Húsvét után ötven nappal a Szentlélek eljövetelét ünnepli a keresztény világ. A Biblia szerint a Szentlélek 50 nappal Jézus feltámadása után látogatta meg Jézus tanítványait és követőit és adott felhatalmazást az evangélium hirdetésére. A nép különös szokásokkal ünnepelt: pünkösdi királyt választottak, volt pünkösdi királynéjárás, de törökbasázás és rabjárás is. És amit még Jókai sem tudott: vajon tényleg a község kontójára ihatott-e a pünkösdi király egész évben a kocsmában?
A Pünkösd gyökerei
Bár pünkösd keresztény ünnepként él a köztudatban, eredete jóval korábbra nyúlik vissza: az ősi mezőgazdasági ünnepekig. A zsidó hagyományban az aratás kezdetétől számított hetedik hét végén tartották a Sávuótot, azaz a Hetek ünnepét – a termények első zsengéinek Istennek való felajánlásával és a Tízparancsolat átadásának emlékével.
Az első keresztények számára az ünnep jelentése Jézus feltámadása után új értelmet nyert. Jézus ígéretet tett tanítványainak, hogy elküldi hozzájuk a Szentlelket (lásd János 14:26, ApCsel 1:8). Az Apostolok Cselekedetei szerint pünkösd napján a Szentlélek „zúgó szélviharhoz” hasonló hanggal szállt le a tanítványokra, és lángnyelvek jelentek meg a fejük felett. Ezután mindenki a saját nyelvén hallotta az evangéliumot – ez az esemény mintegy háromezer ember megtéréséhez és megkeresztelkedéséhez vezetett - ezért tekintjük a keresztény egyház kezdetének.
Mit jelent a „pünkösd” szó?
A „pünkösd” a görög pentékoszté (πεντηκοστή) szóból származik, amely egyszerűen „ötvenedik” napot jelent – utalva arra, hogy az ünnep húsvéttól számítva az ötvenedik napra esik. Ezt a kifejezést az első keresztények a Szeptuagintából, a Héber Biblia görög fordításából vették át, ahol a Sávuótra utaltak vele.
Az angolszász elnevezések, mint a Whit Sunday és Whit Monday („fehérvasárnap” és „fehérhétfő”), arra a szokásra utalnak, hogy ilyenkor az újonnan megkeresztelt hívők fehér ruhát viseltek, a tisztaság, öröm és a Szentlélek világosságának jelképeként. Egyes helyeken a „Roodmas” név is használatos volt, utalva arra, hogy a templomokat virágokkal és ágakkal, főként a kereszt környékén díszítették.
Liturgikus szokások Európa-szerte
A keresztény felekezetek különféle liturgikus hagyományokkal ünneplik pünkösdöt.
Katolikus egyház: A pünkösdi misék során gyakori az Apostolok Cselekedeteiből és János evangéliumából vett olvasmány. A templomokat vörös díszek, miseruhák és zászlók ékesítik – a lángnyelvek és a Szentlélek tüzének jelképeként. A „Veni Creator Spiritus” („Jöjj, Teremtő Lélek”) című himnusz is gyakran elhangzik.
Ortodox egyház: Az ortodox hagyományban pünkösd a nagy ünnepek egyike. A templomokat zöld növényekkel díszítik – az életet adó Lélek szimbólumaként –, és gyakran felolvassák az Apostolok Cselekedeteinek egész könyvét.
Protestáns felekezetek: A protestánsok külön istentisztelettel ünnepelnek, amelynek középpontjában a Lélek ajándékai és a misszió szerepe áll. A pünkösdi és karizmatikus közösségek számára különösen fontosak a Lélek rendkívüli megnyilvánulásai, mint a nyelveken szólás.
Közös európai hagyományok: Sok országban zöld ágakkal – különösen nyírfával –, virágokkal díszítik a templomokat és az otthonokat, ezzel jelképezve a hit virágzását és az új életet. Számos helyen pünkösdi körmeneteket és szabadtéri istentiszteleteket is tartanak.
Népi hagyományok: keresztény és pogány motívumok keveredése
A hivatalos egyházi szertartásokon túl pünkösd sok helyen gazdag népi szokásrenddel is bír – gyakran ősi, pogány elemekkel átszőve.
Pünkösdi játékok és vásárok: Európa-szerte pünkösdhétfőn hagyományosan vásárokat rendeznek. Angliában erre a napra a vársook népi játékokat, íjászversenyeket és Morris-tánc-felvonulásokat szerveznek.
Zöld Ember és májusfa: Európa egyes részein a természetet és újjászületést szimbolizáló Zöld Ember alakja és a szalagokkal és virágokkal díszített májusfa állítása is kapcsolódik a pünkösdhöz.
Körmenetek és zarándoklatok: A középkorban gyakoriak voltak a pünkösdi zarándoklatok - és sok helyütt ma is körmeneteket tartanak.
Föld és jószág megáldása: A mezőgazdasági közösségekben pünkösdkor Isten áldását kérték a földekre és az állatokra.
Tisztító tűzrakás: Pünkösd előestéjén több helyütt szokás a máglyagyújtás, hogy ezzel emlékezzenek a tűz képében elérkező Szentlélekre - és hogy elűzzék fényével a gonoszt.
A Kárpát-medence pünkösdi szokásai
Magyar területeken különösen színes és egyedi pünkösdi szokásvilág alakult ki, amely ötvözi a keresztény hitet az ősi népi hagyományokkal.
A legismertebb magyar pünkösdi népszokás a pünkösdi király választása. Fiatal legények – rendszerint nőtlenek – feldíszített lovakon járják be a falvakat, hogy megmutassák ügyességüket és megmérkőzzenek a királyi címért. Különféle ügyességi- és erőpróbákat kellett kiállniuk. A győztes elnyerte a pünkösdi király címet - ám volt, ahol regnálása csak három napig tartott, de volt, ahol egy évig is uralkodhatott.
„Egy évig azután őt nevezik pünkösdi királynak. Nem kell pedig hinni, hogy ez csak valami üres czím. Járnak emellé hatalmas kiváltságok. A pünkösdi király egy évig minden lakodalomba, ünnepélyre, mulatságra hivatalos, minden kocsmában ingyen rovása van, amit elfogyaszt, fizeti a község, lovát, marháját tartoznak a társai őrizni, s ha netán valami apró vétséget követne el, azért testi büntetéssel nem illetik. Ilyen nagy úr a pünkösdi király egy álló évig.”
"Jól tudom én azt, hogy ez nem a város pénzéből telik, hanem, hogy nagyságos Kárpáthy János úr édesatyja, akinek az érdemes orcája most is ott függ a falon la, hagyott egy summa pénzt a községnek azon célból, hogy egyrészint imez ősi szokás fenntartassék, másrészt pedig, hogy a lónemesítés előmozdíttassék, minélfogvást minden pünkösd harmadik ünnepén összegyűlnek a lovas legények a környékből, s versenyt futtatnak egymással; azt is tudom, hogy aki ez alkalommal győztes marad, annak a kegyes úr hagyományából szabad ivása van a város minden kocsmájában, annak a lovait minden gazda tartozik őrizni, s akárhova kárba megy, nem szabad megzálogolni, hanem fizeti a kárt, aki rosszul vigyázott rájok. Továbbá szabad bejárása van mindenféle vendégségbe és lakodalomba, és ha egyszer-másszor jókedvéből ki talál rúgni, azért őt testi büntetéssel illetni nem szabad – sem megcsapatván, sem pedig börtönbe záratván."
A felnőttek vetélkedését a gyerekek is szívesen utánozták. Ügyességi próbák elé állították egymást, gyermek-királyt is választva így. A szokás a 19 század végére leginkább ebben a formájában, a gyerekek körében maradt fenn.
Pünkösdkor a templomokat és házakat fűzfavesszővel, mogyoróággal és színes virágokkal díszítik – az új élet és a Szentlélek szimbólumaiként. Sok helyütt sütnek különleges pünkösdi tekert (fonott) kalácsot a bőség és isteni áldás jelképeként.
