Az Országgyűlés 2010-ben nyilvánította Nemzeti Emléknappá június 4-ét, a Nemzeti Összetartozás Napját.

A Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről című 210. évi XLV. törvény  elfogadásával a magyar Országgyűlés jogszabályba foglalással erősítette meg hogy "a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme." A jogszabály a trianoni béke 90. évfordulóján, 2010 június 4-én lépett hatályba. 

A II. világháborút lezáró trianoni békével az egykori Magyar királyság területéből 6 ország részesült, amely döntéssel a Kárpát-medence magyarsága öt - mai államhatárokat alapul véve 7 - állam fennhatósága alá került. Románia, Szovjetúnió (Ukrajna), Csehszlovákia (Szlovákia), Jugoszlávia  (Szlovénia, Horvátország, Szerbia) , Ausztria mind kapott olyan területeket az államhatárok meghúzásakor, amelyeket magyarok laktak. Méghozzá a polgárság, az értelmiség, ahogy Márai írja a "kabátos embereink".

1920.június 4-e, Trianon. A magyar aláírók (Benárd Ágost, Drasche-Lázár Alfréd) érkezése 

"A trianoni békeszerződés nemcsak az ország területének és lakosságának kétharmadát szakította le a nemzet testéről, hanem éppen azt a társadalmi réteget, amely ebben az időben a magyar műveltség birtokosa volt, a felvidéki és erdélyi értelmiséget.” ( Márai Sándor: Hallgatni akartam)

A békeszerződés hátrányos következményeiről rengeteg történész, filozófus, politikus és író megemlékezett. Közülük az egyik legszemélyesebb megemlékezés Márai Sándoré.  Márai egész életében nem tudta feldolgozni a tényt, hogy szülővárosa, Kassa már nem Magyarország része, és édesapjáról, Grosschmid Géza felvidéki politikus-íróról szólva rendkívül plasztikusan foglalta össze két mondatban, milyen volt kisebbségbe került magyarok sorsa az új államok uralma alatt. 

„Ebbe a városba (Kassára) húsz éven át visszavágytam. A valóságban nem mehettem oda, mert megtagadtam, hogy az új államalakulat, a csehszlovák állam hadseregének katonája legyek, s amikor az államfordulat után a csehszlovák hatóságok kényszeríteni akartak erre, elhagytam az országot, s aztán, sokáig, katonaszökevénynek számítottam szűkebb hazámban. De szüleim ott éltek a városban, apám két cikluson át a felvidéki magyarság egyik szenátora volt a csehszlovák parlamentben. Vagyonát, egészségét, jóhírű ügyvédi irodája jövedelmét reáköltötte az utolsó évtizedben arra az áldatlan szélmalomharcra, amit akkortájt »kisebbségi sorsnak« neveztek.”  ( Márai Sándor: Hallgatni akartam)
 
A Nemzeti Összetartozás Napján, minden év június 4-én Kárpát-medence-szerte ünnepségekkel, rendezvényekkel emlékeznek a magyarság összetartozására.

A Tündérkertekben és a pajtákban is várnak: Farkaslakán, a Tamási Áron Csűrben  5 ország magyar előadói emlékeztetnek az együvé tartozásra, a Bíborka Csűrben Marosfelfaluban  pedig az Összetartozásunk Tüze c. új táncműsorral ünnepelnek majd!

További programok az Eseménynaptárban!