kultúrtörténet

Budapesttől a Broadwayen át Hollywoodig

Az operett ezüstkorának utolsó nagy királynője, Eggerth Márta 101 esztendős korában, 70 év színpadi sikertörténet után hunyt el az USA-ban. Terézvárosból vezetett az útja Hollywoodig és a Broadway-ig. Több, mint 40 filmben játszott és csaka Víg özvegyben 2000 estén lépett színpadra New Yorkban. Az operett Callasa idén április 12-én lett volna 114 esztendős.

Egy polgár élete

Lázadó gimnazista, forradalmár, férj és szerető, író, újságíró, hazafi és emigráns. 1900. április 11-én született Márai Sándor. Az Arcképcsarnok első részében gyermekkorától az emigrációig kísérjük végig különleges életútját művein keresztül. Maronics Anna írása.

Háromszéktől a Himalájáig

Poliglott, aki háromnál több nyelvet tud. Kőrösi Csoma Sándor 13 nyelven írt, olvasott és beszélt tökéletesen — de ezeken túl 17 másikon értett, olvasott kommunikált különböző szinteken. Székelyföldről indulva bejárta Ázsiát, összeállította a világ első tibeti szótárát és megalapította a tibetológia tudományát.  Kőrösi Csoma Sándor március végén/április elején született és április elején is hunyt el ötvenes évei közepén — de pontosan még születése évét sem ismerjük. Munkássága viszont pontosan követhető úti jelentéseiből és az általa összeállított könyvek nyomdokain haladva. Az őshazát kereső és közben egészen másra találó tudós-kutató különleges élete Tóth János és Maronics Anna írásában, amelyből az is kiderül, hogyan ápolják ma is Csoma emlékét és segítik a tibetiek mindennapjait elhivatott magyarok Tibetben.

Kallós Zoltán 100.

Kallós Zoltán nem csupán megfigyelője, hanem aktív dokumentálója és közvetítője is volt a paraszti kultúra 20.századi gyors átalakulásnak. Gyűjtései révén olyan kulturális értékeket mentett meg, amelyek a 20. század második felére nagyrészt eltűntek volna. Ma 100 éve született. Tóth János jubileumi írása.

Érted a csíziót?

A régieknek a csízió segített emlékezni és számolni. Ma úgy mondanánk: mnemotechnikai segédeszköz. Rövid, verses naptár - scrabble és matematika. Gyümölcsoltó Boldogasszony napjának első írásos említése egy csízióból maradt ránk.

Félévezredes diadalmenet

A könnyűlovas fegyvernem, amelyet a magyarok mintájára alakítottak ki Európa hadseregei. Hadik megsarcolta Bécset, De kik voltak eredetileg a huszárok?

A tamburás öregúr

A költő, aki soha nem írt önéletrajzot, életművében mégis hagyott egy zenei életrajzot: saját kezű népdalgyűjteményét. Ebben a kéziratos daloskönyvben őrződtek meg azok a dallamok, amelyeket gyermek- és ifjúkorából emlékezetében hordozott, s amelyeket élete végén, az 1870-es években jegyzett le kottába. Arany János nem volt hivatásos népdalgyűjtő, hanem azt rögzítette, ami mélyen benne élt – így vált gyűjteménye életrajzi dokumentummá.

Tíz nyelven beszélő multiinstrumentalista volt a Tenkes kapitánya zeneszerzője

Mi a közös a Tenkes kaptányában és az idén 51 éves s Vujcsics zenekarban? Vujcsics Tihamér. A népzenekutató és zeneszerző ma lenne 97 esztendős. Multiinstrumentalista és nyelvzseni volt; hihetetlen sokszínű életet élt - és fiatalon (45 évesen) hunyt el repülőbalesetben.

Hamvazószerda és cibereleves

A nagy farsangi mulatozást követően a befelé fordulás, a testi-lelki megtisztulás kezdete volt évszázadokon át hamvazószerda. A nap étele a cibere - az erjesztett korpa-alapú üres, vagy zöldséges leves. De van, ahol a böjti édes gyümölcslevest hívták így. Mindkét recept a cikkben!

Húshagyókedd, téltemetés

A húshagyókedd a keresztény hagyományban a nagyböjt előtti utolsó nap, amikor még szabad a lakoma, a vigasság és a húsfogyasztás. Nevét a latin "carnisprivium" vagy "carne levare" kifejezésből kapta, ami szó szerint "hús elhagyását" jelenti – egyfajta búcsút a testi örömöktől, mielőtt a lelki megtisztulás időszaka, a nagyböjt beköszönt. Ekkor készítették a legfinomabb farsangi fánkokat. Recept a cikkben!

A zselétől a békáig

A kocsonya már több, mint 600 éve az európai gasztronómia része. Hogyan találták fel és mire használták? Miből főzték az elsőket a Kárpát-medencében a 17-században - és hányféleképpen készíthetjük el most? Gasztrotörténelem és három recept: Székelyföldről, Felvidékről és a Dunántúlról a farsang utolsó napjaira.

Civitas Fortissima

1919. január 29-én Balassagyarmat lakói a katonasággal együtt verték vissza a csehszlovák megszállási kísérletet. A város Civitas Fortissima - a Legbátrabb Város - címet kapta tettéért.

Hogyan lett Margit-sziget a Nyulak Szigetéből?

Árpád-házi Szent Margit (1242. január 27. – 1270. január 18.) az első és egytlen magyar királyi sarj, aki Istennek szentelte életét. Vagyis pontosabban: nem ő maga, saját döntéséből, hanem édesapja, fogadalomból.

A Magyarság Népzenéje

Vargyas Lajos a magyar népzenekutatás egyik meghatározó alakjaként évtizedeken át gyűjtötte, elemzett és publikálta a magyar népzene kincseit. Olyan kötetek szerzőjeként ismerhetjük, melyekből generációk tanultak és tanulnak. Február 1-én lenne 112 esztendős.

Viharos szélben egyesülő lángok - látomás és rend

Egy látomás hívta életre, hat remetével kezdődött, fénykorában Európa-szerte 300 kolostort működtetett. Többször betiltották, felszámolták a rendet Magyarországon, de mindig visszatértek. Az egyetlen ma is működő magyar alapítású szerzetesrend a pálosoké. Idén 775 évesek.

Tudom, Ányos!

Édesanyám, felfedeztem a dinamót! Tudom, Ányos! Tudtad, hogy a régi vicc hősét, Jedlik Ányost igazából István névre keresztelték? Hogy hatalmas szerepe volt a fizika magyar tudományos nyelvének megalkotásában? Hogy neki köszönheti a világ a szódavizet? És hogy neki és Vörösmartynak köszönhetjük a spritzert - és magyar nevét: fröccs. Januárban lenne 226 esztendős nagy felfedezőnk. Tóth János mesél az életéről.

Bízva bízzál!

1823. január 20-án született Madách Imre, Az ember tragédiája szerzője. Vagy 21-én? És miért javította Arany a trágyaturonyt és az aposztrófokat meg az igekötős igéket a Tragédiában? Madách Imre ezen a héten lenne 203 esztendős.

Kocsmáros fia, hétköznapi hősök krónikása

Mikszáth realizmusa a XIX. század utolsó harmadának magyar irodalmában újat hozott: romantikus túlzás helyett éles, de kedélyes megfigyelést, anekdotikus mesélést, népnyelvi fordulatokkal dúsított stílust. Életből merített, nem könyvekből; falusi gyermekkor, balassagyarmati szolgálat, szegedi évek adták anyagát. Humorában irónia keveredett empátiával: nem ítélkezett, hanem életbölcsességgel mutatta fel az emberi gyarlóságot és erényt.

20+G+M+B+26

Ajtófélfák rejtélyes kréta-felirata...a megfejtés: az adott év száma, középen Gáspár, Menyhért és Boldizsár keresztnevének kezdőbetűivel. A házjáráshoz kapcsolódik: a vízkeresztkor megáldott otthonok ajtófélfáira írta fel a jelet az áldást végző pap vagy kántor.

A kuruc mítosz megteremtője

Aki felélesztette a kuruc romantikát, aki hazahozta Rákóczi hamvait, aki összegyűjtötte a kuruc költészet megmaradt darabjait - sőt: írt is néhány kuruc nótát...Thaly Kálmán különös életműve születésének 187. évfordulóján.

Nem csak a lencse meg a malac...

Hogyan segíthet a gyarapodásban, hanem kivisszük, hanem egy napra eltesszük a szemetet - vagy ha átdugjuk a tyúkokat a létra fokán? Boldog Újév - és régi szokások a nepi.kultura.hu olvasóinak!

Vízjóslás, széljóslás, kántálás, zaj és vidámság

Kolompok, csengők - később petárda és tűzijáték. Miért zajongunk hagyományosan szilveszter éjjel? És mit lehetett megtudni a jövőről, ha az ember nagyon figyelt?

A bor-áldás János napján

Miért, mióta, kik és és hogyan áldják/áldatják a bort? Miért épp Szent Jánoskor? Hogy lesz az áldás révén a borból gyógyszer?

A házról házra járó örömhír

Eredetileg karácsony napján és másnapján, újévkor és vízkeresztkor - aztán már az egész adventi és karácsonyi időszakban házról házra jártak a magyar falvakban a pásztorok, az angyal és a betlehemi jászol. A betlehemezés a magyar karácsonyi szokásvilág egyik legösszetettebb hagyománya. Egyszerre játék, dramatikus előadás, vallási emlékezés és közösségi rítus, amelynek gyökerei a 17–18. századig nyúlnak vissza.

Mágia a karácsonyi asztal körül

Hogy segíthet a fülfájáson Karácsony Vigíliáján, azaz Karácsony Böjtjén azaz Bőved Estén elfogyasztott - vagyis el nem fogyasztott - vacsora? Népi hiedelmek, varázslatok, rítusok december 24-ére!

A zene mindenkié!

„Egészséges nemzet életének annyira szerves része, hogy ott találjuk mindenütt: jelen van a művészetben, a közoktatásban, a társadalmi élet megnyilvánulásaiban. Mindig a nemzeti élet satnyulásának jele, ha a népzene valamely téren háttérbe szorul.” - írta Kodály 1906-ban. De hogyan került életművének középpontjába a népzene? Tóth János írása Kodály születésének 143. évfordulóján.

Luca: boszorkányok, jóslatok, perek, sötétség

Nyugat-Európában százezrek végezték máglyán boszorkányság bűne miatt - nálunk viszont összesen 1000 per zajlott 300 év alatt - ezekből pedig csak egy volt olyan, mint a nyugatiak: a szegedi boszorkányper. Miközben a magyar minden év karácsonyi miséjén boszorkányokat kutatott a templomban Luca székére állva...hogy miért?

Akinek a neve „lekopott" a Kodály-módszer nevéről

Az ember, aki néptanítóként még a fronton és a hadifogságban is a kultúránk egyik legkifejezőbb leképezésével, a dallal, az énekkel tanította az embereket - hol túlélni, hol pedig megélni. A zenepedagógus, akinek vezetékneve „lekopott" az Ádám-Kodály módszer elnevezéséből. De miért? Hogyan? Tóth János írása.

Vörösmarty, a Tudományos Gyűjtemény és a népies költészet

Mi köze Vörösmartynak a népdalgyűjtéshez? Miért írt ő maga is népies verseket - és miért szorgalmazta ezek írását kortársainál? Mit tett a szólások összegyűjtése érdekében a Magyar Tudósok Társasága? És hogyan segítette a népi kultúra elfogadását és elismerését Vörösmarty? A Szózat költője december elsején lenne 225 éves.

Krisztus Király Ünnepe

Advent előtt, november utolsó vasárnapján ér véget az egyházi év. Krisztus Királyt ünneplik ekkor a hívek - ez a katolikus egyház legifiatalabb ünnepe. Íme a története - és egy rövid, őszi mese Krisztus Király cselekedeteiről   „abból az időből, mikor még a Földön járt"!

Akit Cimbalomnak hívtak

1773. november 17-én, egy hideg debreceni hajnalon született meg az a fiú, akit később az egész magyar irodalom csak úgy emleget: a debreceni csalogány, a magyar Anakreón, vagy – ahogy a kollégiumi cenzorok gúnyolták – Cimbalom.

Lélekmadár, őr-darvak és toll-adó

Mikor megérkeznek, a pásztor feltekint az égre és fohászkodik, hogy „Jóistenem, csak egy szép balos tollat hullajtsanak el nekem!” Hogy miért? Tóth János írásából ez is kiderül!

Világítson mindig nekünk!

November 11-én, Márton napján a kis lámpások nem csupán a sötétséget űzik el: emlékeztetnek a szegény katonára, aki köpenyét osztotta meg egy reszkető koldussal - és így arra, hogy a jóság lángja sosem alszik ki. A Kárpát-medencében ez a hagyomány élőbb, mint valaha – a gyerekek az óvodákban, iskolákban lámpásokat készítenek és este közös sétával emlékeznek Szent Mártonra. Egy kis kultúrtörténet - és egy különleges libasült receptje sáfrányos kölessel a nepi.kultura.hu olvasóinak!

A magyar opera születése

A 19. század elején, amikor Európa operaházai már virágoztak, Magyarországon a műfaj még gyerekcipőben járt. Külföldi társulatok, főúri magánszínházak színpadán énekeltek ugyan operákat - de magyar nyelvű és karakterű opera nem létezett. Erkel változtatott ezen: a verbunkos tánczene lendületét ötvözte az olasz, francia és német operákkal - megteremtve ezzel a magyar operanyelvet. Munkája nem csak zenei, hanem politikai állásfoglalás is volt: zenéjével a reformkor nemzeti öntudatát erősítette.

Halottak napja

A halottak napja a katolikus egyházban november 2-án van, közvetlenül Mindenszentek után. Az ünnepet 998-ban Szent Odiló, a francia Cluny bencés apátság apátja vezette be. Ezen a napon a szerzetesek külön misét mondtak a tisztítótűzben szenvedő lelkekért, hogy mihamarabb eljuthassanak Isten színe elé. Szokássá vált, hogy előző este, Mindenszentek vigíliáján harangozással hívják imára a híveket az elhunytakért.

Mindenszentek ünnepe

Mindenszentek ünnepének gyökerei az ókeresztény mártírünnepekig nyúlnak vissza. A 4. században Keleten már tartottak közös megemlékezéseket a vértanúkról: Antiokheiában pünkösd utáni vasárnap, Edesszában május 13-án, a kopt egyházban október 23-án. A 9. században VI. Leó bizánci császár terjesztette ki az ünnepet minden szentre.

Fedák Sári mindent visz

A 20. század elejének sziporkázó csillaga nem csupán a színpadon csillogtatta meg tehetségét, hanem a kártyaasztaloknál is. Annyira, hogy legendája tovább él: az ultiban a fedáksári ma is a legmagasabb kontra, 64-szeres tét. Hogyan lett egy beregszászi lányból ekkora celeb? Idén októberben lenne 146 éves.

Jószágbehajtás – a pásztorok munkájának ünnepe

Szorulás, számadás, szétverés, a pusztai év zárása. Ezt jelentette és jelenti ma is, amikor a legelőkről a jószág és ember „beszorul” a téli szállására. Pásztorságunk ünnepe ez. Annak a közösségnek az ünnepe, akik még a mai napig is űzik azt a mesterséget, melyet Herman Ottó neves polihisztor tudósunk a magyarság egyik ősfoglalkozásának mondott a halászat és a vadászat mellett. Tóth János írása.

1956 vidéken

Az első sortűz Debrecenben dördült el, az első követeléslistát Szegeden állították össze és a falvakban még 57 elején is működtek a forradalmi bizottságok. Az 56 Budapest-központú narratívában él a köztudatban - ám ha közelebbről vizsgáljuk az eseményeket, kiderül, hogy a vidéki Magyarország kulcsszerepet játszott mind a kezdetekben, mind a végkifejletben.

A kerecsensólyom és a turulmadár

Sólyomforma látomás, totemállat, a magyarok hadurának megtestesítője. Koronás madár Attila címerén. Sólyom, keselyű vagy sas - de leginkább: kerecsensólyom. Tóth János ornitológiai-etnográfiai nyomozása a turul eredetének útvesztőiben.