Románia | Maros | Mikháza |
2023-ban jubilál a Csűrszínház - 20 éve kezdődött minden - 2 előadással...
2003-ban a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának néhány színésze, Szélyes Ferenc kezdeményezésére, az akkori művészeti vezető, Kovács Levente, rendező irányításával, a nyári szünetben a Maros megyei Mikházán a helyszínen állították színpadra és adták elő a helyi kultúrotthonban Kocsonya Mihály házassága és az Egynapi királyság című két egyfelvonásos bohózatot.
Ezután minden évben nyáron egy-egy színházi produkciót mutattak be a mikházi iskola udvarán levő csűr előtt. Mivel egyre nagyobb lett az érdeklődés felmerült az ötlete annak, hogy a csűrt alakítsák át színházzá.
A néhai Koszta Árpád műépítész a Rotary Téka klub tagjaként felajánlotta, hogy elkészíti a majdani Csűrszínház tervét. A műszaki rajzokat, a makettet felajánlotta az egyesületnek és hozzájárult ahhoz is, hogy meglegyenek a szükséges engedélyek. A kezdeményezését a Rotary Téka klub is felkarolta. 2007-ben, Lokodi Edit Emőke a Maros Megyei Tanács elnöke, a Maros Megyei Tanács és a nyárádremetei önkormányzat és a Rotary Téka Klub segítségével elkezdődtek a munkálatok, amelyhez több civil szervezet és intézmény, valamint magánszemély is hozzájárult.
A közös összefogás eredményeként 2009-ben felavathattuk a Csűrszínházat, amely a kőszínházakhoz hasonlóan korszerű feltételeket biztosít produkciók előadására. A Csűrszínházi Egyesület több intézménnyel és civil szervezettel közösen 2010-től egész nyári idényt betöltő programokat szervez, így a Mikházi Csűrszínház a megye egyik legfontosabb nyári kulturális zarándokhelye lett. Kiemelt partnerekként szervezésben nyújtott segítség és a szükséges műszaki háttér biztosítása mellett, nyaranta a Maros Művészegyüttes, a Spektrum Színház és a Bekecs Néptáncszínház többször készítettek elő és mutatott be előadást a Csűrszínházban, amelyet egész évadra szóló műsorukként Marosvásárhelyen és más helységekben is játszottak. Az állandósult programok közül kiemelnénk a minden év június utolsó hétvégén szervezendő Csűrszínházi Napokat, amely színházi előadásokat, képzőművészeti, népművészeti és fotó kiállításokat, könyvbemutatókat, gyerekprogramokat, tehetségkutató, ismeretterjesztő rendezvényeket tartalmaz.
Igen népszerű a Maros Megyei Múzeum és partnerei által szervezett Római fesztivál, amely község határában feltárt hajdani római várat népszerűsítő oktató-turisztikai jellegű rendezvény is lett. Több alkalommal egész napot betöltő gazdanapot tartottak, amelynek házigazdája a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros szervezete volt. Továbbá a budapesti Hagyományok Háza rendszeren több napos nyári egyetemet szervez a népi kultúra iránt érdeklődőknek és nem csak. Visszatérő vendégek egy-egy előadással a budapesti Nemzeti Színház, a soproni Petőfi Sándor Színház, és a beregszászi színház, rendszeres fellépők a szatmárnémeti, temesvári, székelyudvarhelyi, csíkszeredai, gyergyószentmiklósi színházak társulatai. Az állandó fellépők sorába tartozik a Maros Művészegyüttes, a Spektrum Színház, a Bekecs Néptáncszínház és a Marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyerekszínház, amelyek a Csűrszínházai Napokon kívül is fellépnek önálló produkcióikkal. A kulturális kezdeményezések között megemlíthetjük a színművészeti és tánctáborok szervezését, az egykori kántori lakásban egy-egy emlékszoba berendezését, a község szülötteinek: Kacsó Sándor írónak és Széllyes Sándor a Maros Népiegyüttes egykori tagjának, népdal énekesnek, táncosnak és népi rímfaragónak, valamint Salat Dénes faragómesternek.
A Csűrszínház karbantartását a nyárádremetei polgármesteri hivatal és helyi tanács, valamint a Csűrszínházi Egyesület önerőből, adományokból és pályázatok alapján biztosítja.
Eltökélt szándékunk, hogy a helyet egy olyan kulturális zarándokhellyé alakítsuk, amely megőrzi az ősi, erdélyi hagyományokat, ugyanakkor az újszerű, kortárs színháznyelvezettel színre vitt produkcióknak is helyt adunk, amellyel szeretnénk bekapcsolódni a nemzetközi színházművészetek körforgásába. A kiegészítő programokkal pedig erősíteni szeretnénk azt a szándékunkat, hogy a múltra alapozva az erdélyi magyar kultúra jövőjét biztosítjuk és a szülőföldön való boldogulást, az itthon maradást erősítjük.
