Kisfarsang, egész évi égzengés-átok vagy deres lóval hozott kemény tél. Szent Mihály napja a néphagyományban ellentmondásos nap volt. Körülvették olyan szokások és hihedelmek is, amelyeket ma már kicsit másképp látunk...
Szeptember 29-e Szent Mihály napja jeles nap a magyar szokásrendben. Csíkban ekkor hajtották be a Szent György napján kihajtott állatokat - és szerte a Kárpát-medencében ekkor számoltak el a pásztorokkal.
Horotbágyon jeles pásztorünnep volt Szent Mihály napja. A pásztorok a templom körül gyülekeztek, ahonnan a paptól a Mihály napi áldást elnyerve mentek a gazdákhoz. A felek áldomás és falatozás mellett számoltak el egymással - és kötöttek új szerződéseket az új esztendőre - merthogy a pásztorok életében az esztendő Mihály naptól Mihály napig tartott.
Szent Mihály napja a déli, korán szüretelhető szőlőtermő vidékeken az első borszűrés napja volt - míg másutt a szüret kezdetét jelentette. De mindenütt innen datálták a Kisfarsangot - az év utolsó időszakát, amelyben lehet még szabdtéren lakodalmat, mulatságokat tartani - szerencsés időjárás esetén egészen Katalinig (november 25). Ezt a szokást egyébként megtartottuk: szeptember-október közkedvelt időszak a házasságkötésre a mai napig.
Időjósló nap is volt Mihály napja, mondások is őrzik:
Ha Mihálykor még itt a fecske, karácsonyig legel majd a kecske.
Mihálykor a keleti szél igen kemény telet ígér.
Ha Szent Mihály lova deres, behozza a telet.
Az asszonyok számára dologtiltó nap is volt Szent Mihály napja - elsősorban a mosást tiltották. Aki ilyenkor mostott, számolhatott azzal, hogy kisebesedik a keze - de aki mángorolt is, még rosszabbul járt: a hihedelem szerint egész évben tűrnie kell emiatt hogy dörög az ég a háza felett...
Amennyire vidám és derűs nap a mezőgazdasági munkák kezdetét jelentő tavaszt hozó Szent György nap, annyira édesbús és ellentmondásos Mihály - hoz pénzt és kisfarsangot - de deret és telet is. Sőt, utána már fű se nő "fogóval se lehet kihúzni a fődbül" - morogták a régiek, mi meg (mármint ebből a szempontból még falun is elurbánosodott utódaik) örülhetünk, mert az udvaron nem kell már füvet nyírni.
Összességében azért régieknek nem volt nagy kedvencük Szent Mihály. Véget vetett a mezítlábazásnak és megszellőztette a közelgő telet. Ahogy a mondás szól:
Áldott a Szent György, átkozott a Szent Mihály.
De azért ne essünk kétségbe: az idei meleg és enyhe őszben igazán nem panaszkodhatunk Mihályra - annyira nem jön deres lovon, hogy még fecskék is vannak. És ha igaz a mondás, akkor karácsonyig nem lesz havunk - aki szeretne, még kecskét is legeltethet majd decemberben.
