kultúrtörténet

1956 vidéken

15:39
Az első sortűz Debrecenben dördült el, az első követeléslistát Szegeden állították össze és a falvakban még 57 elején is működtek a forradalmi bizottságok. Az 56 Budapest-központú narratívában él a köztudatban - ám ha közelebbről vizsgáljuk az eseményeket, kiderül, hogy a vidéki Magyarország kulcsszerepet játszott mind a kezdetekben, mind a végkifejletben.

A kerecsensólyom és a turulmadár

20:32
Sólyomforma látomás, totemállat, a magyarok hadurának megtestesítője. Koronás madár Attila címerén. Sólyom, keselyű vagy sas - de leginkább: kerecsensólyom. Tóth János ornitológiai-etnográfiai nyomozása a turul eredetének útvesztőiben.

Mise a háziállatokért

10:01
A szent, akinek napján a háziállatokért mondanak misét. Vendel a juhászok és a pásztorok védőszentje. Királyfiból lett juhász, juhászból koldus, majd pásztor, aztán csodatévő és szerzetes.

Ízek, hagyományok, történetek

17:38
A magyar borászat évezredes hagyománya a Kárpát-medence gazdag talajában és az itt honos szőlőfajtákban gyökerezik. Az autentikus magyar borszőlők – mint a Furmint, a Hárslevelű vagy a Kéknyelű – nem csupán borokat adnak, hanem kulturális örökséget is, amely a táj, a történelem és az emberi munka lenyomata.

Szüreti felvonulás - rendeletre?

7:16
A régiek hite szerint az őszi időszak minden évben számadást hoz az évről. Megmutatja, hogy mi az, amit megérdemelt az ember Isten kegyelméből és learatja azt, amit elvetett, illetve ami a vetésből lett. Túl vagyunk már a legfontosabbakon, mivel az élet (a búza) már a raktárakban és a pékeknél vannak. A nagy őszi munkák pedig csak ezután kezdődnek: a szüret és a kukoricatörés. A szüret végét mindig megünnepelték a régiek - de a 20. század elején már miniszteri rendelet is előírta: szüreti bált kell tartani. Hogy miért? Tóth János írásából kiderül!

Aradi vértanúk nótája

14:55
1849 után tilos volt a szabadságharc dalait énekelni - mégis volt egy, amit menyasszonytáncként, lakodalmi énekként mégis nyílt színen daloltak a kiegyezés előtt is. Merthogy eleve menyasszonytánc volt a dal - csak illett rá épp a szöveg. Mert az Aradi vértanúk dala nép által dallamra illesztett költemény.

Világutazó, természettudós, akadémikus és gyűjtő

10:30
Katona, száműzött, természettudós, múzeumalapító, világutazó, író – mindezek egyszerre. Xantus János, akinek többek közt az Állatkertet és a Néprajzi Múzeumot is köszönhetjük, a hét végén lenne 200. Tóth János írása.

Farkaslakától Amerikán át Budapestig - és vissza

10:33
Sérült kezével nem tudott a földeken dolgozni, de Piavénál tanúsított vitézségéért kitüntették. Kalandozott Amerikában - és hazajött. Élt mellőzöttségben és kapott Kossuth-díjat is. Tamási Áron különleges élete a nepi.kultura.hu-n.

Malterral az analfabétizmus ellen

8:00
100 éve, 1925-ben Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter bejelentette, hogy a kormány 7,5 millió aranykoronát fordít tanyasi népiskolák építésére. ekkor még minden 10. magyar analfabéta volt. Az oktatás elérhetővé (és kötelezővé) válásával 10 év alatt ez a az arány a felére csökkent. Sikertörténet 100 évvel ezelőttről - melynek hatása máig érezhető, hiszen az ekkor épült iskolák nagy része máig működik.

Paraszt-katonák a második világháborúban

10:00
A második világháború 1939 szeptember 1-én tört ki, mikor Németország megtámadta Lengyelországot. A nap ezért világszintű emléknap. A második világháború Magyarországon (az elsőhöz hasonlóan) mélyen érintette a parasztságot, akik az ország lakosságának jelentős részét alkották. A parasztság katonaként hatalmas áldozatokat hozott.

A Szent Korona a föld alatt, bunkerban és hordóban

12:10
A Szent Korona, Magyarország legfőbb nemzeti ereklyéje, az államiság és a függetlenség szimbóluma, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején, majd az azt követő időszakban drámai viszontagságokon ment keresztül. Hogyan került a föld alá? Majd a 20. században bunkerbe, később hordóban ismét a föld alá? És az Egyesült Államokba? Majd onnan haza?

Nagyboldogasszony napja

10:38
Augusztus 15-e, Nagyboldogasszony napja a katolikus egyház egyik legnagyobb Mária-ünnepe. Szűz Mária mennybevételét ünneplik a hívek világszerte, de a Kárpát-medencében ez a nap  különleges jelentőséggel bír. Szűz Mária a magyarok védőszentje és a nap egyben a Regnum Marianum eszméjének, vagyis Mária országának ünnepe is.

Vésétől a Graves- Kossuth és Prima-díjig

12:49
Gimnazista költőből postai tisztviselő majd bebörtönzött rendszerellenes, a vései TSZ fogatosából uránbánya építő kényszermunkás, majd segédkönyvtáros. Tanár, szerkesztő, író és költő. Még szonett-formában is a jelenkort dokumentáló igazi kortárs. 5 éve hunyt el szeptember 14-én Pécs díszpolgára, a nagyatádi könyvtár névadója, a Graves-, Kossuth- és Prima-díjas Bertók László.

Szerelemteremtő csoda és bátorság-elixír

0:00
Jeanne d'Arc csata előtt bátorság-elixírként birsalma lekvárt evett - Nostradamus szerint pedig legalább annyira jó vágyfokozó a lekvár, mint a smink - ha a szerelem varázslatát szeretnénk előidézni. De vajon ki és mikor főzte az első lekvárt Európában?

Sarló, kaláka, áldás és varázslat

8:12
Tudtad, hogy a Sarlós Boldogasszony napján sarlóval vágott és megáldott növények különös gyógyító és védelmező erővel bírnak?

A komor ló és Móricz

13:09
Az első Móricz-film egyben az Hortobágy-film is- de különös körülmények közt született. Móricz írta ugyan - de előbb voltak meg az első filmfelvételek, mint maga a novella. És a rendező sem magyar volt, hanem osztrák. Hogyan találtak egymásra - és hogyan indult el Móricz, a legtöbbet megfilmesített magyar író - a filmek világába? Tóth János írása Móricz Zsigmond 146-születésnapjára.

Nemzetközi Duna Nap

11:39
Nemzetközi Duna Védelmi Egyezmény aláírásának napján már 11. éve ünneplik a Duna vízgyűjtő országai a Nemzetközi Duna Napot. De mit adott nekünk a Duna? Rövid kalandozás a rómaiaktól Mátyáson, Wesselényin a jeges árvizen és a Parlament fűtésén át az Ínség-szikláig és a Duna Védelmi Egyezményig.

Weöres, Kodály és a népdalok

7:31
Weöres Sándor sok versét gondolják ma is népdalnak - mondókái közül többet népköltésnek. Pedig ő maga botfülűnek mondta magát - de mégis zseiális szövegetek írt a Kalálának, vagy épp Kodály Biciniumainak cseremisz népdalaihoz. Weöres népdalokmintájára írt kötete, a Magyar etűdök a mai napig a legjobb mondókáskönyvnek számítanak. De hogyan került ilyen közel a népzenéhez?

A legvirágosabb ünnep

7:24
Úrnapja mozgó ünnep: a pünkösd utáni tizedik napon tartják - mindig csütörtökön. A nappal az Oltáriszentséget ünnepli az egyház. Első magyarországi említésekor a Lányi-kódexben még szentvérnapként szerepel. Több, mint 700 éve tartják a magyarok: az első adatok megünnepléséről 1292-ből és 1299-ből valók.

Ferraritól Domestosig és vissza

6:00
Mikor került a locsolóversekbe traktor, pacsuli, Domestos és SMS? Hányféle módon lehet locsolni? Kultúrtörténeti kalandozás és a legkülönösebb locsolóversek gyűjteménye.

A díva és a szakácsnő

21:41
Laborfalvi Róza, a díva, a femme fatale. Jókainé Laborfalvi Róza, a gazdasszony aki kappant kopaszt, disznót etet, tehenet fej — és olyan kávét főz, mint Budán senki. Hogyan lett bántalmazott gyerekből ünnepelt díva - majd mesterszakács és gazdasszony Jókai felesége, Laborfalvi Róza? Mivel füstölte tele a füredi konyhát, miért száműzte a fagylaltot konyhájából, és hogy főzött egyszerre bent és kint is szüretkor? Legendás alakját és legendás főztjét április 8-án, 208. születésnapján idézzük fel. Maronics Anna írása.

Háromszéktől a Himalájáig

10:03
Poliglott, aki háromnál több nyelvet tud. Kőrösi Csoma Sándor 13 nyelven írt, olvasott és beszélt tökéletesen — de ezeken túl 17 másikon értett, olvasott kommunikált különböző szinteken. Székelyföldről indulva bejárta Ázsiát, összeállította a világ első tibeti szótárát és megalapította a tibetológia tudományát.  Kőrösi Csoma Sándor március végén/április elején született és április elején is hunyt el ötvenes évei közepén — de pontosan még születése évét sem ismerjük. Munkássága viszont pontosan követhető úti jelentéseiből és az általa összeállított könyvek nyomdokain haladva. Az őshazát kereső és közben egészen másra találó tudós-kutató különleges élete Tóth János és Maronics Anna írásában, amelyből az is kiderül, hogyan ápolják ma is Csoma emlékét és segítik a tibetiek mindennapjait elhivatott magyarok Tibetben.

Fonográffal úttalan utakon

20:53
Vikár Béla volt az első európai etnográfus, aki fonográfot használt gyűjtőútjai során. Az eszköz ekkor még nagy, nehéz és rendkívül sérülékeny volt — mégis megérte vigyázva körbevinni a Kárpát-medencén Székelyföldtől Somogyig. Vikár és kísérő napszámosa képe, hátukon a fonográffal a magyar vidék részévé vált a 19-20. század fordulóján. Vikár alapozta meg a népzenegyűjtés technikai metodológiáját - amelyet később Kodály és Bartók is követett. 2025. április elsején lenne 166 éves. Maronics Anna írása.

Egy polgár élete

21:48
Lázadó gimnazista, forradalmár, férj és szerető, író, újságíró, hazafi és emigráns. 125 éve április 11-én született Márai Sándor. Az Arcképcsarnok első részében gyermekkorától az emigrációig kísérjük végig különleges életútját művein keresztül. Maronics Anna írása.

Sándor, József, Benedek

9:09
A héten három jeles időjósló nap van. Vajon mire számíthatunk Sándor, József és Benedek jóvoltából 2025-ben? És mire számítottak a régiek?

Az ambivalens professzor és miniszter

10:19
Helyezkedőművész vagy opportunista? Károkat okozott vagy értéket teremtett? Ortutay Gyula mai napig megosztó személyiség. A titkos kommunista aki bejáratos a Horthy-rendszer legfelsőbb köreibe és nyíltszínen kisgazda. Az egykori piarista diák, aki államosította az egyházi iskolákat, mint miniszter. Vagy épp a kutató, aki feloszlatta a kutatóintézetet — és még sorolhatnánk. Soroljuk is. Ortutay Gyula különös karrierje és néprajzkutatói munkássága Tóth János és Maronics Anna írásában.

Kokárda nélkül belépni tilos!

14:30
A kokárda eredetileg arisztokrata ruhadísz volt - később katonákat megkülönböztető jelvény a harctereken, majd forradalmi szalagcsokor a Bastille ostroma után. Később a márciusi ifjak jelvénye Pest-Budán, az amerikai polgárháború katonáinak rangját jelző kitűző, majd Dél-Amerikában szabadságért és függetlenségért harcolók megkülönböztető ruhadísze Uruquaytól Argentínáig. Kis- kokárda-.történet a világ körül.

Az iskolások majdnem elfeledett ünnepe

8:52
Március 12-én, Szent Gergely napján egykor gyerekek járták a falvakat, hogy dramatikus játékokkal és tréfás énekekkel verbuváljanak tanulókat az iskolákba. Fennmaradt egy igazán régi dalszöveg a Gergely-járásról - ami azóta is generációknak okoz fejtörést. Hogy miért?

Negyven szentek napja

8:40
Március 10-én a keresztény világ a negyven vértanúra emlékezik – azokra a római katonákra, akik hitükhöz való hűségük miatt szenvedtek mártírhalált a 4. században.A negyven vértanú története az évszázadok során a hit, az állhatatosság és az önfeláldozás jelképévé vált – mind az egyházi hagyományban, mind pedig a népi emlékezetben.

Nagyböjt

12:50
A nagyböjt a keresztény egyházi év egyik legfontosabb időszaka, amely Jézus Krisztus szenvedésére és feltámadására készíti fel a híveket. Ez a negyvennapos böjti időszak hamvazószerdától egészen a húsvét vasárnapot megelőző nagycsütörtökig tart. 2025-ben a nagyböjt március 5-én  kezdődik és április 17-én ér véget.

Hamvazószerda

12:24
A farsang utáni első nappal megkezdődik a böjt időszaka. De miért hívják hamvazószerdát hamvazószerdának?

Az indián táncos és néprajztudós

14:35
Tánctudományi körökben talán Bartókhoz és Kodályhoz mérhető a munkássága. Az iskola, amit ő elindított, a néptánc anyanyelvi szinten való megtanulása egyre inkább teret kezdett hódítani. Túllépte Magyarország határait is, Európa határait is. Ma már Japánban meg Amerikában is, tulajdonképpen mindenhol így tanítják a néptáncot. Mert szorosan kapcsolódik a zenei anyanyelvhez a mozgáskultúra - írta Martin Györgyről Kallós Zoltán. Hogy miért érdemelt ilyen hatalmas dicséretet egy különleges kortárstól? Tóth János írásából kiderül!

Cibere vajda és Konc király

14:14
Cibere vajda és Konc király évente kétszer küzdött meg egymással. Vízkeresztkor Konc király győzött - és kezdődött a farsang. Húshagyó kedden pedig Cibere vajda - vagyis kezdődött a böjt.

A falu, mint a kultúra őrzője

18:57
Kodály szerint a nehéz időkben mindig a falvak „bújtatták el", őrizték meg a magyar kultúra alapjait - amelyekre aztán minden háború után fel lehetett húzni a kultúra teljes épületét. Ezért kellett a zeneszerzőknek népdalért visszatérni a falvakba, a forráshoz, abból meríteni. A módszert ma is sokan követik. Február 28-án este nyílik a kodályi gondolat jegyében fogant kiállítás - Kósa Klára keramikusművész és Klinkó Zita közös tárlata a Szentendrei Régi Művésztelepen.

Nincs fagy - lesz tavasz?

6:14
Ha Mátyás jeget talál, töri — ha nem talál, akkor csinál. Lehet ma hóban vetni, és legyen nálunk egy piros write-4-all. Mátyás-napi népi jóslatok és hiedelmek.

A hamisítatlan hajdúsági töltött káposzta

18:31
Mit egyen az ember farsangkor? Mulatságok után nincs is jobb, mint egy igazi töltött káposzta! Az első írásos recept 1695-ből maradt ránk - a legutóbbit pedig Tóth János szerezte be a legautentikusabb forrásból, a Hajdúságból, a nemrégiben hungarikummá minősített hadházi lapos káposzta hazájából!

Befagyott a szája?

10:33
Február 19-én a régiek nyitott füllel jártak  — ha ezen a napon meghallották a pacsirta dalát, tudták: mindjárt itt a tavasz! Ha nem  — még soká tart a tél. De vajon hány pacsirta él ma még a Kárpát-medencében? Ha esetleg egy sem jönne ma szembe, cikkünkkel csalhat kicsit: meghallgathatja a pacsirtát felvételről Zsuzsanna napon!

Jókai, az ethnográfus

17:29
A ma 200 éve született Jókai Mórra tiszteletbeli néprajzosként tekint az etnográfus-szakma, és avatott kert-szakértőként tartják számon a gyümölcsészek. Hogy miért? Tóth János etnográfus esszéjéből kiderül!

Jókai, a kert-ember

10:58
Jókai Mór, az ünnepelt író tiszteletbeli etnográfus és kerthez értő ember volt. Kevésbé ismert munkája a Kertészgazdászati jegyzetek elején így vezeti be az olvasót a kertművelés fortélyaiba: „Hogyan kell a földet megcsinálni: azt én a svábhegyi telkemen megmutattam. Az egy elhagyott kőbánya volt, melyben mély gödrök váltogatták egymást roppant agyaghalmokkal, szakadékos meredélyekkel, s a hol a sivány talaj nem fizette vissza a belevetett magot. És most ebben az elátkozott talajban óriási gyümölcsfák diszlenek, a mik minden évben gazdag terméssel fizetnek. " Jókai február 18-án született, 200 évvel ezelőtt. Íme Jókai, a kert-ember.

Bálint és Valentin

19:42
Mi közünk nekünk, magyaroknak a Valentin nap szerelmes hagyományaihoz? A válasz röviden: semmi. Hosszabban: elég sok. Részletek a cikkben!