Az 1100 éve Európában, 20 éve az Unióban a hétvégén Zalában kínál különleges programokat! Október 18-án és 19-én Lenti és Zalaegerszeg számos helyszínén találkozhatunk kiállításokkal, játszóházzal, beszélgetésekkel és előadásokkal. A programok mindig adaptálódnak az adott helyszínekhez - puzzle készült a zalakarosi fürdőről, az óriás kockairakóból pedig most Zala értékeit ismerhetjük meg. Fedezzük fel együtt Zala vármegyét!

Zalát az Árpád-korban két különleges királyi birtokra osztották:  Keszthely és Zalavár voltak különösen fontosak. Később aztán egyre több település vívta ki magának a mezővárosi rangot a területen. Ma Keszthely, Nagykanizsa és Zalaegerszeg a vármegye legnagyobb városai, emellett számos kisváros is híres pl. gyógyvizéről - mint pl. Zalakaros vagy Lenti.

Keszthely

A római idők óta lakott hely, az első történelmi bizonyíték a település létezéséről egy 1247-es dokumentumból szármmatózik. Keszthely 1421-ben kapott mezővárosi címet.  1430 után az oppidium urai a Nádasd nemzetségből származó Gersei Pethő családból kerültek ki. A család több kőházzal is rendelkezett a városban, fallal övezett kúriájuk a mai kastély helyén állt. Később épült egy másik épületük a Fő utca közepén. A török csapatok kifosztották a várost Bécs felé menet, így a Petthő dinasztia védelmet épített ki - és várrá alakította az elhagyott ferences kolostort. Később  a várost palánkkal is körülvették és olyan hatékonyan védekeztek a török ellen, hogy Keszthely mindvégig magyar kézen maradt. A török uralom végén a keszthelyiek a kurucokhoz csatlakoztak - és persze nem maradt el a megtorlás.A szatmári béke után a várat és a város védműveit lerombolták. 

A Festetics család a 18. század elején vette meg Keszthely legnagyobb hányadát a Pethőktől, majd terjeszkedni kezdtek -  és hamarosan majdnem minden városkörnyéki föld a dianasztia kezére került. A Festeticsek jó urai voltak a városnak: gimnáziumot, sőt egyetemet is alapítottak, a Georgikont,  Európa első olyan felsőfokú tanintézetét, melynek célja a hazai gazdálkodás fejlesztése volt. Hatalmas uradalmat működtetek, amelyben akadt munka a város iparosainak is.  

Az 1848-as forradalomban Keszthely ifjúsága hatalmas szerepet vállalt: a Georgikon hallgatóiból és a felsőbb osztálybeli gimnazistákból alakult meg a 47. honvéd zászlóalj, majd 1848 szeptemberében pedig az 56. zászlóalj - Keszthely polgáraiból.

A szabadságharc leverését követően Keszthely fejlődése lelassult. A vasút elkerülte a várost (innen 10 km-re Balatonszentgyörgyön haladtak át a sínek). A város részben öerőből, részben Festetics-támogatásból csatlakozott ráa  fővonalra egy szárnyvonallal - de hiába. Az iparosítás még a vasút megléte ellenére sem érte el. Ma már tudjuk: szerencsére. Így ett fürdőváros és turisztikai központ.

1862-ben épült meg Keszthely első nyaralója, ekkor nyílt meg a szabadtéri színpad helyén az első kőszínház is. A belvárost romantikus és eklektikus stílusban újították fel. Miután a város megszerezte a Balaton-partot, megépült a Szigetfürdő és a ma is álló két híres szálló, a Hullám és a Balaton. A Georgikon utódjaként, megnyílt az állami Mezőgazdasági Tanintézet, majd hamarosan megnyitják az első óvodát a városban. 1872-ben polgári fiúiskola és felsőbb leányiskola létesült, 1884-ben pedig az ipariskola kezdte meg működését. 1892-ben a város felépíttette a gimnázium ma is használatban lévő épületét. A kulturális örökség védelmére 1898-ban megalakult a Balatoni Múzeum Egyesület, Zala vármegye első múzeuma. A 20. század elejére Keszthely  virágzó várossá és kedvelt nyaralóhellyé vált. Mára már szinte egybeépült a gyógyforrásáról világszerte ismert Hévízzel. 

Keszthelyi-hegység és Keszthelyi-medence: A természet és a történelem találkozása

Zala megye keleti része a Keszthelyi medence. Három gyógyfürdőven is büszkélkedhet Zala ezen része:  Zalaszentgrót, Zalakaros  és Lenti híresek gyógyforrásaikról. 

Lenti

Lenti Zala megye nyugati részén,a  Mura közelében már a középkorban is létezett. Első írásos említése 1237-ből származik. A 16-17. században  fontos végvárként szolgált a török hódítás idején.  A 20. században Lenti a térség egyik fontos központjává vált.   A település  híres a termálvizéről, a modern Lenti Termálfürdő és Szent György Energiapark évről évre sok látogatót vonz.

Az 1100 éve Európában, 20 éve az Unióban programsorozat Lentiben pénteken és szombaton kínál izgalmas programokat. A Művelődési központnál lesz a Hungarikum játéktér, ahol  interaktív szabadtéri játékokat kínálunk, amelyek ötvözik nemzeti hagyományainkat az innovatív megoldásokkal. A hungarikumok, a nemzeti értékek mellett előtérbe kerülnek az adott vármegye, térség értékei, különlegességei. A program ideális a családok számára, hiszen nemcsak a különböző életkorú gyerekeknek, de a felnőtteknek is remek időtöltést nyújt. Lentiben lesz nagy méretű, szabadtéri kockakirakó Zala vármegyei értékekből, a hungarikumokból és egy óriás puzzle kirakó, amelyen a zalakarosi gyógyvíz- és fürdőkultúra látható. Lehet majd történelmi pop-up képeslapot is készíteni!

A Művelődési Ház előtt áll majd a Gasztrobusz.  Október 19-én hungarikumfalatkákat lehet majd itt kóstolni, délben hétvezér tokányt dödöllével, délután pedig a különleges, tepertőstésztás-szilvás papucsot. A Hungarikum és Magyar Értéktárban szereplő ételeket Prohászka Béla Venesz-díjas mesterszakács, a Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetsége alelnökének vezetésével készítik el meghívott vendégeink. 

További programok itt.

Zala vármegye két jelentős városa még Keszthely mellett Nagykanizsa és Zalaegerszeg. 

Nagykanizsa

Nagykanizsa kiváló fekvésű város - a helyén már az újkőkorszak óta település van.  Éltek itt kelták, rómaiak, gótok, avarok frankok - és a 9. század végétől magyarok. Első írásos említése Knysa néven 1245-ből maradt ránk -  tehát lakott már a tatárdúlás előtt/alatt is - de vára csak 1300 után épül. Az 1400-as évekre a vár köré már mezőváros szerveződött, melynek vámbevételei vannak és búcsút is tarthat. A század végére már fürdője és ispotálya is van. 

A török időkben többszöri dúlás után inkább elfoglalják - és vilajet-központtá erősítik a kanizsai várat. Evilja Cselebi leírása szerint Nagykanizsa már nagy város;  több, mint ötven bolttal, fürdővel, dzsámival,  minaretekkel és medreszével (felsőbb iskola) is büszkélkedhet.

A török után az 1700-as évek elején azonban megváltozott a város jellege: a várat lerombolták, és ezzel Kanizsa ún. nyílt várossá lett. A bcécsi udvar nem sokáig vigyázta, mert Lipót császár az egykor szabad várost magyar földesurak fennhatóságába adta  - akik folyamatosan nyirbálták kiváltságait. Több földesúr után végül akkor állt meg a város hanyatlása, mikor szerencséjére a felvilágosult  Batthyány család uralma alá került, akik adót szedtek ugyan - de nem akarták megállítani a város polgárosodását. Kanizsa kiváló fekvése miatt pedig polgárosodott: folyamatosan iparosokkal gyarapodott,  boltok nyíltak, céhek alakultak.

A város első felsőbb iskoláját, a piarista gimnáziumot egyenesen földesúri támogatásból,  a Batthyány család alapítványával nyitották meg Nagykanizsánaz 1700-as évek közepén - ez volt ekkor a környék (Zala-Vas-Somogy) egyetlen gimnáziuma. 

Az 1848-as forradalom hírét nagy lelkesedés fogadta és a forradalom hatalmas megmozdulásokkal járt Nagykanizsán. Március 20-án fogadták itt el a kanizsai 12 pontot - amely 3 pontban eltért a pestitől. Nemzetőrség is alakult. Később Jellasics ugyan elfoglalta  a várost, de a kanizsaiak a pákozdi vereség után kiűzték a horvát katonákat  a városból.

Zalaegerszeg

Zala vármegye székhelye, gazdag történelmi örökséggel és kulturális látnivalókkal büszkélkedik. A város már az 120-a ávekben bírt templommal, majd a 13-14. században 17 falut magába olvasztva vált várossá.Kanizsa 1600-as elestét követően nőtt meg szerepe, fokozatosan Zala vármegye központja lett. Zrínyi MIklós lett ekkor a megye főispánja, aki innen a teljes védvonalat irányította, mindn zalai végvűr felett rendelkezve. A város meg tudta tartani adminisztratív-irányító funkcióját a török kiűzése után is, az 1700as években pedig megépült a vármegyeháza. Innentől tulajdonképpen megyeszékhely-funkciót tölt be.

Az 1760-as években emelték a városban a korszakhoz képest impozáns templomot és a Kvártélyházat. A legnagyobb tűzvész 1826. július 18-án és 29-én pusztított, amikor a zsúptetős és oromtetős épületek gyorsan lángra kaptak. Még abban az évben, Póka Antal mérnök tervei alapján, a várost tégla- és kőépületekből újjáépítették, a mai belváros szerkezetével.

1848 márciusát a város nagy lelkesedéssel fogadta, és megválasztotta a 40 tagú képviselőtestületet. A vármegyeháza termeiben Deák Ferenc és Csány László is felszólaltak a haladás és a magyar nemzet érdekében, festményeik ma is ott láthatók. A zalai katonák különösen kiemelkedtek a szabadságharc küzdelmeiből, 1849. május 21-én a budai vár visszafoglalásakor a zalai 47. honvédzászlóalj hősiesen harcolt, köztük Püspöky Grácián hadnagy, aki elsőként tűzte ki a magyar zászlót a visszafoglalt erőd falára. Nevét utca őrzi Zalaegerszegen.

Az 1100 éve Európában- 20 éve az Unióban programsorozat részeként számos helyen várják az érdeklődőket! A levéltárban interaktív vándorkiállítás tekinthető meg. A Magyarul Európában címet viselő tárlat húsz installációból áll, egy törzsanyagból, amelyet mindig három elemmel egészít ki a kiállításnak éppen otthont adó vármegye. A kiállítás korabeli dokumentumok digitális másolatait tárja a nézők elé. A képeken keresztül felvillantja azokat a sorsfordító eseményeket országunk történetéből, amelyek az elmúlt 1100 évet meghatározták, valamint felidézi az Európai Unióhoz való csatlakozás előzményeit, majd magát a folyamatot és annak hatásait is. A vándorkiállítás részeként online elérhető, interaktív tartalmak várják majd mindenhol a felnőtteket és a gyerekeket.  Lehetősége nyílik az érdeklődőknek arra, hogy a számukra izgalmas témákban elmélyedjenek a kiállítás molinóján elhelyezett QR-kód beolvasásával. Telefonon kapcsolódó levéltári feladatokat és játékokat lehet vele elérni. A Göcseji Múzeumban a Magyar Menyasszony tárlatot lehet megnézni, de lesznek előadások is - pl. a Mindszentyneumban Fábián Éva népiének-tanár, énekes, mesemondó előadóművész mesél kicsiknek és nagyoknak 19-én délelőtt. Részletes program itt.

Zalavár

Zalavár helyén állt  a frank birodalmi határvár, Közép-Európa egyik fontos védelmi bázisa  a Karoling Birodalom idején.  Pribina, a szláv herceg a 9. században Zalaváron építette magának székhelyül,  miután a Karoling birodalom területére menekült. Az akkor Mosaburgnak hívott település virágzott az uralma alatt, és komoly politikai központtá vált. A kereszténység szempontjából is jelentős központnak számított;  Pribina fiának udvarában dolgozott Cirill és Metód, a a Bibliát szláv nyelvre fordító bizánci szerzetes-testvérpár a 9. században.  Cirill legendája szerint „Pannónia fejedelme, Kocel nagy örömét lelte a szláv írásban; maga is megtanulta azt, és átadott nekik ötven tanítványt, így ők is megtanulták azt." 

A honfoglaló magyarok is kedvelték Mosaburgot. A település Szent István állam- és egyházszervező tevékenysége révén új szerepet kapott:  1019-ben  Pribina egykori templomára épül a Szent Adorján templom és bencés monostor.

Zala vármegye a 16-17. században a török hódítások sújtotta területek közé tartozott, de viszonylag hamar újraéledt. Zala megye különböző tájegységei jelentős regionális különbségeket mutatnak, nemcsak földrajzilag, hanem kulturálisan is, ami mind a népviseletben, mind a szokásokban és hagyományokban megfigyelhető.

Göcsej: A megye ékköve

A Göcsej, mint tájnév az 1700-as évek óta ismert, maga a göcsej köznévként a dunántúli nyelvjárásokban a vízjárások által fölszabdalt dombvidéket jelentette. Göcsejország - ahogy régen hívták - Zala vármegye délnyugati részén, a Zala folyó, a Kerka és a Válicka patakok völgye között az Őrség, a Hegyhát és Hetés szomszédságában terül el. Dombos, erdőkkel borított vidék, ahol a hagyományos falvak és az autentikus népi építészet máig fennmaradt. Göcsejben a  lakosság nagy része önellátó gazdálkodást folytatott. A göcseji ember híres volt a kitartásáról és kemény munkájáról.  Kovács Gyula pomológus  itt a Göcsejben, Pórszpmbaton neveli Tündérkertje több, mint 3500 őshonos gyümölcsfáját.

Göcsej híres hímzéseiről. Rendkívül gazdag színvilágú hímzéseket készítettek, de inkább geometrikus, mint organikus mintákkal. A 19. században a motívumokat megtartva, de a színeket kivonva jött létre a jellegzetes, ma már világszerte ismert göcseji fehérhímzés.

Hetés: A hagyományok földje

Hetés Zala vármegye délnyugati részén és a szlovéniai Muravidéken elterülő magyar néprajzi tájegység a Kerka-vidék és a Mura-vidék találkozásánál. A tájegység neve egy számot őriz: eredetileg hét zalai falu tartozott hozzá. A ma is létező  Bödeháza, Gáborjánháza, Göntérháza és Szijártóháza, és a  ma már nem létező Gálháza, Pálháza és Nyakasháza alkotta a tájegységet. Később már a Hetés fogalmába a Lendva központú, néprajzilag hasonló területet egészét beleértették. A néprajzi tájegység központja Lendva.  Hetés népviselete a magyar és a szlovén hatások keverékét mutatja. A nők itt is színes, hímzett ruhákat viseltek, de a viseletük egyszerűbb volt, mint a göcseji nőké. A férfiak viselete inkább a szlovén stílust idézte, különösen a sapkák és az ingek díszítésében. A hetési emberek hagyományos foglalkozásai közé tartozott a kézművesség, különösen a fazekasság és a textilfeldolgozás. Jellegzetesek a hetési szőttesek - amelyekből még ma is készülnek újak, de tradicionális technikával.  A hetési hímzéseken a leggyakrabban használt szín a piros - de mellette a kék és az óarany is előfordul. Ornamentikus mintákat használtak. A fehérhímzés is rendkívül népszerű volt a tájon.

Fedezzük fel együtt Zala vármegye értékeit és kincseit pénteken és szombaton at 1100 éve Európában, 20 éve az Unióban programosorozat programjain! Találkozzunk a hétvégén Lentiben és Zalaegerszegen! Részletes programnaptár a kultura.hu/mimagyarok oldalon!

 

fotók: wiki commons, flickr