kultúrtörténet

Világítson mindig nekünk!

November 11-én, Márton napján a kis lámpások nem csupán a sötétséget űzik el: emlékeztetnek a szegény katonára, aki köpenyét osztotta meg egy reszkető koldussal - és így arra, hogy a jóság lángja sosem alszik ki. A Kárpát-medencében ez a hagyomány élőbb, mint valaha – a gyerekek az óvodákban, iskolákban lámpásokat készítenek és este közös sétával emlékeznek Szent Mártonra. Egy kis kultúrtörténet - és egy különleges libasült receptje sáfrányos kölessel a nepi.kultura.hu olvasóinak!

A magyar opera születése

A 19. század elején, amikor Európa operaházai már virágoztak, Magyarországon a műfaj még gyerekcipőben járt. Külföldi társulatok, főúri magánszínházak színpadán énekeltek ugyan operákat - de magyar nyelvű és karakterű opera nem létezett. Erkel változtatott ezen: a verbunkos tánczene lendületét ötvözte az olasz, francia és német operákkal - megteremtve ezzel a magyar operanyelvet. Munkája nem csak zenei, hanem politikai állásfoglalás is volt: zenéjével a reformkor nemzeti öntudatát erősítette.

Halottak napja

A halottak napja a katolikus egyházban november 2-án van, közvetlenül Mindenszentek után. Az ünnepet 998-ban Szent Odiló, a francia Cluny bencés apátság apátja vezette be. Ezen a napon a szerzetesek külön misét mondtak a tisztítótűzben szenvedő lelkekért, hogy mihamarabb eljuthassanak Isten színe elé. Szokássá vált, hogy előző este, Mindenszentek vigíliáján harangozással hívják imára a híveket az elhunytakért.

Mindenszentek ünnepe

Mindenszentek ünnepének gyökerei az ókeresztény mártírünnepekig nyúlnak vissza. A 4. században Keleten már tartottak közös megemlékezéseket a vértanúkról: Antiokheiában pünkösd utáni vasárnap, Edesszában május 13-án, a kopt egyházban október 23-án. A 9. században VI. Leó bizánci császár terjesztette ki az ünnepet minden szentre.

Fedák Sári mindent visz

A 20. század elejének sziporkázó csillaga nem csupán a színpadon csillogtatta meg tehetségét, hanem a kártyaasztaloknál is. Annyira, hogy legendája tovább él: az ultiban a fedáksári ma is a legmagasabb kontra, 64-szeres tét. Hogyan lett egy beregszászi lányból ekkora celeb? Idén októberben lenne 146 éves.

Jószágbehajtás – a pásztorok munkájának ünnepe

Szorulás, számadás, szétverés, a pusztai év zárása. Ezt jelentette és jelenti ma is, amikor a legelőkről a jószág és ember „beszorul” a téli szállására. Pásztorságunk ünnepe ez. Annak a közösségnek az ünnepe, akik még a mai napig is űzik azt a mesterséget, melyet Herman Ottó neves polihisztor tudósunk a magyarság egyik ősfoglalkozásának mondott a halászat és a vadászat mellett. Tóth János írása.

1956 vidéken

Az első sortűz Debrecenben dördült el, az első követeléslistát Szegeden állították össze és a falvakban még 57 elején is működtek a forradalmi bizottságok. Az 56 Budapest-központú narratívában él a köztudatban - ám ha közelebbről vizsgáljuk az eseményeket, kiderül, hogy a vidéki Magyarország kulcsszerepet játszott mind a kezdetekben, mind a végkifejletben.

A kerecsensólyom és a turulmadár

Sólyomforma látomás, totemállat, a magyarok hadurának megtestesítője. Koronás madár Attila címerén. Sólyom, keselyű vagy sas - de leginkább: kerecsensólyom. Tóth János ornitológiai-etnográfiai nyomozása a turul eredetének útvesztőiben.

Mise a háziállatokért

A szent, akinek napján a háziállatokért mondanak misét. Vendel a juhászok és a pásztorok védőszentje. Királyfiból lett juhász, juhászból koldus, majd pásztor, aztán csodatévő és szerzetes.

Ízek, hagyományok, történetek

A magyar borászat évezredes hagyománya a Kárpát-medence gazdag talajában és az itt honos szőlőfajtákban gyökerezik. Az autentikus magyar borszőlők – mint a Furmint, a Hárslevelű vagy a Kéknyelű – nem csupán borokat adnak, hanem kulturális örökséget is, amely a táj, a történelem és az emberi munka lenyomata.

Szüreti felvonulás - rendeletre?

A régiek hite szerint az őszi időszak minden évben számadást hoz az évről. Megmutatja, hogy mi az, amit megérdemelt az ember Isten kegyelméből és learatja azt, amit elvetett, illetve ami a vetésből lett. Túl vagyunk már a legfontosabbakon, mivel az élet (a búza) már a raktárakban és a pékeknél vannak. A nagy őszi munkák pedig csak ezután kezdődnek: a szüret és a kukoricatörés. A szüret végét mindig megünnepelték a régiek - de a 20. század elején már miniszteri rendelet is előírta: szüreti bált kell tartani. Hogy miért? Tóth János írásából kiderül!

Aradi vértanúk nótája

1849 után tilos volt a szabadságharc dalait énekelni - mégis volt egy, amit menyasszonytáncként, lakodalmi énekként mégis nyílt színen daloltak a kiegyezés előtt is. Merthogy eleve menyasszonytánc volt a dal - csak illett rá épp a szöveg. Mert az Aradi vértanúk dala nép által dallamra illesztett költemény.

Világutazó, természettudós, akadémikus és gyűjtő

Katona, száműzött, természettudós, múzeumalapító, világutazó, író – mindezek egyszerre. Xantus János, akinek többek közt az Állatkertet és a Néprajzi Múzeumot is köszönhetjük, a hét végén lenne 200. Tóth János írása.

Farkaslakától Amerikán át Budapestig - és vissza

Sérült kezével nem tudott a földeken dolgozni, de Piavénál tanúsított vitézségéért kitüntették. Kalandozott Amerikában - és hazajött. Élt mellőzöttségben és kapott Kossuth-díjat is. Tamási Áron különleges élete a nepi.kultura.hu-n.

Malterral az analfabétizmus ellen

100 éve, 1925-ben Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter bejelentette, hogy a kormány 7,5 millió aranykoronát fordít tanyasi népiskolák építésére. ekkor még minden 10. magyar analfabéta volt. Az oktatás elérhetővé (és kötelezővé) válásával 10 év alatt ez a az arány a felére csökkent. Sikertörténet 100 évvel ezelőttről - melynek hatása máig érezhető, hiszen az ekkor épült iskolák nagy része máig működik.

Paraszt-katonák a második világháborúban

A második világháború 1939 szeptember 1-én tört ki, mikor Németország megtámadta Lengyelországot. A nap ezért világszintű emléknap. A második világháború Magyarországon (az elsőhöz hasonlóan) mélyen érintette a parasztságot, akik az ország lakosságának jelentős részét alkották. A parasztság katonaként hatalmas áldozatokat hozott.

A Szent Korona a föld alatt, bunkerban és hordóban

A Szent Korona, Magyarország legfőbb nemzeti ereklyéje, az államiság és a függetlenség szimbóluma, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején, majd az azt követő időszakban drámai viszontagságokon ment keresztül. Hogyan került a föld alá? Majd a 20. században bunkerbe, később hordóban ismét a föld alá? És az Egyesült Államokba? Majd onnan haza?

Nagyboldogasszony napja

Augusztus 15-e, Nagyboldogasszony napja a katolikus egyház egyik legnagyobb Mária-ünnepe. Szűz Mária mennybevételét ünneplik a hívek világszerte, de a Kárpát-medencében ez a nap  különleges jelentőséggel bír. Szűz Mária a magyarok védőszentje és a nap egyben a Regnum Marianum eszméjének, vagyis Mária országának ünnepe is.

Vésétől a Graves- Kossuth és Prima-díjig

Gimnazista költőből postai tisztviselő majd bebörtönzött rendszerellenes, a vései TSZ fogatosából uránbánya építő kényszermunkás, majd segédkönyvtáros. Tanár, szerkesztő, író és költő. Még szonett-formában is a jelenkort dokumentáló igazi kortárs. 5 éve hunyt el szeptember 14-én Pécs díszpolgára, a nagyatádi könyvtár névadója, a Graves-, Kossuth- és Prima-díjas Bertók László.

Szerelemteremtő csoda és bátorság-elixír

Jeanne d'Arc csata előtt bátorság-elixírként birsalma lekvárt evett - Nostradamus szerint pedig legalább annyira jó vágyfokozó a lekvár, mint a smink - ha a szerelem varázslatát szeretnénk előidézni. De vajon ki és mikor főzte az első lekvárt Európában?

Sarló, kaláka, áldás és varázslat

Tudtad, hogy a Sarlós Boldogasszony napján sarlóval vágott és megáldott növények különös gyógyító és védelmező erővel bírnak?

A komor ló és Móricz

Az első Móricz-film egyben az Hortobágy-film is- de különös körülmények közt született. Móricz írta ugyan - de előbb voltak meg az első filmfelvételek, mint maga a novella. És a rendező sem magyar volt, hanem osztrák. Hogyan találtak egymásra - és hogyan indult el Móricz, a legtöbbet megfilmesített magyar író - a filmek világába? Tóth János írása Móricz Zsigmond 146-születésnapjára.

Nemzetközi Duna Nap

Nemzetközi Duna Védelmi Egyezmény aláírásának napján már 11. éve ünneplik a Duna vízgyűjtő országai a Nemzetközi Duna Napot. De mit adott nekünk a Duna? Rövid kalandozás a rómaiaktól Mátyáson, Wesselényin a jeges árvizen és a Parlament fűtésén át az Ínség-szikláig és a Duna Védelmi Egyezményig.

Weöres, Kodály és a népdalok

Weöres Sándor sok versét gondolják ma is népdalnak - mondókái közül többet népköltésnek. Pedig ő maga botfülűnek mondta magát - de mégis zseiális szövegetek írt a Kalálának, vagy épp Kodály Biciniumainak cseremisz népdalaihoz. Weöres népdalokmintájára írt kötete, a Magyar etűdök a mai napig a legjobb mondókáskönyvnek számítanak. De hogyan került ilyen közel a népzenéhez?

A legvirágosabb ünnep

Úrnapja mozgó ünnep: a pünkösd utáni tizedik napon tartják - mindig csütörtökön. A nappal az Oltáriszentséget ünnepli az egyház. Első magyarországi említésekor a Lányi-kódexben még szentvérnapként szerepel. Több, mint 700 éve tartják a magyarok: az első adatok megünnepléséről 1292-ből és 1299-ből valók.

Ferraritól Domestosig és vissza

Mikor került a locsolóversekbe traktor, pacsuli, Domestos és SMS? Hányféle módon lehet locsolni? Kultúrtörténeti kalandozás és a legkülönösebb locsolóversek gyűjteménye.

A díva és a szakácsnő

Laborfalvi Róza, a díva, a femme fatale. Jókainé Laborfalvi Róza, a gazdasszony aki kappant kopaszt, disznót etet, tehenet fej — és olyan kávét főz, mint Budán senki. Hogyan lett bántalmazott gyerekből ünnepelt díva - majd mesterszakács és gazdasszony Jókai felesége, Laborfalvi Róza? Mivel füstölte tele a füredi konyhát, miért száműzte a fagylaltot konyhájából, és hogy főzött egyszerre bent és kint is szüretkor? Legendás alakját és legendás főztjét április 8-án, 208. születésnapján idézzük fel. Maronics Anna írása.

Háromszéktől a Himalájáig

Poliglott, aki háromnál több nyelvet tud. Kőrösi Csoma Sándor 13 nyelven írt, olvasott és beszélt tökéletesen — de ezeken túl 17 másikon értett, olvasott kommunikált különböző szinteken. Székelyföldről indulva bejárta Ázsiát, összeállította a világ első tibeti szótárát és megalapította a tibetológia tudományát.  Kőrösi Csoma Sándor március végén/április elején született és április elején is hunyt el ötvenes évei közepén — de pontosan még születése évét sem ismerjük. Munkássága viszont pontosan követhető úti jelentéseiből és az általa összeállított könyvek nyomdokain haladva. Az őshazát kereső és közben egészen másra találó tudós-kutató különleges élete Tóth János és Maronics Anna írásában, amelyből az is kiderül, hogyan ápolják ma is Csoma emlékét és segítik a tibetiek mindennapjait elhivatott magyarok Tibetben.

Fonográffal úttalan utakon

Vikár Béla volt az első európai etnográfus, aki fonográfot használt gyűjtőútjai során. Az eszköz ekkor még nagy, nehéz és rendkívül sérülékeny volt — mégis megérte vigyázva körbevinni a Kárpát-medencén Székelyföldtől Somogyig. Vikár és kísérő napszámosa képe, hátukon a fonográffal a magyar vidék részévé vált a 19-20. század fordulóján. Vikár alapozta meg a népzenegyűjtés technikai metodológiáját - amelyet később Kodály és Bartók is követett. 2025. április elsején lenne 166 éves. Maronics Anna írása.

Egy polgár élete

Lázadó gimnazista, forradalmár, férj és szerető, író, újságíró, hazafi és emigráns. 125 éve április 11-én született Márai Sándor. Az Arcképcsarnok első részében gyermekkorától az emigrációig kísérjük végig különleges életútját művein keresztül. Maronics Anna írása.

Sándor, József, Benedek

A héten három jeles időjósló nap van. Vajon mire számíthatunk Sándor, József és Benedek jóvoltából 2025-ben? És mire számítottak a régiek?

Az ambivalens professzor és miniszter

Helyezkedőművész vagy opportunista? Károkat okozott vagy értéket teremtett? Ortutay Gyula mai napig megosztó személyiség. A titkos kommunista aki bejáratos a Horthy-rendszer legfelsőbb köreibe és nyíltszínen kisgazda. Az egykori piarista diák, aki államosította az egyházi iskolákat, mint miniszter. Vagy épp a kutató, aki feloszlatta a kutatóintézetet — és még sorolhatnánk. Soroljuk is. Ortutay Gyula különös karrierje és néprajzkutatói munkássága Tóth János és Maronics Anna írásában.

Kokárda nélkül belépni tilos!

A kokárda eredetileg arisztokrata ruhadísz volt - később katonákat megkülönböztető jelvény a harctereken, majd forradalmi szalagcsokor a Bastille ostroma után. Később a márciusi ifjak jelvénye Pest-Budán, az amerikai polgárháború katonáinak rangját jelző kitűző, majd Dél-Amerikában szabadságért és függetlenségért harcolók megkülönböztető ruhadísze Uruquaytól Argentínáig. Kis- kokárda-.történet a világ körül.

Az iskolások majdnem elfeledett ünnepe

Március 12-én, Szent Gergely napján egykor gyerekek járták a falvakat, hogy dramatikus játékokkal és tréfás énekekkel verbuváljanak tanulókat az iskolákba. Fennmaradt egy igazán régi dalszöveg a Gergely-járásról - ami azóta is generációknak okoz fejtörést. Hogy miért?

Negyven szentek napja

Március 10-én a keresztény világ a negyven vértanúra emlékezik – azokra a római katonákra, akik hitükhöz való hűségük miatt szenvedtek mártírhalált a 4. században.A negyven vértanú története az évszázadok során a hit, az állhatatosság és az önfeláldozás jelképévé vált – mind az egyházi hagyományban, mind pedig a népi emlékezetben.

Nagyböjt

A nagyböjt a keresztény egyházi év egyik legfontosabb időszaka, amely Jézus Krisztus szenvedésére és feltámadására készíti fel a híveket. Ez a negyvennapos böjti időszak hamvazószerdától egészen a húsvét vasárnapot megelőző nagycsütörtökig tart. 2025-ben a nagyböjt március 5-én  kezdődik és április 17-én ér véget.

Hamvazószerda

A farsang utáni első nappal megkezdődik a böjt időszaka. De miért hívják hamvazószerdát hamvazószerdának?

Az indián táncos és néprajztudós

Tánctudományi körökben talán Bartókhoz és Kodályhoz mérhető a munkássága. Az iskola, amit ő elindított, a néptánc anyanyelvi szinten való megtanulása egyre inkább teret kezdett hódítani. Túllépte Magyarország határait is, Európa határait is. Ma már Japánban meg Amerikában is, tulajdonképpen mindenhol így tanítják a néptáncot. Mert szorosan kapcsolódik a zenei anyanyelvhez a mozgáskultúra - írta Martin Györgyről Kallós Zoltán. Hogy miért érdemelt ilyen hatalmas dicséretet egy különleges kortárstól? Tóth János írásából kiderül!

Cibere vajda és Konc király

Cibere vajda és Konc király évente kétszer küzdött meg egymással. Vízkeresztkor Konc király győzött - és kezdődött a farsang. Húshagyó kedden pedig Cibere vajda - vagyis kezdődött a böjt.

A falu, mint a kultúra őrzője

Kodály szerint a nehéz időkben mindig a falvak „bújtatták el", őrizték meg a magyar kultúra alapjait - amelyekre aztán minden háború után fel lehetett húzni a kultúra teljes épületét. Ezért kellett a zeneszerzőknek népdalért visszatérni a falvakba, a forráshoz, abból meríteni. A módszert ma is sokan követik. Február 28-án este nyílik a kodályi gondolat jegyében fogant kiállítás - Kósa Klára keramikusművész és Klinkó Zita közös tárlata a Szentendrei Régi Művésztelepen.