Június 27-én, Szent László napján a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb uralkodóját, I. László királyt (kb. 1040–1095) ünnepeljük. Az Árpád-házi uralkodót 1192-ben szentté avatták. Nemcsak katonai sikereivel és államszervező munkájával vált legendássá, hanem a néphagyományban is mély nyomot hagyott: a bátorság, a lovagi erények és a vallásos jámborság megtestesítőjeként tisztelték. Győr és Somogyvár nagyszabású fesztivállal várja egész hétvégén az érdeklődőket. Hogy miért éppen ez a két helyszín? Részletek a cikkben!
László trónra lépésekor a fiatal magyar királyság belső viszályokkal és külső fenyegetésekkel küzdött. Uralkodása alatt jelentősen megszilárdította az ország keleti határainak védelmét, megerősítette a gyepűrendszert és az államszervezetet. A néphagyomány szerint a keleti támadók elleni harcokban mutatott vitézsége tette őt a magyar lovagkor egyik legfontosabb ideáljává.
Legismertebb legendája a cserhalmi ütközethez kapcsolódik. A történet szerint egy kun egy magyar leányt hurcolt magával, László üldözőbe vette és párviadalban küzdött meg vele. De a leány sem tétlenkedett: László segítségére sietett és egy bárddal elvágta a kun Achilles-inát. A legenda számos középkori falképen és népmesében fennmaradt, és Szent László egyik legismertebb ábrázolási témájává vált.
Határvédelem és államszervezés
Szent László nevéhez fűződik a korai magyar határvédelem megerősítése. Ezért 1992 óta június 27-én ünneplik Magyarországon a Határőrség Napját. A király uralkodása alatt a keleti határvidék védelme nagyobb figyelmet kapott, Erdély védőszentjeként is tisztelték. Ez a szerep a mai napig szimbolikus jelentőséggel bír a határvédelem és a nemzeti önvédelem gondolatában.
Néphagyomány és kultusz
László alakja körül számos természetmagyarázó monda született.
„Szent László pénzei” nem valódi érmék, hanem kerek, lapos mészkőbe zárt ősmaradványok (nummulitok), amelyeket a néphagyomány a kunok elhullajtott aranyának tart. Erdélyben több helyen előfordulnak, különösen Torda, Kolozsvár és az Aranyos vidéke környékén. A legenda szerint Szent László imájára az arany kővé változott, így maradtak fenn ezek a különös „pénzek” a hegyekben és kőfejtőkben.
A legendák szerint a Tordai hasadék is Lászlónak köszönhető.
Üldözés közben a kunok már majdnem utolérték Szent Lászlót, amikor imájára a hegy kettéhasadt. A sziklafalak közé mély szakadék nyílt, elzárva az utat. A király így megmenekült, a Tordai-hasadék pedig az isteni beavatkozás emléke lett a néphagyományban.
A népi gyógyászatban ismert a „Szent László füve” elnevezés is. Göcsejben a kisnemeseket „Szent László nemeseinek” nevezték, birtokszerző mondákkal kapcsolva őket a király alakjához. László kultusza már a középkorban is erős volt, majd a barokk korban új lendületet kapott. Több templom választotta patrónusának, és keresztneve évszázadokon át a leggyakoribbak közé tartozott.
Somogyvár
Somogyvár neve szorosan összefonódik Szent László király emlékével. A lovagkirály 1091-ben alapította itt a bencés apátságot, amely a középkori Magyarország egyik jelentős egyházi és kulturális központjává vált. A hagyomány szerint Lászlót halála után először az általa alapított somogyvári monostorban temették el, majd később földi maradványait Nagyváradra vitték át, amely a Szent László-kultusz legfontosabb helyszínévé vált. Somogyvár azonban mindmáig őrzi a király emlékét: a Szent László Nemzeti Emlékhely a középkori apátság történetét és a lovagkirály örökségét mutatja be. Ennek jegyében rendezik meg minden évben a Szent László Napokat Somogyváron. A háromnapos esemény a történelem, a hagyományőrzés és a közösségi programok találkozása: lovagi bemutatók, néptánc, koncertek, előadások, családi programok és ünnepi szentmise várják az érdeklődőket. A 2026-os rendezvény pénteki estéjén Kovács Gyula előadását is meg lehet hallgatni. A programok ingyenesek; egész hétvégén várják a látogatókat.
Nagyvárad
Szent Lászlót végül Nagyváradon temették el, ahol sírja a középkorban fontos kultuszhellyé és esküvőhellyé vált. 1083-ban – Szent István királlyal és más magyar szentekkel együtt – oltárra emelték ereklyéit, vagyis ekkor avatták szentté. Nagyváradon 2013 óta rendezik meg a Szent László Napokat, amely a térség egyik jelentős kulturális fesztiváljává vált – kiállításokkal, történelmi megemlékezésekkel, zenei és családi programokkal. A fesztivál a városalapító lovagkirály emlékét őrzi, és a partiumi magyar kultúra egyik fontos eseménye.2026-ban azonban forráshiány miatt elmarad a rendezvény.
A herma kalandos útja
Szent László hermája eredetileg Nagyváradon készült, és a szent király koponyáját őrizte ereklyeként. A középkorban Nagyvárad fontos zarándokhely volt, ahol Szent László kultusza különösen erős volt, így a herma is kiemelt jelentőségű tárgyként szerepelt.
A 16. század végén azonban a török háborúk, a politikai instabilitás és a vallási átalakulások miatt az ereklyék biztonsága veszélybe került. A nagyváradi káptalan és az egyházi vezetés ezért több értéket is elmenekített. A Szent László-herma ekkor Erdély irányába, majd Gyulafehérvárra került, ahol ideiglenesen biztonságban tartották.
A következő fontos állomás Náprághy Demeter püspök személyéhez kötődik. Ő erdélyi püspökként kezelte az ereklyét, majd amikor 1607 körül Győr püspöke lett, magával vitte a hermát új székhelyére. Így került végül a győri székesegyházba, ahol azóta is őrzik. A városban minden évben fesztiválon ünneplik László királyt.
A rendezvény központi helyszíne a festői Aranypart, ahol megelevenedik a Lovagkirály kora.A kétnapos fesztivál legizgalmasabb látványosságai közé tartozik a hagyományőrzők látványos lovas felvonulása a belvárosban, a Győri Ördöglovasok lélegzetelállító, tüzes akrobatikus bemutatója, valamint a feszült hangulatú kopjatörés lovagi párviadal. A látogatók közelebbről is megismerhetik az ősi harcművészeteket az íjász-, szablyavívó- és baranta-bemutatók során, de lesz közösségi jurtaépítés és kézműves vásár is.A családok és a legkisebbek szórakoztatásáról az interaktív Tökmagfalva mesefalu, a Jurtás Játszóház, a játékmesterek udvara és az állatsimogató gondoskodik. Az autentikus középkori hangulatot korhű zenék, a Mesterségek Utcája bemutatói, egy monumentális zenés lovasszínházi show, valamint látványos tűzzsonglőr-produkció teszi teljessé ezen a nyári hétvégén. A kultúra iránt érdeklődők tematikus városi sétákon és szakrális tárlatvezetéseken is részt vehetnek.
