Igazi klasszikus gyerekmese - mai gyerekeknek (is)! Egyszerre szórakoztató mese - és animációs filmtörténeti érdekesség.

A pesti belvárosban játszódó jelenkori nevelődéstörténet címszereplője Pajor Vilmos, a komisz kiskamasz, akit Verbéna, a verebek tündére madárrá változtat, hogy megleckéztesse.

A kortárs közegben játszódó mese főhőse egy rosszcsont, iskolakerülő kiskamasz, aki, hogy megússza az év végi matektémazárót, betegséget színlelve otthon marad. Hogy ne unatkozzon, a házi macskát vízipisztollyal kínozza, és szobája ablakából légpuskájával a szemben lévő park madaraira lövöldözik. Ezt meglátja Verbéna, a verebek tündére, aki épp a rá bízott kismadarakat eteti. Az idős hölgy elhatározza, hogy Vilit jóravaló kisfiúvá változtatja a nála lévő csodasprayvel. Ám a varázslatba hiba csúszik, és a kisfiú verébbé változik, így a saját bőrén kell megtapasztalnia, hogy milyen a kisállatok kiszolgáltatottsága. Egy koros veréb, Cipúr pártfogásába veszi, megtanítja repülni, cserébe Vili írni és olvasni tanítja az agg madarat. Verbéna végül mindkettőjüket, az ifjú veréb Vilit és a Verbénát rajongva tisztelő öreg Cipúrt is emberré változtatja, és még verébtündéri feladatait is átruházza a megpróbáltatások során megkomolyodott fiúra.

Miért különleges?

A Vili, a veréb – a Habfürdő és a Nyócker! mellett egyetlen mesefilmként – azon kevés magyar egész estés animációs filmek közé tartozik, amely a jelenkori Budapest ismerős tereiben játszódik.

Az olyan konkrét fővárosi helyszínek, mint a Klauzál tér vagy a lóversenypálya mellett a madártávlatból láttatott jellegzetes pesti háztetőrengeteg a verebek cikázó repülését bemutató dinamikus képsorokon tárulnak fel.

Hogyan készült?

A film forgatókönyvét Nepp József írta, aki egyben a rajzfilm háttereinek tervezője is. A film rendezője Gémes József, akinek a nevéhez a Hugó, a víziló (1975) című, amerikai–magyar koprodukcióban készített rajzfilm technikai kivitelezése, valamint a Toldit adaptáló Daliás idők (1984) rendezése fűződik. A rajzolt szereplők a gyerekszínészek mellett (Igaz Levente és Kárász Eszter) olyan neves színészek hangján szólalnak meg, mint Tolnay Klári (Verbéna) és Székhelyi József (Cipúr).

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A nyegle, excentrikus pesti kiskamasz Vili, naiv húgocskája, Füles és az idősebb, bölcs pártfogó, Cipúr a magyar rajzfilm olyan népszerű szereplőivel rokoníthatók, mint az első magyar rajzfilmsorozat, a Peti (1963; 1967) főhősei, Peti és Kati, a modern technikát szórakoztató kalandok során megismerő testvérpár, és nagybátyjuk, a feltaláló Leonardo professzor; vagy a kölyökzseni Mézga Aladár, hebrencs nővére, Kriszta és matuzsálemkorú jövőbeli rokonuk, Köbüki. A kiskamasz idősebb mentor által egyengetett „coming-of-age” története az egyik legnépszerűbb magyar meserajzfilmmel, a Vukkal (1981) is párhuzamba állítható, ahol az árva rókakölyök felnőtté válását sokat látott nagybátyja, Karak felügyeli.

A rendezvényen való részvétel ingyenes.

A program a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg.

Vili a veréb - színes magyar animációs film, 1988, rendező: Gémes József forgatókönyvíró: Nepp József, operatőr: Varga György, Lossonczy Árpád, Nemes Erzsébet, vágó: Hap Magda, zeneszerző: Pethő Zsolt, hangmérnök: Nyerges András Imre, Zsebényi Béla, Kiss László, 79 perc