Magyarország |
Békés vármegye |
Békés |
A szilvafák és az igazi, sűrű, fekete szilvalekvár otthona - és egy különleges Tündérkert helyszíne is!
Békés dél-alföldi kisváros. 1-2 generációval ezelőtt nem volt olyan porta, vagy zártkert, ahol ne lett volna gyümölcsfa. Alma, körte - de a legjellegzetesebb a szilvafa volt. A szilvából lekvár vagy pálinka készült. A lekvárfőzés hosszú órái pedig alkalmat jelentettek a közösségi életre, hosszú beszélgetésekre a családtagok és barátok közt.
A hagyományos szilvalekvárt rézüstben főzték, folyamatosan kevergetve tizensok órán át. Frissen szedett szilvából készült, amit megmostak - de nem magoztak ki. Kivéve pár szemet, amelyet összetörtek kézzel a főzés elején. Ezt a híg, leves pépet tették az üst aljára, hogy oda ne égjen a lekvár. Felforralták, majd hozzáadták a többi gyümölcsöt - amelyek így nem tudtak odaégni. Nem volt mindegy az sem, mivel táplálják a tüzet az üst alatt: hogy a főzés kellően lassú legyen ebben a kényes első szakaszban, rossz fűtőértékű anyagokat - kukoricaszár, rőzse - használtak. A lekvárt folyamatosan kevergették. Első körben a szilvát addig kellett főzni, míg elvált egymástól a héj, a gyümölcshús és a mag. Ezt az anyagot egy teknő fölött elhelyezett sűrű rostára (ciberéző rosta) merték át, majd átnyomkodták a rostán fakanállal. Ami fennmaradt: a mag és a héj egy része. Ami a teknőben összegyűlt: a cibere. Ezt a ciberét főzték tovább sok órán keresztül - ezt a munkafázist öregítésnek nevezték. Kavaróvitorlával (egy kereszt alakú fa eszközzel ) kevergetve sűrítették be lassú tűz felett a lekvárt. Ekkor már bátrabban, magasabb hőfokon, fával tüzeltek az üst alatt. Cukrot nem tettek a szilvába sosem - a gyümölcs eleve magas cukortartalma elég ahhoz, hogy a lassú, alacsony hőfokon, hosszú ideig tartó főzés végén a sűrű lekvár mézédes legyen. Akkor van kész, ha a belemártott kanálról már nem csöppen le.
A pálinkafőzésnek is nagy hagyománya van Békésen - mégis: mára egyre kevesebb család foglalkozik gyümölcsfa-neveléssel. A fák fogyását meg szeretnénk állítani - és a gyümölcsök hagyományos feldolgozási módjait, módszereit megőrizni és visszatanítani. Ebben sokat segít a Tündérkert - amely 6 éve nyílt városunkban a Föld napján.
A Tündérkert megvalósításának első számú „motorja” Hégely Laci bácsi volt, aki 5 évvel ezelőtt kapta meg a „Békés Díszpolgára” címet. Laci bácsi 2010 óta foglalkozott a Tündérkert alapításának gondolatával, majd 2016-ban a Békés és Környéke Biokultúra Egyesületen belül megalakította a helyi Tündérkert Baráti Kört azzal a céllal, hogy az egyre fogyatkozó tájjellegű gyümölcsfákat az utókorra átmentsék. A Tündérkert másik fontos feladata a kertkultúra népszerűsítése a fiatalabb nemzedék körében. Iskolánk diákjai közül is lettek kertőrök, akik az oltás módszerével ismerkedtek, óvtak a kert fáit.
Laci bácsit így méltatta Mucsi András ref. presbiter, mikor 2017-ben megkapta a Nefelejcs díjat is:
Hégely László nyugalmazott mezőgazdasági szakember, tanár, református presbiter 1936. augusztus 8-án született Békésen, parasztcsalád egyedüli gyermekeként. Vizesbánom külterület Raktár dűlőjén laktak, mely tanyabokor volt akkor. A kisparaszti család 8 kishold földből és sok egyharmados földből tartotta fent magát. Naponta 6 km-t gyalogolt "bandában" a többi gyerekkel, a Békési Református Iskolába, ahol négy elemit járt. Ötödik osztálytól a Szegedi Kis István Református Gimnáziumban folytatta, mely 1 év után, 1948-ban állami iskolává vált. 1954-től az Aranykalász Mezőgazdasági szakiskolába járt két évig, ahol Hajnóczi Vilmos tanár volt a példaképe. Itt olyan szakmai alapot kapott, mely a továbbiakban az egyetemen is elég volt. 1956-ban a forradalom miatt nem vitték katonának. 1958-ig a magángazdálkodó szülők (akik kiléptek a tsz-ből) mellett dolgozott. Leszerelés után a Vörös Csillag tsz-ben dolgozott. Közben munka mellett Orosházán a Kossuth Lajos mezőgazdasági technikumba járt, itt végzett 1961-ben mezőgazdasági technikusként, amely akkor nagy rang volt. Miután végzett, több helyen dolgozott Békés környékén, és egyetemi diplomát szerzett Gödöllőn. 1984-től a Békési Mezőgazdasági és Növényvédelmi Szakközépiskola szaktanára, mely állás miatt elvégzi a mérnök szaktanári szakot a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen 1987-ben. Innen megy nyugdíjba 1994-ben, helyesebben előnyugdíjba, hogy egy volt tanítványának így legyen állása. Még két évig óraadó tanár itt. Tanárként is növényvédelmi szaktanácsadó volt, tehát a gyakorlatban is dolgozott. Hégely László igen aktív kulturális tevékenységet folytat. Elkötelezettje a békési népi kultúra megőrzésének, szólóénekes, 1994-ben tagja lesz a Nyugdíjas Dalkörnek (Körözsi Ferenc vezetésével), ahol megízleli a népdaléneklés gyönyörűségét, versenyeken vesznek részt, és megismeri Illyés Sándor bácsit, a legjobb békési citerást, akitől újratanul citerázni. 1999-ben az országos népzenei minősítőn arany minősítést szerez, a Kissárréti pásztordalokkal, közben bronz és ezüst minősítéseket is begyűjt, mindeniket szólóénekesként. 2002-ben ismét arany minősítést szerez Gyulán szólóénekesként, és ugyanezt a minősítést kapja a citerazenekar is. 1990-től tagja a Biokultúra Egyesületnek, a Kertbarát Körnek, a Kisgazdakörnek. Nemzeti érzelmű ember. Hégely László ikonná vált, neve szorosan összeforrott a békési népi kultúra megőrzésével.
A bemutatókertként funkcionáló Tündérkerben már többszáz táfajta, őshonos facsemetét ültettek el működése 6 éve alatt. A Békés és Környéke Biokultúra Egyesület - Tündérkert Baráti Kör tagjainak, azaz a "Tündérkertek őreinek" feladata a természeti és kulturális örökségünk részeként még fellelhető őshonos gyümölcsfák felkutatása, telepítése és mint nemzeti érték, ill. genetikai örökség megőrzése, terjesztése. Iskolánk tanulói boldogan segítik a Tündérkert munkáját. Iskolánk a bicentenáriumi évhez és Békés várossá nyilvánításának 50. évfordulójához kapcsolódóan programsorozatot indított március hónaptól. A felhívás lehetőséget adna a tervezetünk bővítéséhez.
Petőfi körtefáját hamarosan békési gyerekek ültethetik el az iskola udvarán - és vigyázhatnak rá úgy, ahogyan Laci bácsitól tanulták!
forrás: a békési Szegedi Kis István Református Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium beküldött jelentkezési anyaga
