15 fok a városokban és havazás a Bükkben. Különös időjárással lepett meg minket idén a február - de vajon mi jöhet még? Ősszegyűjtöttük a téli időszakra vonatkozó népi megfigyeléseket, hagyományokat, időjósló napokat. Vajon miből mit jósolnának dédszüleink januárban és februárban?

A néphagyományban rengeteg időjósló napot találunk a téli időszakra, annak hosszára, a tél keménységére és a tavasz várható érkezésének időpontjára vonatkozóan. A régiek egész farsangban és böjtben figyelték a változásokat. Bölcsességük érvényéhez évszázadokon át nem férhetett kétség. Nézzük sorban!

Január

Január 6. -  Vízkereszt

Vízkereszt vagy háromkirályok napja a karácsonyi ünnepkör zárónapja és a farsang kezdőnapja. Gáspár, Menyhért, Boldizsár, a napkeleti királyok az utasok, útonjárók, vendégfogadósok védőszentjei voltak. Emlékükre sok helyütt karácsonytól vízkeresztik tartották a háromkirály-járás dramatikusjáték szép szokását. A keleti egyház ezen a napon ünnepli Jézus születését. Ez volt a kolead - a házszentelés napja, és az állatokat is megszentelték, szenteltvízzel meglocsolták, és a kútba is tettek az áldott vízből. 

Vízkereszt sokatmondó nap volt a tél keménységére és hosszára következtettek az időjárásból - és a tartalékolandó fűtőanyag mennyiségét is megbecsülték eszerint. Sok mondás az ízik (fűtésre szolgáló takarmánytörmelék, kukoricaszár, nádhulladék) megbecsülésére, tartalékolására utalt. 

 „Ha vízkereszt vizet ereszt, izikedet padra rekeszd” – mondják Berettyóújfalun.

„Ha vízkeresztkor megcsordul az eszterhéj, az íziket rakjátok el, mert hosszú lesz a tél” – hangzik a rigmus hegyközi változata. 

A tápaiak szerint, ha ezen a napon süt a nap, hosszú lesz a tél. Összefoglalva: ha csorgott az eresz, hosszú télre rendezkedtek be. 

Január 18. - Piroska

Piroska hűséges teremtés - rövid rigmus őrzi az erre a napra vonatkozó megfigyelést Délkelet-Magyarországról és a Vajdaságból.

„Piroska, ha fagy, negyven napig el nem hagy".

Január 21. - Ágnes

Az egész Kárpát-medencére vonatkozó jóslat szerint „Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince”. És Vince másnap érkezett...

Január 22. - Vince

Vince napja  volt az újborkóstolás, pincejárás ideje - és jósoltak a következő évi termésre is a nap időjárásából. Sok helyütt vincevesszőt vágtak melyet bent vízbe tettek. Ha kihajtott, bő termést vártak. Szép, napos idő esetén jó, ellenkező esetben rossz bortermésre jósoltak. A közismert időjárási rigmus így hangzik:

„Hogyha szépen fénylik Vince, megtelik borral a pince."

Január 26.  - Pál

A napot Pálfordulónak vagy Pálfordulásnak is nevezik, arra a bibliai történetre utalva, amely szerint a Jézust üldöző Saul ezen a napon tért meg, és Pál apostol lett belőle. A néphitben időjárás-, termés- és haláljóslás napja. A szép, derült idő sokfelé azt jelentette, hogy még hosszan tartó hidegre lehet számítani.

Pál fordulása, ha tiszta,
Bőven terem mező, puszta,
Ha szeles, jön hadakozás,
Ha ködös, embernek sírt ás,
Ha pedig esős vagy nedves,
Lesz a kenyér igen kedves.

Február

Február 2. -  Gyertyaszentelő Boldogasszony napja

„Gyertyaszentelőkor, ha esik a hó, fúj a szél, Nem tart sokáig a tél."

Ez volt a nap, amelyen a medvét figyelte mindenki. Ha kijött és meglátta az árnyékát, visszament barlangjába - ami a régiek szerint hosszú telet jelent. 

Február 6. - Dorottya

A régiek szerint Dorottya napján ha kemény a fagy, akkor a tél vége is hasonló lesz. Viszont ha „Dorottya locsog, Julianna kopog",  vagy Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja - vagyis a Dorottya-napi fagy rövid telet, hamar érkező enyhülést jelentett - merthogy Julianna február 16-án érkezik.

Február 19. - Zsuzsanna

A naptól általában az időjárás melegebbre fordulását várták. Pacsirták énekét fülelték, ha hallották: rövid lesz a tél.

Február 24. - Mátyás

Jégtörő Mátyásnak mondták ezt a  napot: ha fagy volt, olvadást hozott. De ha nem, akkor visszatért a hideg. 

„Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál.”

Napjainkban

A WMO (Meteorológiai Világszervezet) adatai szerint 2014-2023 közti évek voltak a valaha mért legmelegebb évek a világban - bár a globális felmelegedés nem egyszerűen ennyiben merül ki, hogy melegebb van, mint régen volt. A fő problémát a kiszámíthatatlanság, a változékonyság okozza - mind egészségügyi szempontból, mind pedig a mezőgazdaságban.

A Kárpát-medencében pl. idén februárban gyakran mérünk 15 fokot - ami elképzelhetetlenül meleg időnek számított volna még 50 évvel ezelőtt is, de a  globális felmelegedés korábban sosem érzékelhető ingadozást is hozott: hatalmas hőmérséklet-különbségek  jelentkeznek egy héten belül is, sőt, egyik napról a másikra változhat a fagy tavaszi meleggé - vagy fordítva. A februári rügyfakasztó tavaszias heteket ma már követhetik márciusi, sőt, akár áprilisi kemény fagyok - amelyekben odaveszhet a gyümölcstermés jelentős része. A gazdák próbálják a régiektől tanult módszerekkel, pl. füstöléssel óvni a rügyező fákat - de az ipari mezőgazdaság korában ez nagy tételben már egyáltalán nem megoldható. 

A fenti népi megfigyelések napjainkban nem praktikusságuk okán, hanem egészen más miatt rendkívül értékesek. Üzenetek ezek egy nyugodt, kiszámítható, megbízható világból - egy olyanból, amelyben a gondos gazda biztos támasza volt az őseitől megörökölt tudás - akár még a rendkívül változékony időjárással kapcsolatban is. 

 

források: Magyar Néprajz, WMO