kultúrtörténet

Civitas Fortissima

8:52
1919. január 29-én Balassagyarmat lakói a katonasággal együtt verték vissza a csehszlovák megszállási kísérletet. A város Civitas Fortissima - a Legbátrabb Város - címet kapta tettéért.

Hogyan lett Margit-sziget a Nyulak Szigetéből?

19:02
Árpád-házi Szent Margit (1242. január 27. – 1270. január 18.) az első és egytlen magyar királyi sarj, aki Istennek szentelte életét. Vagyis pontosabban: nem ő maga, saját döntéséből, hanem édesapja, fogadalomból.

A Magyarság Népzenéje

15:45
Vargyas Lajos a magyar népzenekutatás egyik meghatározó alakjaként évtizedeken át gyűjtötte, elemzett és publikálta a magyar népzene kincseit. Olyan kötetek szerzőjeként ismerhetjük, melyekből generációk tanultak és tanulnak. Február 1-én lenne 112 esztendős.

Viharos szélben egyesülő lángok - látomás és rend

8:48
Egy látomás hívta életre, hat remetével kezdődött, fénykorában Európa-szerte 300 kolostort működtetett. Többször betiltották, felszámolták a rendet Magyarországon, de mindig visszatértek. Az egyetlen ma is működő magyar alapítású szerzetesrend a pálosoké. Idén 775 évesek.

Tudom, Ányos!

10:26
Édesanyám, felfedeztem a dinamót! Tudom, Ányos! Tudtad, hogy a régi vicc hősét, Jedlik Ányost igazából István névre keresztelték? Hogy hatalmas szerepe volt a fizika magyar tudományos nyelvének megalkotásában? Hogy neki köszönheti a világ a szódavizet? És hogy neki és Vörösmartynak köszönhetjük a spritzert - és magyar nevét: fröccs. Januárban lenne 226 esztendős nagy felfedezőnk. Tóth János mesél az életéről.

Bízva bízzál!

15:11
1823. január 20-án született Madách Imre, Az ember tragédiája szerzője. Vagy 21-én? És miért javította Arany a trágyaturonyt és az aposztrófokat meg az igekötős igéket a Tragédiában? Madách Imre ezen a héten lenne 203 esztendős.

Kocsmáros fia, hétköznapi hősök krónikása

9:24
Mikszáth realizmusa a XIX. század utolsó harmadának magyar irodalmában újat hozott: romantikus túlzás helyett éles, de kedélyes megfigyelést, anekdotikus mesélést, népnyelvi fordulatokkal dúsított stílust. Életből merített, nem könyvekből; falusi gyermekkor, balassagyarmati szolgálat, szegedi évek adták anyagát. Humorában irónia keveredett empátiával: nem ítélkezett, hanem életbölcsességgel mutatta fel az emberi gyarlóságot és erényt.

20+G+M+B+26

2:30
Ajtófélfák rejtélyes kréta-felirata...a megfejtés: az adott év száma, középen Gáspár, Menyhért és Boldizsár keresztnevének kezdőbetűivel. A házjáráshoz kapcsolódik: a vízkeresztkor megáldott otthonok ajtófélfáira írta fel a jelet az áldást végző pap vagy kántor.

A kuruc mítosz megteremtője

3:30
Aki felélesztette a kuruc romantikát, aki hazahozta Rákóczi hamvait, aki összegyűjtötte a kuruc költészet megmaradt darabjait - sőt: írt is néhány kuruc nótát...Thaly Kálmán különös életműve születésének 187. évfordulóján.

Nem csak a lencse meg a malac...

4:00
Hogyan segíthet a gyarapodásban, hanem kivisszük, hanem egy napra eltesszük a szemetet - vagy ha átdugjuk a tyúkokat a létra fokán? Boldog Újév - és régi szokások a nepi.kultura.hu olvasóinak!

Vízjóslás, széljóslás, kántálás, zaj és vidámság

4:10
Kolompok, csengők - később petárda és tűzijáték. Miért zajongunk hagyományosan szilveszter éjjel? És mit lehetett megtudni a jövőről, ha az ember nagyon figyelt?

A bor-áldás János napján

4:30
Miért, mióta, kik és és hogyan áldják/áldatják a bort? Miért épp Szent Jánoskor? Hogy lesz az áldás révén a borból gyógyszer?

A házról házra járó örömhír

4:40
Eredetileg karácsony napján és másnapján, újévkor és vízkeresztkor - aztán már az egész adventi és karácsonyi időszakban házról házra jártak a magyar falvakban a pásztorok, az angyal és a betlehemi jászol. A betlehemezés a magyar karácsonyi szokásvilág egyik legösszetettebb hagyománya. Egyszerre játék, dramatikus előadás, vallási emlékezés és közösségi rítus, amelynek gyökerei a 17–18. századig nyúlnak vissza.

Mágia a karácsonyi asztal körül

14:19
Hogy segíthet a fülfájáson Karácsony Vigíliáján, azaz Karácsony Böjtjén azaz Bőved Estén elfogyasztott - vagyis el nem fogyasztott - vacsora? Népi hiedelmek, varázslatok, rítusok december 24-ére!

A zene mindenkié!

6:30
„Egészséges nemzet életének annyira szerves része, hogy ott találjuk mindenütt: jelen van a művészetben, a közoktatásban, a társadalmi élet megnyilvánulásaiban. Mindig a nemzeti élet satnyulásának jele, ha a népzene valamely téren háttérbe szorul.” - írta Kodály 1906-ban. De hogyan került életművének középpontjába a népzene? Tóth János írása Kodály születésének 143. évfordulóján.

Luca: boszorkányok, jóslatok, perek, sötétség

8:17
Nyugat-Európában százezrek végezték máglyán boszorkányság bűne miatt - nálunk viszont összesen 1000 per zajlott 300 év alatt - ezekből pedig csak egy volt olyan, mint a nyugatiak: a szegedi boszorkányper. Miközben a magyar minden év karácsonyi miséjén boszorkányokat kutatott a templomban Luca székére állva...hogy miért?

Akinek a neve „lekopott" a Kodály-módszer nevéről

19:39
Az ember, aki néptanítóként még a fronton és a hadifogságban is a kultúránk egyik legkifejezőbb leképezésével, a dallal, az énekkel tanította az embereket - hol túlélni, hol pedig megélni. A zenepedagógus, akinek vezetékneve „lekopott" az Ádám-Kodály módszer elnevezéséből. De miért? Hogyan? Tóth János írása.

Vörösmarty, a Tudományos Gyűjtemény és a népies költészet

10:48
Mi köze Vörösmartynak a népdalgyűjtéshez? Miért írt ő maga is népies verseket - és miért szorgalmazta ezek írását kortársainál? Mit tett a szólások összegyűjtése érdekében a Magyar Tudósok Társasága? És hogyan segítette a népi kultúra elfogadását és elismerését Vörösmarty? A Szózat költője december elsején lenne 225 éves.

Krisztus Király Ünnepe

20:34
Advent előtt, november utolsó vasárnapján ér véget az egyházi év. Krisztus Királyt ünneplik ekkor a hívek - ez a katolikus egyház legifiatalabb ünnepe. Íme a története - és egy rövid, őszi mese Krisztus Király cselekedeteiről   „abból az időből, mikor még a Földön járt"!

Akit Cimbalomnak hívtak

10:20
1773. november 17-én, egy hideg debreceni hajnalon született meg az a fiú, akit később az egész magyar irodalom csak úgy emleget: a debreceni csalogány, a magyar Anakreón, vagy – ahogy a kollégiumi cenzorok gúnyolták – Cimbalom.

Lélekmadár, őr-darvak és toll-adó

18:13
Mikor megérkeznek, a pásztor feltekint az égre és fohászkodik, hogy „Jóistenem, csak egy szép balos tollat hullajtsanak el nekem!” Hogy miért? Tóth János írásából ez is kiderül!

Világítson mindig nekünk!

8:45
November 11-én, Márton napján a kis lámpások nem csupán a sötétséget űzik el: emlékeztetnek a szegény katonára, aki köpenyét osztotta meg egy reszkető koldussal - és így arra, hogy a jóság lángja sosem alszik ki. A Kárpát-medencében ez a hagyomány élőbb, mint valaha – a gyerekek az óvodákban, iskolákban lámpásokat készítenek és este közös sétával emlékeznek Szent Mártonra. Egy kis kultúrtörténet - és egy különleges libasült receptje sáfrányos kölessel a nepi.kultura.hu olvasóinak!

A magyar opera születése

14:57
A 19. század elején, amikor Európa operaházai már virágoztak, Magyarországon a műfaj még gyerekcipőben járt. Külföldi társulatok, főúri magánszínházak színpadán énekeltek ugyan operákat - de magyar nyelvű és karakterű opera nem létezett. Erkel változtatott ezen: a verbunkos tánczene lendületét ötvözte az olasz, francia és német operákkal - megteremtve ezzel a magyar operanyelvet. Munkája nem csak zenei, hanem politikai állásfoglalás is volt: zenéjével a reformkor nemzeti öntudatát erősítette.

Halottak napja

13:31
A halottak napja a katolikus egyházban november 2-án van, közvetlenül Mindenszentek után. Az ünnepet 998-ban Szent Odiló, a francia Cluny bencés apátság apátja vezette be. Ezen a napon a szerzetesek külön misét mondtak a tisztítótűzben szenvedő lelkekért, hogy mihamarabb eljuthassanak Isten színe elé. Szokássá vált, hogy előző este, Mindenszentek vigíliáján harangozással hívják imára a híveket az elhunytakért.

Mindenszentek ünnepe

13:15
Mindenszentek ünnepének gyökerei az ókeresztény mártírünnepekig nyúlnak vissza. A 4. században Keleten már tartottak közös megemlékezéseket a vértanúkról: Antiokheiában pünkösd utáni vasárnap, Edesszában május 13-án, a kopt egyházban október 23-án. A 9. században VI. Leó bizánci császár terjesztette ki az ünnepet minden szentre.

Fedák Sári mindent visz

16:33
A 20. század elejének sziporkázó csillaga nem csupán a színpadon csillogtatta meg tehetségét, hanem a kártyaasztaloknál is. Annyira, hogy legendája tovább él: az ultiban a fedáksári ma is a legmagasabb kontra, 64-szeres tét. Hogyan lett egy beregszászi lányból ekkora celeb? Idén októberben lenne 146 éves.

Jószágbehajtás – a pásztorok munkájának ünnepe

12:58
Szorulás, számadás, szétverés, a pusztai év zárása. Ezt jelentette és jelenti ma is, amikor a legelőkről a jószág és ember „beszorul” a téli szállására. Pásztorságunk ünnepe ez. Annak a közösségnek az ünnepe, akik még a mai napig is űzik azt a mesterséget, melyet Herman Ottó neves polihisztor tudósunk a magyarság egyik ősfoglalkozásának mondott a halászat és a vadászat mellett. Tóth János írása.

1956 vidéken

15:39
Az első sortűz Debrecenben dördült el, az első követeléslistát Szegeden állították össze és a falvakban még 57 elején is működtek a forradalmi bizottságok. Az 56 Budapest-központú narratívában él a köztudatban - ám ha közelebbről vizsgáljuk az eseményeket, kiderül, hogy a vidéki Magyarország kulcsszerepet játszott mind a kezdetekben, mind a végkifejletben.

A kerecsensólyom és a turulmadár

20:32
Sólyomforma látomás, totemállat, a magyarok hadurának megtestesítője. Koronás madár Attila címerén. Sólyom, keselyű vagy sas - de leginkább: kerecsensólyom. Tóth János ornitológiai-etnográfiai nyomozása a turul eredetének útvesztőiben.

Mise a háziállatokért

10:01
A szent, akinek napján a háziállatokért mondanak misét. Vendel a juhászok és a pásztorok védőszentje. Királyfiból lett juhász, juhászból koldus, majd pásztor, aztán csodatévő és szerzetes.

Ízek, hagyományok, történetek

17:38
A magyar borászat évezredes hagyománya a Kárpát-medence gazdag talajában és az itt honos szőlőfajtákban gyökerezik. Az autentikus magyar borszőlők – mint a Furmint, a Hárslevelű vagy a Kéknyelű – nem csupán borokat adnak, hanem kulturális örökséget is, amely a táj, a történelem és az emberi munka lenyomata.

Szüreti felvonulás - rendeletre?

7:16
A régiek hite szerint az őszi időszak minden évben számadást hoz az évről. Megmutatja, hogy mi az, amit megérdemelt az ember Isten kegyelméből és learatja azt, amit elvetett, illetve ami a vetésből lett. Túl vagyunk már a legfontosabbakon, mivel az élet (a búza) már a raktárakban és a pékeknél vannak. A nagy őszi munkák pedig csak ezután kezdődnek: a szüret és a kukoricatörés. A szüret végét mindig megünnepelték a régiek - de a 20. század elején már miniszteri rendelet is előírta: szüreti bált kell tartani. Hogy miért? Tóth János írásából kiderül!

Aradi vértanúk nótája

14:55
1849 után tilos volt a szabadságharc dalait énekelni - mégis volt egy, amit menyasszonytáncként, lakodalmi énekként mégis nyílt színen daloltak a kiegyezés előtt is. Merthogy eleve menyasszonytánc volt a dal - csak illett rá épp a szöveg. Mert az Aradi vértanúk dala nép által dallamra illesztett költemény.

Világutazó, természettudós, akadémikus és gyűjtő

10:30
Katona, száműzött, természettudós, múzeumalapító, világutazó, író – mindezek egyszerre. Xantus János, akinek többek közt az Állatkertet és a Néprajzi Múzeumot is köszönhetjük, a hét végén lenne 200. Tóth János írása.

Farkaslakától Amerikán át Budapestig - és vissza

10:33
Sérült kezével nem tudott a földeken dolgozni, de Piavénál tanúsított vitézségéért kitüntették. Kalandozott Amerikában - és hazajött. Élt mellőzöttségben és kapott Kossuth-díjat is. Tamási Áron különleges élete a nepi.kultura.hu-n.

Malterral az analfabétizmus ellen

8:00
100 éve, 1925-ben Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter bejelentette, hogy a kormány 7,5 millió aranykoronát fordít tanyasi népiskolák építésére. ekkor még minden 10. magyar analfabéta volt. Az oktatás elérhetővé (és kötelezővé) válásával 10 év alatt ez a az arány a felére csökkent. Sikertörténet 100 évvel ezelőttről - melynek hatása máig érezhető, hiszen az ekkor épült iskolák nagy része máig működik.

Paraszt-katonák a második világháborúban

10:00
A második világháború 1939 szeptember 1-én tört ki, mikor Németország megtámadta Lengyelországot. A nap ezért világszintű emléknap. A második világháború Magyarországon (az elsőhöz hasonlóan) mélyen érintette a parasztságot, akik az ország lakosságának jelentős részét alkották. A parasztság katonaként hatalmas áldozatokat hozott.

A Szent Korona a föld alatt, bunkerban és hordóban

12:10
A Szent Korona, Magyarország legfőbb nemzeti ereklyéje, az államiság és a függetlenség szimbóluma, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején, majd az azt követő időszakban drámai viszontagságokon ment keresztül. Hogyan került a föld alá? Majd a 20. században bunkerbe, később hordóban ismét a föld alá? És az Egyesült Államokba? Majd onnan haza?

Nagyboldogasszony napja

10:38
Augusztus 15-e, Nagyboldogasszony napja a katolikus egyház egyik legnagyobb Mária-ünnepe. Szűz Mária mennybevételét ünneplik a hívek világszerte, de a Kárpát-medencében ez a nap  különleges jelentőséggel bír. Szűz Mária a magyarok védőszentje és a nap egyben a Regnum Marianum eszméjének, vagyis Mária országának ünnepe is.

Vésétől a Graves- Kossuth és Prima-díjig

12:49
Gimnazista költőből postai tisztviselő majd bebörtönzött rendszerellenes, a vései TSZ fogatosából uránbánya építő kényszermunkás, majd segédkönyvtáros. Tanár, szerkesztő, író és költő. Még szonett-formában is a jelenkort dokumentáló igazi kortárs. 5 éve hunyt el szeptember 14-én Pécs díszpolgára, a nagyatádi könyvtár névadója, a Graves-, Kossuth- és Prima-díjas Bertók László.