Erzsébet-nap, november 19-e téljósló nap. De mi köze Árpád-házi Szent Erzsébetnek a télhez? És a Bánk bánhoz?

Erzsébet 1207-ben született II. András király és Merániai Gertrúd lányaként. A szülőhelyén ma is két város osztozik: a hazai hagyomány Sárospatakot tartja annak, más források Pozsonyt. Négyévesen Türingiába vitték, a wartburgi udvarba, ahol leendő férje családja nevelte – a középkori dinasztikus politika nem bízta a véletlenre a házasságokat. Hatéves volt, amikor anyját főúri összeesküvés során meggyilkolták; ezt az eseményt dolgozza fel később Katona József Bánk bánja.

 

Erzsébet 1221-ben, tizennégy évesen ment feleségül IV. Lajos türingiai őrgrófhoz. A frigy a korszakban ritka módon szerelmi házasságnak tűnt - Lajos még azt is elnézte az ifjú királynőnek, hogy a vár alatti szegényekkel foglalkozzon. Három gyermekük született: Hermann, Zsófia és Gertrúd. Ugyanebben az évben telepedtek le Németországban az első ferencesek, és Erzsébetre nagy hatással volt Assisi Szent Ferenc szegénység-eszménye. Az 1226-os éhínség idején, férje távollétében megnyitotta a fejedelmi magtárakat  is.

Pietro Nelli: Árpád-házi Szent Erzsébet, Bonnefanten Museum, Maastricht, (1365)

A rózsacsoda

Erzsébet az eset után szigorúbb felügyelet alá került és fel kellett hagynia a szegények istápolásával. De titkon folytatta az adományozást. Az egyik legismertebb legenda szerint kötényében vitt titkon kenyeret a szegényeknek - de megállította az őrség.  Amikor felhajtotta a kötényt, a kenyér rózsává változott. A rózsacsoda azóta Erzsébet állandó jelképe – Budapesten a Rózsák tere is innen kapta a nevét . A történetet a kortárs források ugyanakkor még nem ismerik: a legenda később, a szent tisztelete nyomán szövődött köré.

Erzsébet leprás beteget fürdet (a kassai Szent Erzsébet-dóm szárnyasoltárán lévő sorozatból)

Özvegyen Marburgban

1227-ben Lajos keresztes hadjáratra indult, de még Itáliában, Otrantónál meghalt járványban. A húszéves özvegynek el kellett hagynia Wartburgot: a hagyomány szerint sógora tette ki, a történészek szerint a hozománya körüli viták is szerepet játszottak. Marburgba költözött, és innentől a szegényekért dolgozott. 1228-ban kórházat alapított, és a ferences harmadrend szürke ruhájában maga ápolta a betegeket. Gyóntatója, Marburgi Konrád már-már szadisztikus szigora máig megosztja a kutatókat. 

Edmund Blair Leighton: Árpád-házi Szent Erzsébet kenyeret oszt a szegényeknek

Marburgi Konrád (kb. 1180–1233) 1225 körül került Erzsébet mellé lelki vezetőként. A fiatal fejedelemasszony fogadalmat tett neki: teljes engedelmességet ígért, és azt, hogy özvegyként sem megy újra férjhez. A középkori vallásosságban a lelki vezetőnek tett engedelmesség erénynek számított, a szigor pedig a tökéletesség felé vezető út része volt. Konrád ezeket a kereteket a végletekig feszítette.

Marburgi Konrád - ablak a  a marburgi Szent Erzsébet-templomban

Előírásai ma is meghökkentők. Erzsébet csak olyan ételt ehetett, amelyről biztosan tudta, hogy tisztességes úton került az asztalra, vagyis nem a jobbágyoktól jogtalanul beszedett terményből. Erzsébet a fejedelmi lakomákon ezért sokszor csak kenyeret evett. Özvegyként Konrád kívánságára egymás után elszakadt gyermekeitől, elküldte két gyerekkori barátnőjét, Isentrudot és Gudát, helyükre pedig két Konrád választotta, rideg szolgálót kapott. Amikor régi barátnői meglátogatták, engedély nélkül se enni nem adhatott nekik, se köszönni nem mert. Ha nem engedelmeskedett, Konrád testi fenyítéssel büntette, akár apróságokért is. Paradox módon olykor fékezte is Erzsébetet: megtiltotta, hogy Szent Ferenc nyomán koldusként éljen, és megtartatta vele a hozományát. Ebből jutott a szegényeknek, és ebből működött a marburgi kórház.

A modern kutatás jó része szadisztikus vonást lát Konrád viselkedésében, mások szerint viszont Erzsébet tudatosan választotta ezt az utat, és nem pusztán elszenvedte. Konrád mindenesetre a halála után azonnal kezdeményezte Erzsébet szentté avatását, és életének első összefoglalását is ő küldte el a pápának. Később viszont az egykori gyóntató Németország első pápai inkvizítoraként olyan kíméletlenül vádaskodott, hogy még a mainzi érsek is mérsékletre intette. 1233 júliusában, öt nappal azután, hogy egy zsinat felmentette egyik vádlottját, Marburg felé tartva meggyilkolták. Sírja Marburgban van, nem messze attól a szentétől, akit egykor kordában tartott.

 

Erzsébet huszonnégy évesen, a források szerint kimerülten és alultápláltan halt meg 1231. november 17-én - két nappal később, november 19-én temették el. Ezért ünnepli a magyar egyház ezen a napon, míg a világegyház általános naptárában a halála napja, november 17. az emléknapja.

Szentté avatása példátlan gyorsasággal, alig négy évvel később, 1235-ben Perugiában történt. Sírja fölé épült fel a marburgi Erzsébet-templom, Németország egyik legkorábbi gótikus temploma - ereklyéit 1539-ben a reformációhoz csatlakozott Fülöp hesseni tartománygróf eltávolíttatta onnan. A fej-ereklye ma Bécsben található, a marburgi templomban pedig a gazdagon díszített sír és ereklyetartó látható.

Sírhelye a marburgi Szent Erzsébet-templomban

Mit jósol Erzsébet?

A paraszti kalendáriumban november 19. a tél előhírnöke. Ha havazott, azt mondták: „Erzsébet megrázta a pendelyét”, és ez enyhe telet ígért. A derűs, száraz Erzsébet-nap viszont kemény hideget jelentett. A gazdák a közeli Katalin-nappal (november 25.) együtt figyelték, mit hoz a karácsony. Az idei enyhe időre tehát kemény telet kellene várnunk. A meteorológusok ennél óvatosabbak. Egy hazai adatelemzés szerint a nevesebb időjósló mondások jobban teljesítenek az átlagnál – a „Katalin kopog, karácsony locsog” például nagyjából kétharmados találati arányt mutatott – Erzsébetről azonban nincs ilyen mérés. Egy grazi vizsgálat a német változatnál nem talált érdemi összefüggést az Erzsébet-napi idő és az azt követő tél között.

Ereklyetartója a marburgi Szent Erzsébet-templomban

Kenyér, gyűjtés és Bauernregel – Erzsébet kultusza itthon és a nagyvilágban

Erzsébet európai szent: tiszteli a katolikus egyház, és megemlékezik róla az anglikán és az evangélikus egyház is. Németországban és Ausztriában is ismert a mondás: „Sankt Elisabeth sagt es an, was der Winter für ein Mann” – vagyis Erzsébet megmondja, milyen legény lesz a tél. Az osztrák erzsébetes nővéreknél ma is szokás az Erzsébet-kenyér megáldása, Svájcban a katolikus nőszövetség az Erzsébet-naphoz köti gyűjtését a rászoruló nőkért. A szent a betegápolók és pékek védőszentje, kórházak sora viseli a nevét Európától Amerikáig, csak az Egyesült Államokban több mint nyolcvan templomot szenteltek neki, és a kassai dóm is az ő nevét viseli. Türingia és Hessen védőszentjeként Marburgban és Wartburgban egész évben zarándokokat fogad a nevéhez kötődő hely. Itthon Sárospatakon őszi Szent Erzsébet Napokat tartanak, innen indul a Kassáig vezető Szent Erzsébet Út zarándokútvonal is, a Katolikus Karitász pedig ilyenkor indítja országos adománygyűjtését.

cover: Meister der Gewandstudien: Szárnyasoltár Szent Erzsébet csodáival és jótetteivel 1480-90 körül