Hogyan segíthet a gyarapodásban, hanem kivisszük, hanem egy napra eltesszük a szemetet - vagy ha átdugjuk a tyúkokat a létra fokán? Boldog Újév - és régi szokások a tunderpajta.kultura.hu-n!
Mikor kezdődjön az év, ha nem január 1-jén? Hát karácsonykor, vagy adventkor. Esetleg márciusban....meglepően hangzik, de egyáltalán nem kézenfekvő, hogy az Új Év január 1-jén kezdődjön, sőt. Rómában az ókorban március 1. volt az Újév kezdete - egészen Kr.e 46-ig, a Julius Caesar-féle naptárreformig. Ekkor vezették be a január 1-jei évkezdést - Janus tiszteletére lakomákkal és ajándékozással megülve - de az új szokás szokás nem tartott sokáig...
Kiskarácsony, Nagykarácsony
A keresztény egyház nem tartotta meg a januári évkezdést. A hívek az újévet ugyanis Karácsonnyal, december 25-ével kezdték. Így volt ez a Kárpát-medencében is - egészen a Gergely naptár bevezetéséig (1582) amely már január elsejével kezdte a polgári - de továbbra is Adventtel az egyházi évet. Véglegessé az új rend Ince pápa 1691-es enciklikájával vált ez a rend. Néprajztudósok szerint a változó évkezdet emlékezetét őrzi Kiskarácsony, Nagykarácsony kezdetű dalunk, melyben kiskarácsony az adventet, vagyis az egyházi év kezdetét, nagykarácsony pedig december 25-ét, a polgári év kezdetét jelentette.
13. századi okleveleink utalnak arra, hogy itáliai eredetű szokásként magyar nyelvterületen is meghonosodott január 1-jén az adományozás. A mestersége szerszámait bemutató alattvalók járandóságot, kaptak uruktól. Dömötör Tekla gyűjtése szerint Erdélyben több helyütt is újév napján köszönteni mentek az uradalom cselédei szerszámaikkal, munkájukat mímelve. Olvashatunk leírásokat falusi bérlők udvarában ostort pattogtató, zajongó béresekről is, akik a kolompolást és zörgést addig folytatták, míg pénzt nem kaptak. A Kárpát-medence más részeiről is vannak feljegyzések, melyek szerint a pásztorok ezen a napon nagy zajjal keresték fel gazdáikat, hogy ételt, italt és pénzadományt kapjanak. Az újévi köszöntésnek, különösen a diákok adománygyűjtő rekordálásának hagyományáról és tiltásairól a 16. század óta vannak történeti adataink.
Nem csak a lencse és a malac
A lencse sok pénzt, a malac szerencsét hoz - mondják ma is és eszerint tervezik a szilveszteri/újévi menüt - de a régiek ennél sokkal több szokást tartottak Újév napján.
A január 1-jéhez fűződő hagyományaink, szokásaink legtöbbje a gazdasági élet, a háztartás, a család és az egyén szerencséjét igyekezett meghozni egész esztendőre - különféle mágikus praktikákkal.
Időjóslás
„Ha újesztendő napján szép napfényes üdő van, az jó esztendőt jelent” – tartották a bukovinai magyarok. A Vajdasági néphit szerint is elárulta január 1 az időjárást előre, egész évre: „ Újév napján, ha csillagos az ég, rövid lesz a tél, ha piros a hajnal, akkor szeles lesz az esztendő."
Termékenység- varázslatok
„Adjon isten bő bort, bő búzát, barackot, hosszú farkú malacot, sok kolbászt, pálinkát!”; vagy: „Búzával virágozzék kentek házik, s mindörökké virágozzék!” - járták végig a házakat gabonát szórva Moldvában, hogy jó termés legyen. A házigazdától bort, pálinkát, kalácsot, esetleg pénzt kaptak. A magvakat összeseperték aztán a háziak és a tyúkoknak adják, hogy jól tojjanak. A Hajduságban egészen más módon gondolták biztosítani a sok tojást: jó tojók lesznek a tyúkok, ha újévkor mindegyiket átdugják a létra fokán - gondolták, és így is tettek. Újévkor szokás volt a gyümölcsfákat megrázni, hogy bőven teremjenek.
Jóslatok
Az első január 1-jei vendég neme a jószág-szaporulatra engedett következtetni. „Ha férfi lép bé előbb a házba, akkor mind berbécsek lesznek a báránykák, s mind bikák lesznek a borjúk, azt tartottuk. Ha fejérnép jő bé, akkor mind ünők lesznek a borjúk, s nyöstények lesznek a bárányok” - mondták Gyimesben.
Általános hiedelem volt a Kárpát-medencében, hogy ami e napon történik valakivel, az ismétlődik egész évben - ezért például nagyon békés nap volt január 1. A régiek ekkor nem veszekedtek és nem is verekedtek: úgy tartották, akit ezen a napon megvernek, azt egész esztendőben verni fogják...
Tilalmak
Semmit nem volt szabad Újév napján kiadni a házból - mert akkor aztán egész évben minden csak kimegy majd. „Újesztendő napján nem szabad semmit kiadni a házból, mert elszáll a tehén haszna” - így a jászdózsai bölcsesség. A tilalmat Bukovinában és Moldvában annyira komolyan vették, hogy seprés után még a szemetet is eltették - mert aki kidobja, elhajítja saját szerencséjét. Gyimesben ugyanilyen megfontolásból a trágyát sem vitték ki e napon az istállóból. És dologtiltó nap volt Újév napja - mint a legtöbb jeles nap. Nem volt szabad főzni, varrni, állatot befogni. Sőt: mosni már karácsony első napjától tilos volt - egészen január 2-áig . Az ok: nem lehetett felakasztott ruha a házban mert – a száradni kitett bőrök példáján – az sok elhullott állatot jelentene a következő évre. És leginkább kerülte mindenki a kölcsönkérést.
Mágia - a nap cselekedeteinek kihatása az egész évre
Aki újév napján a kúton mosdik, egész évben friss lesz. Aki nem fekszik le, nem lesz beteg egész évben. Ezért olyan is volt, ahol a fekvőbetegek felkeltették és lábra állították, hogy mielőbb eljöjjön a gyógyulás. A víznek pedig e napon különös, mágikus hatalma volt. „Deszken, aki leghamarabb fölkel, elmegy a kútra és vizet hoz. Amikor bejön a szobába, megkérdezik tőle, hogy mit hozott. Ő erre háromszor azt mondja: erőt, egészségöt, áldást, békességöt, szöröncsét!"
Ószentiváni hagyomány szerint aki újév napján vizet hoz a kútról, a kapun két kannával beönt, hogy ömöljön a pénz is be a házba.
„Ha újévkor valaki először visz vizet, az elviszi az »aranyvizet« és abban az évben mindenbe szerencséje lesz” - vallották Sarkedkeresztúron - így a hajnali elsőmerítésből minden családtagnak innia kellett.
Gasztronómia - a lencse meg a malac - és társaik.
Amit nem volt szabad: baromfihúst enni - mert a tyúk kikaparná a szerencsét - vagy épp kirepülne a házból a szerencse. Volt, ahol a nyúl fogyasztásától is tartózkodtak, mert elvihetné a szerencsét. Disznóhúst viszont kifejezetten kellett enni, mert a disznó előretúrja a szerencsét. A lencse és a többi szemes termény pedig sok aprópénzt jelentett - és a sok kicsi sokra megy. Szokás volt egész kenyeret szegni, hogy mindig legyen a családnak kenyere.
Rétesek
Sárkeresztesen rétest sütöttek azzal a magyarázattal, hogy „hosszúra nyújjon az esztendő, sokáig éjjenek” A Tápió menti falvakban többek között többféle rétest is sütöttek, hogy ezzel „nyújtsák a gazdaságot”. Az Ipoly mentén túrós rétest fogyasztanak, hogy hosszú életűek legyenek - a mákot viszont kerülték, mert féltek, hogy sok bolhát hoz a házra a következő esztendőre. Lónyán a hagyományos újévi étel a kocsonya volt. A kocsonya elfogyasztása után a lányok mindegyike kiválaszt egy csontot, kiteszi az udvarra, akiét a kutya elviszi az éjszaka, az még abban az esztendőben férjhez megy.
A szavak ereje - és a köszöntők
A kimondott szó varázserejébe vetett hiten alapul a köszöntőmondás szép szokása. árpát--medence szerte jártak a fiúk és legények köszöntőt mondani - sőt volt, ahol még a hatvanas évek végén is jártak újévet köszönteni a fiúgyerekek. Csapatosan mentek házról házra. Engedélyt kértek: „Szabad-e újévet köszönteni?” Majd rákezdtek:
Boldog újévet!
Bort, búzát, barackot,
Kurta farkú malacot,
Szekerembe kereket,
Köcsögömbe feneket,
Poharamba vörösbort,
Hadd ihassak bőven,
Az új esztendőben.
Boldog Újévet és sok szerencsét kíván a tunderpajta.kultura.hu! Tarts velünk 2024-ben is!
