képezve, szimbolikusan összeköti a programsorozat helyszíneit, Magyarországot és az Európai Uniót, az alkotókat és a tánckedvelőket, miközben bemutatja a tánc valódi felszabadító élményét, nemzetünk egységét és a táncművészetben rejlő lehetőségek végtelenségét.
A program a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, az 1100 éve Európában, 20 éve az Unióban programsorozat keretében jött létre.
Az 1100 éve Európában, 20 éve az Unióban programsorozat teljes, részletes programja megtalálható a kultura.hu programajánlójában és a kultura.hu/mimagyarok oldal eseménynaptárában!
