Mohácson a Kultúrpajta vezetőjétől, Baráth Gábortól tanulhatsz! Megnyílt a jelentkezés!

Hogyan készíthetsz busóálarcot? Baráth Gábor igazán tudja! A népművészet ifjú mestere, a kultúrpajta üzemeltetője és a busójárás egyik főszervezője. 

Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával magyarázzák. Eszerint a török elől a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült sokácok azért öltöttek különös jelmezt, hogy elijesszék a megszálló törököket. Éjjel csónakokon keltek át a szigetről és kizavarták a megszállókat 1687 februárjában. 

A legendának történelmi alapot nem találtak azóta sem a kutatók, sőt, az adatok ennek ellent mondanak: a törökök 1687-es távozása után 10 évvel kezdődött meg a sokácok betelepítése a részben elnéptelenedett baranyai területekre. 

Az valószínű, hogy a sokacok a Balkánról hozták magukkal a zajos, jelmezes télűző felvonulás és mulatság szokását - amelynek ma ismert koreográfiája már Mohácson alakult ki. A busójárásról - horvátul: poklade, a.m. karnevál - az első adatok a XVIII. század végéről származnak. Leírásokból tudjuk, hogy a busó öltözete már akkor is a szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya volt. A bundát öv vagy marhakötél fogta össze, ezen lógott a  marhakolomp. Ezzel és a kereplőkkel csaptak zajt, míg végigvonultak a városon. A busók gyapjúból kötött cifra harisnyát húztak a gatyára a hideg ellen - lábukon pedig bocskort viseltek. És ebből a  korból származik a  fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc.

Ha szeretnéd megtanulni, hogyan készíthetsz álarcot, hívd Baráth Gábort!