Mikor került a locsolóversekbe traktor, pacsuli, domestos és az SMS? Hányféle módon lehet locsolni? Kultúrtörténeti kalandozás először - és a legkülönösebb locsolóversek gyűjteménye a cikk második felében Húsvétra - csak a tunderpajta.kultura.hu olvasóinak!
A locsolás eredeti formájában
A locsolás Közép-Európára jellemző népszokás. A Kárpát-medencében, Lengyelországban és Csehországban már az 1700-as években feljegyezték. Magyarlakta területeken elsőként Apor Péter említi a locsolkodás szokását a Meatmorphosis Transylvaniae (Erdélynek régi együgyű alázatos ideiben való gazdagságából ez mostani kevély, czifra felfordúlt állapotjában koldússágra való változása) című munkájában. Eszerint
Úrfiak, alávaló, fő és nemes emberek húsvét másnapján az az vízben vetü hétfün járták a falut, erősen öntözték egymást az leányokat hányták az vízben.
De a miértről nem tesz említést.
A szokás eredetéről a Néprajzi Lexikon is szűkszavúan emlékezik meg, azt írja, hogy a húsvéti locsolás az ősi katarktikus rítus keresztényiesített formája. Eredetének egyházi magyarázata kétféle: az egyik a keresztelésre utal, a másik arra a legendára, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat locsolással akarták volna a zsidók elhallgattatni, illetve a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asszonyokat.
Orbán Balázs is részletesen ír a locsolásról - de az általa feljegyzett szokás szerint nem csak a fiúk öntözték meg a leányokat, hanem a leányok is visszalocsoltak egy nappal később.
„Székelyföldön egyáltalán, de főként Csíkban a húsvéti öntözés megvan mindkét nemű fiatalságnál, húsvét másodnapján a legények öntözik a leányokat, harmadnapján a leányok a legényeket, de fenn van tartva mindkét részről a megváltás ... ha pedig valamely leány a megváltásra szükséges piros tojással ellátva nincs vagy fél a pisztolyt elsütni, azt a kúthoz viszik és jól megfürösztik.”
Eszerint nem csak tojás ajándékozásával lehetett megúszni a fürdetést. Az a bátor leány, aki a legény pisztolyát elsütötte, szintén megmenekült.
A szokás termékenységvarázslat. Az, hogy a fiú lelocsolja (vagy lespricceli) a leányt, vagy az, hogy a leány elsüti a fiú pisztolyát még anti-freudiánusok számára is egyértelmű szexuális utalások. Nem is beszélve a leányok húsvéti megvesszőzéséről - amely a Dunántúlon volt szokásban.
Fejér megyében sibának nevezik a négyszögűre font korbácsot, amellyel a legények húsvét hétfőn megcsapkodták a leányokat, közben ezt mondogatva:
Keléses ne légy,
Bolhásos ne légy,
Esztendőre frissebb légy!
Felvidéken ezt is illett visszaadni: suprikálásnak hívták, mikor a leányok a húsvéti locsolásra válaszul korbácsolják meg a legényt.
A szokás eredeti jellegére a húsvéthétfő népi nevei: vízbevető vagy vízbehányó hétfő. A legények csapatokba verődve járták a falut és a leányokat a kutaknál alaposan megfürdették.
A szokás ezen formája a két világháború közt kopott ki lassan, és szelídült a locsolás a máig ismert szagosvizes, városokban is tartott szokássá, amely szerint a fiúk körbejárják az ismerős lányos házakat, és versike kíséretében parfümmel locsolnak. És ez hozta el a locsolóversek korát.
Traktor, pacsuli, domestos, forint, SMS - a locsolóversek kora
A legismertebb locsolóversek a gyerekek rigmusai. Ki ne hallotta volna már hogy
Zöld erdőben jártam,
Kék ibolyát láttam,
El akart hervadni,
Szabad-e locsolni.
Vannak továbbfejlesztett verziók is, amelyben a locsoló előre közli: nem kér tojást. Pénzért dolgozik:
Zöld erdőben jártam,
Két kis nyuszit láttam,
Az egyik kacsintott,
Ide a forintot!
A locsolás, mint díjazásért cserébe végzett munka más gyerekversekben is előkerül. Érdekes szokássá vált a nyolcvanas években a Dunántúlon, hogy ismeretlen vagy alig ismerős lányokhoz is betértek a falvakban a gyerekek, és a locsolás fő célja az érte járó jutalom begyűjtése lett - nagyjából úgy, mint angolszász területen a halloween-i jelmezes trick-or-treat házalásnak.
Verset mondok,
Tojást várok,
Ha nem adnak,
Odébb állok.
A felnőttek rigmuskincse is sokat változott és gazdagodott az elmúlt 80 évben. Nyissunk egy, a boldog békeidőkből származó rigmussal!
Karádi sanzonjait idézi az alábbi versike - bár az illatszerkínálat szűkös voltára való utalásból arra is következtethetünk, hogy nem a két világháború közti, hanem akár az ötvenes évek terméke is lehet.
Van nálam egy kis pacsuli
Leloccsintom magát,
Ha egy kicsi mázlija van,
Túléli a szagát.
És persze nem maradhat ki a kommunista idők népköltészeti gyöngyszeme sem a gyűjteményből:
Zúg a traktor
Szánt az eke
Elvtársnő,
Locsolhatok-e?
Érdekes tény, hogy az alapvetően egyházi ünnepen (húsvét) tartott hétfői locsolkodás népszokása fenn tudott maradni az állampárti időkben is.
A régi szokások közül a locsolók látogatása mellett az áldomás ivása is átszivárgott a népköztársasági időkbe - sőt, a felnőttek számára a locsolás talán legmarkánsabb momentumává lett. És ez volt az az eleme az ünnepnek, amelyet az állampárti időkben részlegesen tiltottak: húsvét hétfőn rendszeressé váltak a közúti ellenőrzések az ittas sofőrök kiszűrésére. Ez is egy húsvét hétfői szokás - ami a mai napig velünk maradt, ahogy a megfáradt locsoló két rövid sorra olvadt rigmusa is:
Ződ erdőbe vótam,
adj egy sört, oszt jó van!
Az első digitalizációs hullám lenyomatát őrzi az alábbi SMS-ben küldött versezet, gyaníthatóan a kilencvenes évek elejéről:
Meglocsollak sms-sel,
Nem fogok tökölni,
Neked nem kell hajat mosni,
Nekem nem kell kölni!
A sok vicces, kedves és csak néhol bumfordi versike mellett az egészségre ártalmas fenyegetést is tartalmazó rövid, abuzáló rigmust is találtunk - remélhetőleg ritkán beváltott ígéret maradt. Egy, a két sor terjedelmi lehetőségeit a furcsa, bántalmazó üzenet átadására maximálisan kihasználó kétsoros következik - 18-as karikával!
Tele van a hajad kosszal,
meglocsollak domestossal!
Reméljük, hamarosan már csak nyelvi emlék marad - és amik tovább élnek, több finomságot és rafinériát hordoznak - és valódi mosolyt varázsolnak a meglátogatott hölgyek ajkára.
A Maradjotthon!- kampány a pandémia időszakában megnezhezítette a locsolók dolgát - de virágzott a folklór.
Védőmaszkban jár a nyuszi,
locsolásért nem jár puszi!
Itt maradok a szobámban,
meglocsollak távmunkában!
Érdekes, hogy itt is munkaként hivatkozza az ismeretlen szerző a locsolást, mint a fent idézett gyerekrigmusok modern változataiban is láthattuk - de itt már a díjazásról szó sincs. Megörökített viszont a karantén-népköltészet egy kellemetlen, anyagi vonzatokkal terhes szokást: az élelmiszerek pánikszerű felhalmozásának emléke egy négysoros formájában maradt velünk 2021-ből:
Karanténban jártam,
lisztet, cukrot láttam
Mind rád fog rohadni,szabad e locsolni?
A digitális forradalom második hullámát is őrzi ebből az időből egy locsolóvers - a Maradjotthon!-kampány arcának, a Mentőszolgálat szóvivőjének nevével együtt. SMS helyett már appon át javasol locsolni :
Zöld erdőbe indultam,
Győrfi Pálba botlottam.
– Hova-hova? Locsolj Skype-on!Húzzál haza, kisbarátom!
A végére pedig ki más jöhetne, mint Petőfi. Pontosabban: a nép ajkán élő Petőfi. Ő adta a ritmust - amit kiválóan megtartott az ismeretlen szerző lakonikus rövidségű, komor tartalmat idéző, mégis a hallgató ajkára mosolyt varázsoló kis szösszenetében - amelyet a szerkesztőségben egyértelműen a locsolóversek bajnokának kiáltottunk ki 2024-ben - a Petőfi bicentenáriumot követő első esztendőben.
Egy gondolat bánt engemet:
Elfeledtem a versemet.
Boldog húsvétot, vidám locsolást mindenkinek!
források: Magyar Néprajzi Lexikon
köszönet a versikék gyűjtéséért a funzine.hu szerkesztőinek!
képek:
Fortepan / Nagy István
Fortepan / Horváth József (1944 locsolás-sorozat, Körösfő, Erdély)
Fortepan / FŐFOTÓ
Fortepan / Privát Fotó és Film Archívum-Urbach gyűjtemény
Fortepan / Magyar Rendőr
Fortepan / Somlói Miklós dr.
Fortepan / Pálfi Balázs
Fortepan / Kieselbach Tamás
