Az vagy, amit megeszel - tartja a mondás. És más lehetsz, ha mást eszel? Gyógyítók serege kínál különféle választ a kérdésre - az egyik legkülönösebb történeti figura közülük a korát jelentősen megelőző Arnold Ehret, aki a gyümölcs- és zöldségevést és a rendszeres testmozgás fontosságát hirdette - 150 évvel ezelőtt! És ő volt a böjt-próféta is, aki egy lepecsételt üvegkalickában 49 napig bírta étel nélkül - felállítva ezzel a világrekordot Kölnben, 1909-ben. Az ehretizmus a mai napig divatba jön időnként: a 60-as években a hippik kezdték újra hirdetni Ehret tanait - de pl. Steve Jobs is hitt a diéta élethosszító erejében - de már csak betegen kezdett hozzá. Íme Arnold Ehret története az őszi gyümölcs-szezon közepén - 5 percben! FONTOS: mielőtt bárki követi kezdené Ehret tanait, olvassa VÉGIG a cikket - hogy minden információ birtokában döntsön!

101 éve, 1922 októberében hunyt el a reformétrendek prófétájának tartott Arnold Ehret - aki az étrendben rejlő gyógyító erőre először hívta fel hatékonyan a modern világ figyelmét. A léböjt-kúrát és a nyers gyümölcsökben és zöldségekben gazdag étrendet ő hozta be az euro-amerikai köztudatba - sokan a nyersvegánok ősének is tartják. Ami dokumentáltan biztos: Ehret sikerrel gyógyított olyan, egészségtelen étkezésre visszavezethetően kialakult civilizációs betegségeket, mint a köszvény és egyéb ízületi gyulladások, a puffadás, néhány esetben pajzsmirigy alul-vagy túlműködés, bizonyos allergiák és emésztési problémák, mint pl. az akkor még el sem nevezett irritábilis bél szindróma vagy egyéb emésztőrendszert érintő gyulladások. De hogyan?

Arnold Ehret 1886-ban földműves családba született - de már az elemi iskolában kitűnt különleges intellektusával. Egyszerre volt tehetséges fizikában és kémiában, hihetetlenül fejlett volt a nyelvérzéke - és érdekelte a rajz és a festészet is. ( Anyanyelvén, a németen kívül egyébként élete során tökéletesen elsajátította a francia, angol és olasz nyelvet is.)
Az ifjú Ehret a családi hagyománnyal, a  földművelő életmóddal szakítva rajztanári diplomát szerzett - de nem művészetin, hanem műszaki főiskolán tanított ezután rajzot. Szegényes életkörülményei azonban nem tették lehetővé, hogy egészséges lakásban élhessen. Édesapja tuberkulózisban hunyt el, és a kis Arnoldot is kiskorától féltették a betegségtől -de TBC-je nem lett. A sok hideg és nélkülözés viszont már huszonéves korára kikezdte egészségét valóban: Bright-kórban szenvedett (túlzott nyálkatermeléssel és vesefájdalommal járó betegség) szívizom-problémái is kialakultak - összesen 24 betegséget diagnosztizáltak nála.  Több orvost is felkeresett, de a kor gyógymódjainak egyike sem volt számára megfelelő - így gyógyíthatatlannak nyilvánították - és felmentették a katonai szolgálat alól is.

Ekkor fordult a figyelme a hagyományos, természetes gyógymódok felé, melyekkel paraszti gyökerei miatt részben már gyermekkorában is találkozott. A ma is ismert Kneipp márkát alapító, már ekkor praktizáló Sebastian Kneipp szanatóriumában is járt - eredménytelenül, mert a gyógynövények, fürdőkúrák és a Kneippnél szokásos diéta nem segítettek bajain. Ezért nyakába vette Európát, hogy rátaláljon a gyógyuláshoz vezető útra. 

Első lépésben elhagyta a húst az étkezéseiből. (Ma lakto-ovo vegetáriánusnak mondanánk, mert étrendje ekkor még tartalmazott tejet és tojást is.) De nem állt meg itt. Az volt a teóriája, hogy a nyálka túlzott felhalmozódása a szervezetben betegségeket okoz - a nyálka pedig azért sokasodik meg a  testben, mert nem egészséges, valójában emészthetetlen ételeket fogyasztunk.  A megoldás: a nyálkamentes - és nyálkaképzést nem serkentő - ételek fogyasztása!

Visszaemlékezése szerint a francia Riviérán találkozott olyan csoportokkal, amelyek az Ehret szülőföldjének nedves és hűvös klímájától merőben eltérő mediterrán éghajlaton a vegetáriánus étkezést és az időnként beiktatott böjtök és specális (gyümölcs) diétás napokat alkalmazták. Így kerültek a csak gyümölcsöt tartalmazó ill. vízböjt napok Ehret diétájába is. Fontos megjegyezni, hogy a gyümölcs (C-vitamin forrás) mellett Ehret a napfénynek is gyógyító hatást tulajdonított ekkortól (akkor még nem tudhatta, de a D-vitamin képződéséhez valóban elengedhetetlen a napfény). 

Mindent egybevéve valószínűleg tényleg egészségesebben élhetett a Riviérán, mint a borongós német fényviszonyok közt, ahol a C-vitamin legfőbb forrása az alma, körte és szőlő leérését követően kb. 7 hónapon át leginkább a káposzta volt - a  szegényebb réteg fő eledele pedig a sem rostot, sem vitamint sem nyomelemet nem tartalmazó szénhidrátforrás, a  krumpli - vagy esetleg a kenyér. Tudjuk ma már azt is, hogy a C és D vitamin együtt hatékonyan csillapítja a gyulladásokat...vagyis Ehret a Riviérán tényleg megtalálta a (számára) csodaszereket - és leírt egy, a gyulladás csökkentésében mai napig hatékonynak mondható étrendet. (De ő ezt nem kúra-szerűen alkalmazta, hanem állandóan követte...ás ez okozott azért problémákat - ld. később.)

Ehret önmagán kísérletezve tökéletesítette módszereit - családja nem kis megrökönyödésére. Hogy az állandó kritika és kíváncsi tekintetek alól kivonja magát, Olaszországba utazott egy barátjával és itt határozták el: böjtben elmennek a végsőkig. Rengeteget túráztak és egyre hosszabb böjtöket tartottak - de a böjtök között is csak gyümölcsöket fogyasztottak. Ehret azt tapasztalta, hogy a folyamat során életkedve és ereje addig ismeretlen intenzitásúvá fokozódott - szinte misztikus magasságba emelkedett: 

„Titokzatos varázserő birtokában kezdtük magunkat érezni. Vidámnak, erősnek és újjászületettnek éreztem magam. A táplálkozásról a tudomány alapján alkotott nézeteim nagyon is ingadozni kezdtek. Nemsokára a fizikai és szellemi produktum oly sorozatát vittem véghez, melyekről erőtől duzzadó ifjúkorom húszas évében még álmodni sem mertem volna."

Így kezdte el a fruitarianizmust - azaz a túlnyomóan gyümölcsökből álló étrendet propagálni -  melyet ő maga még nem így hívott, hanem Nyálkamentes Étrendnek nevezte el. Mindjárt részletezem, de ide kívánkozik Ehret magyar kortársa, Bicsérdy Béla megemlítése.

 Bicsérdy Béla szintén saját magát kúrálva (szifiliszben szenvedett) jutott kb. ugyanarra a következtetésre, mint Ehret, szintén a 19-20. század fordulóján: a gyümölcsökön, zöldségeken és - esetében még némi tejterméken - alapuló táplálkozás és a böjt ill.a  testmozgás fontos és gyógyító erővel bír. Bicsérdy azt is kijelentette: ő maga 500 évig fog élni. Étrendjével meggyógyította önmagát, sőt, világrekordot állított fel élete ötvenes éveiben, melyről a  sport-világsajtó elismeréssel nyilatkozott a húszas években: a fekvenyomásét. Tanításait sokan követték, de a nem megfelelően kivitelezett böjtök miatt voltak, akik életüket vesztették - és a halálokért sokan Bicsérdyt tették felelőssé. Bicsérdy ezért elhagyta Budapestet és Ada Kaleh azóta elárasztott szigetén (Jókai Aranyemberének szigetén) a Duna-deltában írt és dolgozott két évig - majd visszatért a civilizációba. Természetesen nem élt 500 évet - de erről majd egy teljes cikkben emlékezünk  meg hamarosan. Ami fontos: elismerte, de a rá jellemző stílusban sarkos kritikával is illette Ehret munkásságát.

Ehret az olaszországihoz hasonló böjttúrákon finomítgatta rendszerét, részt vett még egy ultra kerékpártúrán is Algír és Tunisz között - ez a táv több, mint 600 km. ( Érdemes megjegyezni, hogy a gyümölcs gyors szénhidrát-forrásként és légazdagsága miatt is alkalmas energiaforrás lehetett egy, a kor tempójának megfelelő, ma túrakerékpározási szinthez hasonlítható, hetekig tartó biciklitúra végigtekeréséhez.) 

Összességében a meleg éghajlat, a gyümölcsevés és a fokozatosan növelt terheléssel bevezetett rendszeres kardio-testedzés Ehret testében elmulasztotta a gyulladásokat: a Bright kór elmúlt, vele megszűntek veseproblémái és megszűnt a fokozott nyáktermelés is - és szíve is meggyógyult. Így Ehret azt gondolta: rájött az univerzális gyógyító étrend titkára - és terjeszteni kezdte tanait. 

Svájcban: Asconában és Luganoban nyitott szanatóriumokat, ahol sikeresen gyógyította csak böjtre és gyümölcsdiétára fogott pácienseit. Sikereinek híre futótűzként terjedt Európában - és számos teltházas előadást tartott tanairól. Az eredetileg műszaki beállítottságú rajztanár immár autodidakta gyógyítóvá lett és egészségügyi lapokban publikálta téziseit. Hozzáértését senki nem vonta kétségbe, hiszen eredményeket tudott felmutatni. 

Hogy hitelességét növelje és a módszert terjessze, nyilvános böjtöket hajtott végre - 21-40 napos vízböjtöket leginkább. 1909-ben Kölnben azonban továbbment: egy közjegyző által lepecsételt üvegkalickában 49 napot töltött el csak vízen - így felállította a böjt világrekordját. 

Az I. világháború kitörésekor Ehret elhagyta Európát, és az USA-ban kezdte népszerűsíteni a tanait. Szanatóriumát Kaliforniába költöztette, és sikerrel kezdett kezelni amerikai betegeket is. 

A sikertörténet amerikai álomként folytatódhatott - volna, ha közbe nem szól a véletlen - és egy különös baleset. Ehret 1922-ben egészen banális esés következtében szenvedett végzetes sérülést: megcsúszott a vizes utcakövön, hanyatt esett és beverte a fejét. Koponyája oly mértékben sérült, hogy már nem lehetett megmenteni. 

Kutatók szerint valószínűsíthető, hogy éppen az általa hirdetett táplálkozási rendszer volt az, amit a tragédiához vezetett: a csak gyümölcsből, nyers zöldségből és burgonyából álló, gyulladáscsökkentő étrend évtizedeken át való követése egyoldalú táplálkozásnak minősül, és, mint minden ilyen, hiánybetegségeket okozhat. Ehret esetében gyanítható, hogy előrehaladott csontritkulásban szenvedett, és ezért tört be a koponyája egy egyszerű eséstől - de ezt pontosan már sosem fogjuk megtudni. 

Ehret tanai máig élők, követői Fb-oldalt is készítettek neki. Ami vele kapcslatban egyértelműen pozitív, hogy saját korában egészen szokatlannak számító tanaival rengeteg embert mozdított az egészségesebb élet, a mozgás és a rostgazdag, kalóriaszegény táplálkozás irányába -  amelyet ma már egészségesnek ismerünk el - kivéve persze, ha nem tartunk ebben is mértéket.

Jó példa erre a röviden fentebb már említett Bicsérdy Béla élete is - akiről hamarosan hasonló cikkel jelentkezünk - még októberben, az őszi gyümölcsszezonban!