Január 17.-e remete szent Antal napja az a nap, mikor Vatikánban a misét követően megáldják a házi kedvenceket. Kutyák, cicák, tengerimalacok nagy felvonulása ez hagyományosan minden évben a Szent Péter bazilika előtt. A rendőrök is elhozzák lovaikat. De honnan ered ez a különös szokás?

Remete Szent Antalt már a középkorban is a háziállatok védőszentjeként tisztelték. Ünnepén, január 17-én sok helyen megáldják a házi kedvenceket. Persze a középkorban a haszonállatok egészségének megőrzése volt a szokás lényege.

Remete Szent Antal keresztény földműves családban született az egyiptomi Herakleopolisz környékén. A családi gazdaság igazgatójaként húszéves korában egy szentmisén érte a hirtelen felismerés: neki szól a prédikáció Máté evangéliumából:   „Ha tökéletes akarsz lenni, add el, amid van, az árát oszd szét a szegények között… Aztán gyere, és kövess engem!”  Antal eladta a családi birtokot. A bevételből csak annyit tartott meg, amennyire húga eltartásához szükség volt, a többit a szegények közt osztotta szét.  A Líbiai-sivatag egy üres sírboltjába vonult vissza remeteéletet élni, majd két évtizedet töltött el a világtól távol. Később a Vörös-tenger felé vette útját, s élete végéig a tenger melletti Kolzim-hegy (Qolzum) lábánál élt. De itt már nem tudott magányos maradni: a hegyen egész remetetelep alakult ki körülötte. Tisztelték azért, mert gyógyítani tudta a legenda szerint az orbáncot, a szennyezett liszt okozta mérgezéseket és az állatok betegségeit. 105 esztendős korában hunyt el.

Az állatok megáldásának Antal-napi eseményét Rómában igazán komoly előkészületek előzik meg: az Olasz Állattenyésztők Szövetsége (AIA) a vatikáni Szent Péter tér előtt szabadtéri istállót állít fel. Itt veszi kezdetét 17-én, Szent Antal napján a hagyományos állatgyűlés, melyen leginkább lovak, tehenek, juhok, kecskék, nyulak és tyúkok vesznek részt. 

Szentmisét celebrálnak a gazdák és családjaik számára a Szent Péter- bazilikában, majd a  Via della Conciliazione-n halad végig a  lovasrendőrök által vezetett körmenet. Ekkor áldják meg az állatokat. 

A Kárpát-medencében is él az állatáldás szokása - bár mára már leginkább a házikedvenceket - macskákat, kutyákat és tengerimalacokat - hozzák a hívek áldásra. 

Remete Szent Antal a Kárpát-medencében az állatok védelmezése mellett gyógyító tudományáról volt híres. A Néprajzi lexikon szerint Szent Antal tüzének nevezték az orbáncot és az ehhez hasonló tünetű, szennyezett búzaliszttől kapható mérgezést. Gyógyítása olyan praktikákkal volt kapcsolatos, melyek Szent Antal napjához kötődtek. A Szent Antal tüze elleni ráolvasások legarchaikusabb darabjai a bukovinai székelyeknél és a moldvai csángóknál maradtak fenn. Íme  egy bukovinai ráolvasó imádság:


Elindult Szent Antal hét fiával, hét lányával,
hetvenhétféle unokájával
Tüzes orbáncos dagadott sebeivel,
Fene farkasaival, vad oroszlánjaival,
hogy (mondjam;) Jusztinának gyenge szüvit elszorítom
piros vérit ott megiszom.
117Térj meg Szent Antal,
Kérlek a Jézus Krisztus keserves kínszenvedéseire,
Öt méljséges sebeire,
Ereggy el az erdőkre,
Ott a vad oroszlányoknak gyenge szüviket szorítsd el,
piros vérüket ott idd meg!
Térj meg Szent Antal, vagy akármiféle eredet vagy!
Mikor Krisztus a földön járt,
Hegyek nőttek,
Kövek tőttek,
Krisztus mennybemenetele után mindenek megtértek,
Térj meg te is, akármiféle eredet vagy!
Az úrjézus Krisztusnak gyékény ágya, kőpárnája,
Sütelen kása, főtelen pogácsa,
Ez a Krisztus Urunk vacsorája,
Kérlek erre a keserves kinszenvedésekre,
Térj meg, akármiféle eredet vagy!
Édes Jézusom, nem az én akaratom szerint.
Miképpen mennyben, úgy legyen a fődön.
Ha te akarod, mutasd meg a te irgalmasságodat,
Ne nézd bűneinket, sok ellened való cselekedeteinket,
Édes Jézusom – eztet én odamondom.
          (Erdélyi Zs. 1976: 110–111)

Az etnográfusok feljegyeztek egy különös gyógyító szertartást is. A topolyaiak hittek abban, hogy az orbáncos betegről le lehet venni a tüzet, ha három, Antal nevű ember megáll a beteg ágya mellett, ott elszív egy pipa dohányt és a betegre fújja a füstöt. A pipát tűzkővel és taplóval kellett meggyújtani, hétszeri csiholással.

Aki nem hiszi, járjon utána.

képek: Róma Közösségi Oldala