jeles napok

Jánoska-eresztés és Navalis

A különösen zord időjárás miatt elmaradt idén a Jánoska-eresztés Baján. Pedig évről évre május 15-én vagy 16-án alkonyatkor különleges látvány bontakozik ki Baja felett: fáklyák, lampionok és zeneszó kíséretében fényárban úszó hajók vonulnak a Sugovicán. A menet középpontjában egy díszes dereglyén áll Nepomuki Szent János festett faszobra – a „Jánoska”. Ez a Jánoska-eresztés, Baja egyik legszebb és legősibb hagyományőrző ünnepe, amely a vízen élők tiszteletét, a közösség összetartását és a Duna iránti tiszteletet ötvözi. Csehországban, Prágában a Navalis néven ismerik az ünnepet. Prága egyik legszebb eseményén díszes, fényárban úszó hajók lepik el a Moldvát. Ki volt Nepomuki Szent János - és mit jelent ez a szép szokás?

Szervác, Pongrác, Bonifác – meleg ruhát, nem gatyát!

Május közepén, amikor a tavasz már-már nyáriasan melegnek ígérkezik, sok kertész és gazda mégis aggódva figyeli az eget és a hőmérőt. A népi hagyomány szerint ilyenkor érkeznek a fagyosszentek – Pongrác (május 12.), Szervác (május 13.) és Bonifác (május 14.) –, akik gyakran hoznak lehűlést, sőt talaj menti fagyot is. Ehhez a trióhoz sok helyen csatlakozik még a „késői” vagy „elkésett” fagyosszent, Szent Orbán (május 25.) is. Ez a jelenség nem csupán babona: évszázados népi megfigyeléseken alapul, amelyeknek meteorológiai alapja is van.

Együttműködés és útavatás Flórián napján

Együttműködési megállapodást írt alá a Szabadtéri Néprajzi Múzeum és a Magyar Tűzoltó Szövetség 2026. május 4-én, Szent Flórián, a tűzoltók védőszentjének napján Szentendrén. Az ünnepélyes keretek között megkötött egyezség célja elsősorban a tűzoltó hagyományok bemutatása, együttműködés a muzeológiai munkában, valamint közösségi és szakmai programok megvalósítása.

Májusfa - kitáncolásig

Míg a Walpurgis-éjen Németország sok tartományában tűz körül táncoltak, másutt - és nálunk, a Kárpát-medencében mindenütt - egész mással foglalatoskodtak április 30-a éjjelén. Májusfát állítottak a tavasz - és a legszebb lányok - köszöntésére. Hogy maradt fent a keresztény évszázadokban is ez a pogány szokás? És hogy kell egy májusfát szakszerűen kitáncolni?

Walpurgis-éj

Április 30-a éjszakáján Németországban hatalmas máglyák lobognak, emberek ezrei öltöznek boszorkánynak és ördögnek, táncolnak a tűz körül és parázson átugrálva köszöntik a tavaszt. A Walpurgis-éj (vagy Hexennacht) a hagyomány szerint az a titokzatos éjszaka, amikor a boszorkányok összegyűlnek szertartásaikra – legfőképpen a Harz-hegység legmagasabb csúcsán, a Brockenen. Ki volt az a szent, akiről az ünnep a nevét kapta, és hogyan fonódott össze a keresztény hagyomány az ősi pogány hiedelmekkel? És milyen volt a Walpurgis-éj nálunk?

Locsolás és korbácsolás

A locsolást mindenki ismeri -legalábbis mifelénk. Magyar, lengyel és cseh szokás húsvét hétfőn meglocsolni a lányokat. De a korbácsolás? Igen, Nyugat-Magyarországon egykor ilyen is volt.

A harangok Rómába mentek

A Kárpát-medence magyar néprajzi és katolikus hagyományában a nagyhét – a húsvét előtti időszak – a keresztény liturgia és a népi vallásosság szorosan összefonódó pillére.  Nagycsütörtök az Oltáriszentség alapításának ünnepe, Jézus szenvedésének kezdete, míg Nagypéntek a kereszthalál emléknapja. Mindkettő szorosan kapcsolódik a nagyböjthöz, a gyászhoz és az önmegtartóztatáshoz.

Böjtmás, kikelet, tavaszelő

Ha böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves - vagyis: ha márciusban nem esik, áprilisban majd fog. És amit mindenki ismer: Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget! Mit vártak a régiek az első tavaszi hónaptól?

A jégtörő, a tojások és a halak

Töri, ha talál - ha nem talál: csinál. Mátyás napja (február 24.) fordulópont volt az időjárásban a régiek megfigyelései szerint. Ha fagy volt ezen a napon, enyhülés érkezett - ha viszont enyhülést talált Mátyás, fagyot hozott. Innen a nap népies neve is: Jégtörő Mátyás.

Zsuzsanna, a pacsirtadal és a vének

A pacsirtadal Zsuzsanna napján - vagy a csorgó eresz hangja- a közelgő tavasz hírnöke. Zsuzsanna-napi cikkünkből az is kiderül, hogyan mentették fel a bibliai Zsuzsannát Dániel prófétának köszönhetően a hűtlenség hamis vádja alól.

Bakkuszjárás, rabvágás, dőre

A farsangi időszak rengeteg vidám népszokásából elevenítünk fel néhányat - hiszen ki tudja ma már, mi az a bakkuszjárás, rabvágás vagy épp a dőre. Vidám farsangot mindenkinek!

Medve, árnyék, gyertya

Vajon kijön-e a medve a barlangjából - és ha kijött, visszamegy-e? Meddig tart még a tél? És mit ünnepelnek a hívek gyertyaszentelő boldogasszony napján? Hihedelmek és szokások február másodikán.

Piroska, Ágnes, Vince, Pál

Jó hírünk van: Veronika napja (január 13) az év leghidegebb napja a régiek szerint - és már elmúlt. De van még négy nagy időjósló nap a hónapban. Vajon meddig tart a kemény tél? Mikor jön az enyhülés? Összegyűjtöttük a januári hiedelmeket - lehet majd fogyelni, mit hoz Piroska, Ágnes, Vince és Pál 2026-ban!

Borbála

A magyar néprajzban december negyedike, Borbála napja, a téli ünnepkör egyik legjelentősebb, gazdag hiedelmanyagot őrző jeles napja. A hozzá fűződő szokások – bár mára sok helyen visszaszorultak – egykor szinte az egész magyar nyelvterületen ismertek voltak, és több rétegből épülnek fel: a keresztény szent tiszteletéből, az agrárjósló hagyományokból, valamint a lányok jövőjére vonatkozó szerelmi praktikákból.

Mise a háziállatokért

A szent, akinek napján a háziállatokért mondanak misét. Vendel a juhászok és a pásztorok védőszentje. Királyfiból lett juhász, juhászból koldus, majd pásztor, aztán csodatévő és szerzetes.

Mire jó a háziróka - és mennyire lesz hosszú a tél?

Október 21-e Orsolya napja. Ha már nagyon gyapjassá nőtt a nyulak téli bundája, ideje volt fáért menni az erdőre - mert hamar érkezett a hó és a hideg. Ma már ugyan hóra ritkán. de korai fagyokra számíthatunk október végén. De ki volt Szent Orsolya - és miért ő a téljósló és szüretet parancsoló a Kárpát-medencében? És miért jó, ha van egy házirókánk - legalábbis Mikszáth szerint?

Orbán, szőlő, szitkok és virágok

Pongrác, Szervác és Bonifác két hétre tartós hideget hozott - és vasárnap érkezik Orbán - várhatóan még néhány hűvös nappal. Amire ilyen esetekben évszázadokon át számíthatott szobra a körmenetek résztvevőitől : kövek, szitkok és köpések, sőt, akár el is égethették. Jó időben viszont borral locsolták, virágokkal ékesítették és dicsérték. Ami biztos: Orbán után jön a meleg!

Sándor, József, Benedek

A héten három jeles időjósló nap van. Vajon mire számíthatunk Sándor, József és Benedek jóvoltából 2025-ben? És mire számítottak a régiek?

Nincs fagy - lesz tavasz?

Ha Mátyás jeget talál, töri — ha nem talál, akkor csinál. Lehet ma hóban vetni, és legyen nálunk egy piros write-4-all. Mátyás-napi népi jóslatok és hiedelmek.

Gyertyaszentelő Boldogasszony

Február 2-án szentelik meg a gyertyákat a katolikus falvakban. A szentelt gyertya különös jelentőséggel bírt, a bölcsőtől a sírig kísérte a hívek életét. Születéskor a bölcső mellett óvta fényével a keresztelőig a "kis pogánykát" és szentelt gyertyával kezében búcsúzott az élettől a haldokló is. És e napon jósolták meg a régiek a tél végének várható idejét - medvével vagy medve nélkül.