A több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme - mondja ki a 2010. évi XLV. törvény, amely nemzeti emléknappá nyilvánította a trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét.
Az első világháborút lezáró békeszerződések feltételeit a győztes nagyhatalmak határozták meg . Európa új rendjéről 1919-20-ban döntöttek Párizsi Békekonferencián.
A tárgyalásokara a magyar kormány intenzíven készült: Teleki kezdeményezésére 1918. október elején a Magyar Földrajzi Társaság vezető geográfusai Magyarország nemzetiségi viszonyait részletesen ábrázoló térkép készítésén kezdtek dolgozni, a Központi Statisztikai Hivatal igazgatója, Buday László pedig "speciálisan csoportosítandó statisztikai összeállításokat” készíttetett. A frissen alakult Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája (rövidebben: Területvédő Liga vagy Tevél) is részt vette a munkában.
A magyar kormány már 19 februárjában ( a tárgyalások megnyitása után egy hónappal) kijelölte a delegáció tagjait - de a meghívás elmaradt. Merthogy időközben kikiáltották a Tanácsköztársaságot. A párizsi konferencia elkészítette a magyar meghívót, de a Tanácsköztársaság kormányának végül nem küldte el - tartva a bolsevizmus európai előretörésének lehetőségétől. A hat napig regnáló Peidl-kormányt és a tőlük a hatalmat puccsal átvevő Friedrich-kormányt sem ismerték el a Szövetségesek, így a Huszár-kormány megalakulásáig kellett várni a meghívóra, amely végül 1919 december 1-jén érkezett meg. Eddigre már majdnem teljesen kialakultak a Magyarországot érintő intézkedések - így a feltételek tulajdonképpen a magyar delegáció előzetes meghallgatása nélkül álltak össze.
A magyar delegáció Apponyi Albert vezetésével a konferencia összehívása után egy évvel, 1920. január 16-án kapott lehetőséget végül a magyar álláspont kifejtésére. Apponyi ekkor térképek segítségével próbálta illusztrálni a békediktátum képtelen mivoltát, bemutatta a népességföldrajzi helyzetet. Jogi, történeti-történelmi érveket is felhozott, ismertette a statisztikákat is. De elkésett. A békefeltételeket 1920. májusában kapta meg a magyar delegáció - és ekkor szembesültek az egész felszólalás hiábavalóságával. A testület lemondott.
Ezért hívja a történészek egy része a mai napig békeszerződés helyett békediktátumnak a trianoni megállapodást - amelyet végül Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter és Benárd Ágost népjóléti- és munkaügyi miniszter írt alá magyar részről 1920. június 4-én. A szerződés megkötésének helye a versailles-i Nagy Trianon kastély volt - innen a trianoni bélke elnevezés. Benárd úgy próbálta jelezni a magyar tiltakozást, hogy le sem ült az aláíráshoz, hanem demonstratíve állva helyezte el kézjegyét a dokumentumon.
1920 június 4-én délelőtt 10 órakor, az aláírás kitűzött időpontjában a nemzet gyászba borult: egész Magyarországon megkondultak a harangok, a hivatalokban és az iskolákban gyász-szünetet tartottak. Minden lobogót félárbócra eresztettek bezártak az üzletek és 10 percre még a közlekedés is leállt.
Június 4-ét a 2010. évi XLV. törvény nyilvánította nemzeti emléknappá Nemzeti Összetartozás Napja néven. tíz évvel később felavatták a Nemzeti Összetartozás Emlékhelyet a Kossuth téren. Az emlékmű egy négy méter széles, 100 m hosszú lejtős sétány, melynek oldalfalaira a történelmi Magyar Királyság 1913. évi összeírás szerinti 12 485 településének nevét vésték.
2025. június 4-én állami, helyi és közösségi rendezvényekkel ünnepelnek a magyarok szerte a Kárpát-medencében. A Magyarság Háza egésznapos vetítés-sorozattal készül a Magyarság Háza kisfilmjeiből. A program ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A tokaji országzászlónál megemlékezésre és gyertyagyújtásra várják a 105. évfordulóra emlékezőket. A Kárpát-medencei Népi Hálózat helyszínei is számos programmal várnak - részletek az Eseménynaptárban!
képek: Shutterstock. A címlapon a debreceni Centenáriumi Trianon-emlékmű látható.
